Még mindig hódít a befektetésnek hazudott lehúzás: ennek ne dőlj be

2018. május 22-én az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) egy sokak által régen várt határozatot fogadott el. Ebben eldöntötték, hogy korlátozni fogják a különbözeten alapuló, úgynevezett CFD-ügyletek lakossági forgalmazását, a bináris opciók magánszemélyeknek való értékesítését pedig egyenesen be fogják tiltani.

A CFD-kről szóló rész augusztus elsején lépett hatályba, a bináris opciók kvázi betiltása viszont már július 2-án. Az ESMA termékintervenciós határozatai legfeljebb három hónapra szólhatnak, ám a hatóságnak joga van akárhányszor megújítani azokat, várhatóan tehát a rendelkezések hosszú időre érvényben maradnak. A bináris opciókkal kapcsolatos tiltást már meg is újították újabb három hónapra, mivel az eredeti határozat hatálya október 2-án lejár. Bár bizonyos típusú opciókra október 2-től nem terjed ki a tiltás, ez a lényeget nem befolyásolja, tehát 

Miért a nagy szigor?

Általánosságban a bináris opciókkal az volt a gond, hogy befektetésnek hazudott szerencsejátékkal lopták az európaiak pénzét, ahogy ezt korábbi cikkünkben is leírtuk. Vegyünk egy példát. Ezeknek az ügyleteknek az volt a lényege, hogy az ügyfél (mondjuk) 100 eurót befektetetett, ám gyakorlatilag inkább ekkora értékben fogadott arra, hogy egy deviza értéke csökkenni vagy nőni fog egy másik deviza értékéhez képest, például a fogadást követő ötödik perc végére. Ha igaza lett, akkor megkeresett, azaz inkább nyert, 70 eurót, ha viszont veszített, akkor mind a 100 euróját elbukta.

- világította meg korábban a Pénzcentrumnak e bizarr befektetési lehetőség lényegét Bence Balázs, a Porfolio Trader kereskedési vezetője. Ahogy a szakember is rámutatott, 

A CFD-knél már más volt a helyzet, ott leginkább a borzalmasan nagy (és az esetek többségében igencsak elkent) kockázat volt az, ami szúrta a felügyelet szemét. A CFD (contract for difference) magyarul különbözeti ügyletet jelent. Ez egy olyan pénzügyi eszköz, ami egy másik termék árfolyamát követi.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogyha veszünk egy CFD-t, és csökken a mögöttes termék értéke, akkor pénzt vesztünk, ha viszont nő, akkor hozamra teszünk szert. Mivel azonban nem a mögöttes eszközt (például egy részvényt) vettünk meg, hanem csak egy, az értékváltozását követő eszközt, ezért lehetőségünk van sokkal több részvénnyel kereskedni, mint amennyire pénzünk van (ezt hívják tőkeáttételes kereskedésnek).

Nézzünk egy konkrét példát. Az OTP-részvény árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén a cikk hétfői gépelésekor 10 140 forinton állt, de az egyszerűség kedvéért számoljunk most 10 ezer forinttal. Tegyük fel, hogy 100 ezer forintunk van, és ötszázszoros tőkeáttéttel kereskedünk OTP-részvénnyel. Ez azt jelenti, hogy befizetünk 100 ezer forintot, de igazából nem 10 db OTP-részvénnyel kereskedünk (amennyire pénzünk lenne), hanem a tőkeáttétnek köszönhetően 5000 darabbal.

Ha az OTP-részvénynek felmegy az értéke 10 200 forintra, akkor az árfolyamváltozáson annyit nyerünk, mintha 5000 részvényünk lenne, tehát egymillió forintot. Igen ám, de elég, 

Tőkeáttétel nélkül, 10 részvényen ebben az esetben csupán 200 forintot buktunk volna, 5 ezer részvényen viszont ez már 100 ezer forint lett. És mivel ezzel a 10 ezer részvénnyel mi igazából nem rendelkezünk, ezért a brókercég, amelyiktől a CFD-t vettük, ilyenkor felszólít minket, hogy azonnal tegyünk be újabb pénzt, hogy az esetleges jövőbeni veszteségeinket fedezni tudjuk, ha pedig ezt nem tudjuk vagy nem akarjuk megtenni, akkor zárják a pozíciónkat, és 

Ezek egyébként nem a valóságtól elrugaszkodott számok. Ötszázszoros tőkeáttét teljesen bevettnek számított korábban ezen a piacon, az európai felügyeletek kutatása szerint pedig az átlagos veszteség ügyfelenként 1 600 és 29 000 euró, azaz körülbelül 518 ezer és 9,4 millió forint közé esett a CFD-számlákon.

Az új ESMA-szabályok legfontosabb korlátozása pont erre, tehát a tőkeáttétel mértékére vonatkozik, amelynek maximális értékét kategóriánként határozta meg a hatóság. Ha a CFD mögött

• egy nagyobb valuta áll, amelytől kevésbé várható, hogy durva kilengéseket fog produkálni, akkor az áttét legfeljebb 30-szoros lehet, 

• más devizák, a nagyobb részvényindexek és az arany esetében 20-szoros, 

• kisebb részvényindexek esetén 10-szeres, 

• részvények esetében ötszörös, 

• kriptodevizák (azaz például a Bitcoin) esetében pedig mindössze kétszeres lehet a tőkeáttét.

