Mamahotel, papabank: elég kilátástalan a magyar fiatalok helyzete

2019-ben a 25-34 éves magyar fiatalok 40,8 százaléka a szüleivel lakott az Eurostat adatai szerint. A nemek közti bontásból kiderült, hogy ebben a korosztályban a férfiakra jellemzőbb, hogy a mamahotelben laknak, 48,1 százalék az arányuk - a nőknél 32,4 százalékos ez az arány.

Az Eurostat nem minden tagállamról közölt friss adatot, de ebből is látható, hogy mi inkább Kelet-Európához közelítünk, mintsem a kontinens nyugati feléhez. Szlovéniában és Romániában kb. hasonló a mamahotelben élő fiatalok aránya (39,5, illetve 40,9 százalék), de Lengyelországban (43,9%) és Máltán (45,4%) sem sokkal rosszabb. Ellenben Horvátországban a 25-34 évesek több mint 62 százaléka lakik még a szüleivel, de Görögöknél is 57,8 százalékos az arány.

A lista másik felén Dánia (4%), Finnország (4,8%) és Svédország (5,7%) áll.

Ennyi idősen költöztek el

Az EU-ban a fiatalok átlagosan 26,2 éves korban hagyták el a szülői háztartást 2019-ben az Eurostat adatai szerint, de az átlagos életkor az EU tagállamainál jelentősen eltérő volt.

Három északi tagállamban repültek ki leghamarabb a gyerekek a szülői fészekből: Svédországban 17,8 év az átlagéletkor, Dániában 21,1 év, Finnországban pedig 21,8 évesen költöznek el otthonról a fiatalok. De a fiatalok 25 éves koruk előtt elhagyták a szülői házat Észtországban (22,2 év), Franciaországban (23,6 év), Németországban és Hollandiában (mindkettő 23,7 év).

Kiderült, hogy az EU déli tagországaiban a fiatalok kb. 30 évesen tudnak otthonról elköltözni: a skála másik oldalán Horvátország és Szlovákia áll, itt átlagosan 31,8 és 30,9 éves korukban költöztek el otthonról a fiatalok. A fiatal felnőttek Olaszországban (30,1 év), Bulgáriában (30,0 év), Máltán (29,9 év), Spanyolországban (29,5 év), Portugáliában (29,0 év) és Görögországban (28,9 év) szintén hosszabb ideig élnek a szüleiknél.

A férfiak tovább laknak szüleiknél

Az EU szinte valamennyi tagállamában a fiatal nők hamarabb költöztek el tavaly a szülői háztartásból, mint a férfiak. Az egyetlen kivétel Luxemburg volt (a nők esetében 20,3 év, a férfiak esetében kereken 20 év).

A nemek közötti legnagyobb különbségeket Romániában (25,7 év a nőknél, szemben a férfiak 30,3 évével), Bulgáriában (27,6 év vs. 32,1 év), Horvátországban (29,9 év vs. 33,6 év), Lettországban (24,8 év vs. 28,1 és), Magyarországon (25,8 év vs. 28,5 év) és Szlovákiában (29,6 év vs. 32,1 év) mérték az Eurostatnál.

Ezért maradnak inkább otthon

Tízből hat fiatal azért nem költözik el a szüleitől, mert nincs elég pénze a különéléshez, 34 százalék arra vár, hogy saját keresete legyen, 25 százalék szerint pedig sokkal kényelmesebb a szülőkkel élni, mint egyedül - derült ki a K&H ifjúsági indexéből, mely alapján a fiatalok 21 százaléka csak akkor költözne, ha komoly párkapcsolata lenne. A megkérdezettek 17 százaléka pedig úgy érzi, hogy még nem áll készen az önálló életre. Sokszor a költözés nem is személyes döntésen múlik: a fiatalok 12 százaléka azért nem jött el a szülőktől, mert gondoznia, ápolnia kell őket. 

Mamahotel után itt a papabank

Továbbá szintén az ifjúsági indexből az is kiderült, hogy a fiatalok 32 százaléka rendszeres anyagi támogatásban részesül szüleitől, jellemzően havonta. A diákok 68 százalékát, míg a dolgozóknak csak 20 százalékát segítik a szülők. Kiderült, hogy a szülői támogatásban részesülő fiatalok 52 százaléka önerőből nem tudna megélni. A támogatás összege országos átlagban havi 19 ezer forint, de jelentős a szórás. A megkérdezettek fele például havi 10 ezer forintnál alacsonyabb összeget mondott. Ugyanakkor 33 százalékuk 10-24 ezer forintot, 7 százalékuk pedig 25-49 ezer forintot kap rendszeresen. Tízből egy fiatal havonta több mint 50 ezer forintot kap, 3 százalékuk pedig több mint 100 ezer forint szülői támogatáshoz jut.

A megkérdezettek 28 százaléka mondta azt, hogy bár nem lenne rá szüksége, mégis kap pénzt a szüleitől, 26 százaléknak ellenben több támogatásra lenne szüksége.

A fiatalok 47 százalékát mindkét szülő támogatja esetenként vagy rendszeresen, 35 százalékuk inkább az anyától, 18 százalékuk pedig inkább az apától kap támogatást. Ugyanakkor lényeges, hogy a fiatalok fele mondta azt, hogy együtt élnek a szülők, 39 százalékuknál pedig elváltak. Az elvált szülők esetében azonban nagyon erős az anyai támogatás túlsúlya: 55 százalékban az anya támogatja anyagilag a gyereket.

Ilyen érzés végre elköltözni

A témában korábban az SOS Gyermekfalvak is készített egy kutatást, amiből az derült ki, hogy a megkérdezett fiatalok többsége izgatottan várta az önálló életet (61%), a válaszadók harmada pedig egyenesen megkönnyebbült, hogy elhagyhatja a szülői házat. Azok, akik féltek az elköltözéstől, leginkább attól tartottak, hogy magukra lesznek utalva, nem lesz munkájuk és nem tudják magukat eltartani, a szülőktől kell pénzt kérni, magányosak lesznek, vagy akár az utcára is kerülhetnek.

A válaszadók harmadának volt csak zökkenőmentes az elköltözés a családtól ők azok, akik nem éltek meg semmilyen nehézséget, a fiatalok kétharmada azonban különböző problémákkal szembesült az egyszerű háztartási teendőktől az ügyintézésig. Az elköltöző fiatalok közel harmadának a szülőktől, családtól való elszakadás is nehéz volt.