Nem mindegy, miben tartod a pénzed: így kezdj megtakarítani

Az nem igazán kérdés, hogy mindenkinek szüksége van valamilyen megtakarításra. Közhely, de igaz: ha csak kisebb összeget is félre tudunk tenni hónapról-hónapra, azzal már megtettük az első lépéseket egy hosszú távú - és akár hosszútávon jövedelmező - öngondoskodás felé.

Persze személyenként, élethelyzetenként eltérő lehet, hogy kinek milyen megtakarításra van szüksége.

Alapvetően négy dolgot kell tisztáznunk, mielőtt belevágunk:

• Pénzügyi helyzetünkkel

• Megtakarításunk konkrét céljaival

• Kockázatviselési hajlandóságunkkal

• Befektetési szokásainkkal

De hogy vágjunk bele?

A hosszú távú megtakarítást úgy tudjuk hatékonyan elkezdeni, ha a lehető legpontosabban tisztában vagyunk anyagi helyzetünkkel. Ha szűkösek erőforrásaink, a megtakarítást kezdjük alapos tervezéssel. Készítsünk családi költségvetést, írjuk össze bevételeinket (fizetés, szociális juttatások, stb.) és kiadásainkat (rezsi, utazási költségek, törlesztőrészlet, élelmiszer-költségek, stb.), és nézzük meg azt, melyek azok a területek, ahol a következő hónapban néhány ezer, tízezer forintot tudunk spórolni.

Ha ugyanis csak rövid távú megtakarítási konstrukcióban gondolkodhatunk, akkor semmiképp sem érdemes hosszú távú befektetések közül választani, hiszen ezeknél előfordulhat, hogy adott esetben csak nagy veszteségek árán lehet értékesíteni, amikor szükség lenne a megtakarításra. Ebből egyértelműen következik, hogy fontos annak felmérése is, hogy szükség esetén milyen könnyen lehet az adott befektetést felszámolni, milyen gyorsan és mekkora költséggel lehet a pénzhez hozzájutni.

A legcélszerűbb, ha a megspórolt összeget még hónap elején félretesszük, és lehetőleg később sem használunk fel belőle. Próbáljunk hosszú távra tervezni: minden hónapban lehetőleg ugyanannyit - vagy többet - tegyünk félre. Döntsük el, mi a megtakarítás célja: esetleg egy új hűtőszekrényre gyűjtünk, fűtéskorszerűsítésre teszünk félre, vagy hosszú távon spórolunk - például gyermekünk taníttatására, vagy nyugdíjunk kiegészítésére. Megtakarításainkkal bővülnek jövőbeni anyagi lehetőségeink, így például megteremthetjük az induló tőkét egy ingatlan vásárlásához, de anyagi biztonságot is képezhetünk arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva átmenetileg vagy tartósan csökkenne a jövedelmünk.

Többféle megtakarítás = kiszámíthatóbb öngondoskodás

Tisztáznunk kell azt, hogy a különböző megtakarítási, befektetési termékek nem csak kamataikat, futamidejüket tekintve különböznek egymástól, hanem kockázatukban is. Nézzünk egy egyszerű példát! Egy részvényről általánosságban elmondható, hogy sokkal kockázatosabb, mint egy bankbetét, vagy kötvény: például azért, mert gyorsan változhat az árfolyama, különféle piaci hatások befolyásolhatják. A bankbetétek, egyéb rövid pénzpiaci befektetések és állampapírok hozama ezzel szemben stabilabb, kiszámíthatóbb. Az érem másik oldala, hogy a részvény gyorsan nagy hozamot is produkálhat, míg mondjuk - a bankbetétek kamatai általában lehet, hogy sokáig nem változnak (és Magyarországon jelenleg alacsonynak számítanak).

Az elmúlt hónapok egyik legnépszerűbb megtakarítási terméke Magyarországon az úgynevezett Tartós Befektetési Számla - ismertebb nevén a TBSZ -, amellyel egyszerre többféle befektetési formát is tarthatunk a számlánkon, amely ráadásul, a feltételek teljesítése mellet adó- és járulékmentességet is biztosít.

Nézzünk néhány példát!

Milyen megtakarítási céljai lehetnek egy egyedülálló, dolgozó fiatalnak? Nos, feltételezhetjük, hogy ingatlanra gyűjt, de előrelátóan takarékoskodhat például autóra, vagy akár a családalapítással járó költségekre is. Neki jellemzően ajánlható a TBSZ, de akár hosszabb távon állampapírban is tarthatja a pénzét.

Jelentősen megváltozik a helyzet, ha az egyedülálló fiatal megházasodik, gyermeke lesz: kisgyermekes családok számára fontos egyrészt az, hogy generációkon átívelő (azaz a gyerekek számára is "átadható") megtakarítások mellett olyanokban is tartsák a pénzüket, amihez viszonylag könnyen hozzáférhetnek, mégis valós hozamot jelentenek. Számukra például optimális lehet, ha Start-számlán fektetik be pénzük egy részét, vagy gyermekeinek lakástakarék-pénztárban tesznek félre. Ugyanakkor különféle alapokba is fektethetnek - ezek már a lakossági megtakarítók számára is könnyen elérhetőek.

És persze más lesz a helyzet akkor, ha felnőnek a gyerekek: egy ilyen élethelyzetben a középkorú szülőknek égetően fontos a nyugdíj-előtakarékosság, de azzal is számolniuk kell, hogy a gyerekek hamarosan kirepülnek a családi fészekből, ezért részben az ő jövőjükre is gondolni kell. Így itt is a megtakarítás egyik lába lehet a lakástakarék, de a nyugdíj szempontjából optimális a nyugdíjbiztosítás, vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla is. Ugyanakkor akár TBSZ-ben is gondolkozhatnak: a tartós befektetési számlánál három év után részlegesen, öt év után pedig teljesen adómentesen juthatnak a megtakarításuk hozamához. A pénzhez pedig akkor is könnyen hozzáférhetnek, ha hirtelen bajba kerülnek - igaz, a kamatok részleges elvesztése és a kamatadó megfizetése mellett. Az is sokat számíthat, hogy a számlán lévő megtakarítások örökölhetőek.