Maradva az eredeti példánknál, 100 ezer forintért így ma már mindösszesen 50 OTP-részvénynyi kitettség vásárolható meg. Ahhoz tehát, hogy elégessük mind a 100 ezer forintunkat, kétezer forinttal kell beesnie az árfolyamnak, ötszázszoros tőkeáttételnél pedig ugye erre elég volt egy mindössze húszforintos csökkenés is.

Az új ESMA-szabályok között más korlátozások is vannak, melyek a kockázatcsökkentést szolgálják, valamint azt, hogy egy dilettáns ügyfél kevésbé (gyorsan) égethesse el az összes befektetését. Ezeken túl az új szabályok a figyelemfelhívást is szigorúbban szabályozzák. A CFD-kereskedést kínáló szolgáltatóknak hangsúlyos formában és legalább a website jellemző betűméretével kell feltüntetniük a honlapjukon, hogy az elmúlt egyéves időszakban az ügyfelek mekkora részének volt veszteséges a CFD-számlájuk.

Az általunk megvizsgált cégeknél ez az érték 79 és 85 százalék között alakult, az európai felügyeleti hatóságok pedig 74 és 89 százalék közötti értékeket találtak saját elemzéseikben. Ha azt gondolnád, hogy azzal, hogy ezeket az értékeket mostantól ki kell írni a honlapokra, biztosan ki is nyírták ezeket a szolgáltatókat, hisz mégis ki a fene menne be egy olyan buliba táncolni, ahol a bejárat fölött pirossal villog, hogy innen 10 vendégből 8 a pénztárcája nélkül távozik,

Az összeurópai tapasztalatok még csak pár hetesek, de Lengyelországban már régebben érvényben volt egy hasonló szabályozás. Iparági forrásunk szerint volt olyan, kifejezetten lakossági CFD-ügyletekre szakosodott szolgáltató, amely úgy tapasztalta, hogy az ügyfeleiket nem elrettentette az az információ, hogy náluk a kliensek 80 százaléka bukik, hanem pont, hogy motiválta őket, be akarták bizonyítani, hogy ők jobbak, mint 10-ből 8 befektető.

Mindenesetre, a Pénzcentrum vizsgálata szerint, sem az általunk megvizsgált CFD-kereskedést kínáló platformok nem feleltek meg maradéktalanul a kockázati figyelmeztetés feltüntetésével kapcsolatos előírásoknak, sem pedig a bináris opciókat kínáló cégek nem tűntek el teljesen a piacról.

A második állításunkat elég könnyű alátámasztani. Ha beírjuk a Google-keresőbe, hogy "bináris opció", rögtön találunk magyar nyelvű fizetett hirdetést a szponzorált találatok között, tehát vannak cégek, amelyek még nem tettek le arról, hogy ezzel a módszerrel szedjék el honfitársaink megtakarításait. 

Az egészről ráadásul ordít, hogy ezzel vigyázni kell, ugyanis a hirdetés kiajánló szövege szerint a számla újrafeltöltésekor az összeg 100 százalékát adják bónuszként, és legalábbis bizarr úgy hirdetni egy befektetést, hogyha majd eltűnik a befektetett pénzed, akkor az újbóli befizetésedet megduplázzuk. A cég egyébként a Marshall-szigetekről szolgáltat, szóval valószínűleg nem kell attól tartaniuk a vezetőknek, hogy brüsszeli bürokraták rohannák meg reggel a székházukat.

A CFD-ügyleteket kínáló cégek iparági források szerint nagyrészt megfeleltek azoknak az előírásoknak, melyeket az ESMA-határozat a kereskedési tevékenységgel és a kockázatok csökkentésével kapcsolatban rótt rájuk. A kockázati figyelmeztetések feltüntetésének módja viszont tapasztalataink alapján hagy maga után kívánni valót. Az általunk megvizsgált szolgáltatók közül volt olyan, aki teljesítette azt az elvárást, hogy legalább a weboldalon legjellemzőbb betűméretet használja a figyelmeztetés feltüntetésére, de azt a követelményt, hogy mindezt olyan formában tegye közzé, ami hangsúlyossá teszi azt, erősen kérdéses, hogy teljesítették-e.

Mutatjuk a képernyőfotókat, pirossal aláhúzva, hogy hova tették a kötelező kockázati figyelmeztetést:

A témával kapcsolatban hétfő délelőtt elküldtük kérdéseinket a Magyar Nemzeti Banknak is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mire számíthatnak azok a cégek, amelyek nem tartják be maradéktalanul az új ESMA-határozatot, valamint azt is megkérdeztük, hogy mit tehet egy magánszemély, ha úgy látja, egy magyar nyelvű szolgáltató nem felel meg a vonatkozó EU-s elvárásoknak. Amint válaszolnak kérdéseinkre, frissítjük a cikket.