Jöhet a sírig tartó munka, sokkoló ábrán a magyar nyugdíjösszeomlás: érik a 70 éves korhatár?

A társadalom elöregedése világszinten hatalmas probléma, és Magyarországon sem sok esély van arra, hogy ez záros határidőn belül visszafordítható legyen. Így pedig, ahogy peregnek az évek, egyre nagyobb lesz a nyomás a hazaia nyugdíjrendszeren is, hiszen egyre több nyugdíjas fog jutni egy aktív dolgozóra - ami végső soron a jelenlegi rendszer végéhez vezethet.

A probléma többek között az átlagéletkor növekedése, hiszen minél tovább él valaki, praktikusan annál több időt tölt nyugdíjban Az Eurostat legfrissebb becslései szerint mialatt ma egy átlagos magyar nő 65 éves korában még átlagosan 18,6 évet fog élni, addig ez 2025-re már 19 év lehet, 2030-ra pedig majdnem 20. A hosszabb távú, ezért vélhetően már pontatlanabb becslések szerint 2050-re a 65-év feletti magyar nők még 22,7 életévre számíthatnak, 2100-ban pedig már majdnem 29-re.

A férfiak helyzete némileg rosszabb, legalábbis ma 65 év felett még 14,7 évre számíthatnak, 2025-ben pedig 15,2-re. A mostani női értéket (tehát a 18,6 évet) a férfiak kb. 2045 környékén érhetik el az uniós statisztikai hivatal becslései szerint, 2100-ban pedig 25,3 életévre számíthatnak majd a 65 év felettiek, de ez már tényleg csak igen előzetes becslés.

Nincs mese, korhatárt kell emelni

Már bő egy hónaja tartanak a tiltakozások Franciaországban Macron elnök nyugdíjreformja ellen, amelynek a legfontosabb pontja a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 62-ről 64 évre. A szakértők szerint is látható, hogy ahogyan öregszik a társadalom, úgy a világ vezetőinek sem lesz más vlasztása, mint egyre csak kitolni a nyugdíjba vonulás lehetséges idejét.

Magyarországon épp nemrégiben ért véget egy komoly korhatáremelési ciklus, így 2023-ban nem nyúltak hozzá, maradt 65 év a nőknél és a férfiaknál is. Megmaradt a nők 40 kedvezmény is, ami azt jelenti, hogy ha egy nő megszerzett legalább 40 évnyi jogosító időt, életkorra való tekintet nélkül nyugdíjba vonulhat.

Így a jelenlegi állás szerint a Pénzcentrum friss nyugdíjkalkulátorából is kiderül, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a következő életkorokban, a következő években lehetséges:

• az 1952. január 1-je előtt születetteknél a 62. életév volt a feltétel;
• az 1952-ben születetteknél a 62. életév betöltését követő 183. nap (62,5 év);
• az 1953-ban születetteknél a 63. életév betöltése;
• az 1954-ben születetteknél ez a 63. év betöltését követő 183. nap (63,5 év);
• az 1955-ben születetteknél (2020 nyugdíjkorhatár) a 64. év betöltése;
• az 1956-ban születetteknél (2021 nyugdíjkorhatár) a 64. év betöltését követő 183. nap (64,5 év);
• az 1957-ben születetteknél (2022 nyugdíjkorhatár), a 65. életév betöltése.
• az 1958-ban születetteknél (2023 nyugdíjkorhatár) a 65. év betöltése – nincs nyugdíjkorhatár emelés.

Ugyanakkor ez nincs kőbe vésve, sőt, Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjelemzője korábban arról beszélt, hogy már 2030-ban indokolttá válhat, hogy 66 évre emeljék a korhatárt. Számításai szerint 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet.

Tehát a '70-es és '80-as években születettek már úgy készüljenek, hogy 65 éves korukban nagy valószínűséggel még dolgozniuk kell majd. Vagy esetleg a majdani nyugdíjkorhatár betöltése előtt is elmehetnek majd nyugdíjba, de csak kedvezőtlenebb feltételekkel, amint az számos országban elterjedt megoldás

- tette hozzá. Az elöregedés problémája a szakértő szerint is óriási, mint kifejtette: 1990-ben még 5 aktív korú jutott egy idősre, 2022-ben ez már csak 3 körül van, 2050-re pedig le fog csökkenni 2 környékére. A nyugdíjrendszerre nézve ez értelemszerűen komoly finanszírozási nehézséget fog eredményezni.

Nem hirtelen összeomlás lesz, hanem évről évre fokozatosan rosszabbodik a helyzet. Például 2022-ben a központi költségvetésnek még „csak” 697 milliárd forinttal kellett kipótolnia a nyugdíjkassza hiányát, de 2023-ban ez már 1072 milliárd forint lesz a terv szerint. Ilyen értelemben már ma is beszélhetünk fenntarthatatlanságról. A demográfiai helyzet várható alakulását évtizedekre előre is elég jól lehet látni, ebben nem lesz semmilyen meglepetés. Amikor már tarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer helyzete, akkor elkerülhetetlenül jönni fognak az egyensúlyjavító intézkedések, mint például korhatáremelés, a járulékok emelése, a nyugdíjjogosultságok és a nyugdíjszámítási metódus szigorítása

- magyarázta az elemző, majd pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nyugdíjasok szinte kizárólag az állami juttatásra támaszkodhatnak. Az idősek összes jövedelmének csaknem 90 százaléka az állami nyugdíjból származik, ezzel szemben az OECD-átlag csak 58 százalék. Egyéni megtakarításból és foglalkoztatói nyugdíjpillérből származó jövedelemmel nem igazán rendelkeznek a magyar idősek, alig 3 százalékos súllyal bír ez a jövedelemforrás.