Egy Quaestor-túlélő vallomásai: éreztem, hogy baj van

Baumag, Lupis, Pilis Invest, Cívis Globál, Tribuszer Zoltánné, Globex, Fortress és természetesen három 2015-ös sztár:

• Quaestor,

• Kun Mediátor Marcsika és

• Buda-Cash.

Ismerősen csengő bróker- és cégnevek. Az a közös bennük, hogy a bankokhoz képest jóval magasabb kamatot ígértek a náluk befektetett pénzekre, a végén viszont kártyavárként dőltek össze, maguk alá temetve több ezer ügyfelet, akik futhattak a pénzük után. 

A cégek története meglehetősen különbözik egymástól. Volt ezek között színtiszta piramisjáték, volt, hogy a vezetői kör kapzsisága okozta a bajt és olyan cégek is akadtak, ahol csak nem jöttek be a befektetések.

A Pénzcentrumnál arra voltunk kíváncsiak, hogy mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon tömegesen dőlnek be emberek az álbrókerek ajánlatainak.

- ezt a meglepő kijelentést Németh Erzsébet, a Budapest Metropolitan Egyetem professzora tette a Pénzcentrum kérdésére.

A pénzügyi kultúrát is kutató egyetemi tanár elmondta, hogy az általa megismert tanulmányok alapján a rendszerváltás összefügghet a brókerbotrányokkal, de nem úgy, ahogy azt sokan gondolják.

Erről is a reklám tehet?

Az összefüggés inkább abban keresendő, hogy piacgazdasággá alakult Magyarország, és van egy sérülékeny réteg, aki képtelen ellenállni a kereskedelmi, azaz marketing ajánlatoknak.

Ennek a sérülékeny rétegnek a tagjai azonban, jellemzően nem a középkorú vagy idősebb generáció tagjai közül, hanem inkább a fiatalok köréből kerülnek ki. A szakértő szerint ezt úgy kell elképzelnünk, hogy egy akció vagy leárazás hatására ugyanúgy képesek túlköltekezni bevásárlás közben ezek az emberek, mint ahogy képtelenek kritikusan vizsgálni egy-egy pénzügyi ajánlatot.

A magyar társadalom sérülékenységét mi sem példázza jobban, mint, hogy a professzor asszony is majdnem a Quaestor károsultjai között tudhatta magát.

Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmünket a kutató, hogy fontosak a megérzések. Amikor át akarnak verni minket, gyakran megérezzük, hogy baj van, csak sokszor nem figyelünk eléggé oda önmagunkra.

Megérzések ide vagy oda, az könnyen belátható, hogy egy pszichológiából és kommunikáció tudományból is tudományos fokozottal rendelkező pénzügyi kutató jobban bízhat a befektetésekkel kapcsolatos ösztöneiben, mint egy átlag magyar. Ennek megfelelően a megérzések és belső hangok világa nem fog megfelelő támpontot nyújtani, ha jó döntést akarunk hozni megspórolt pénzünk befektetésével kapcsolatban.

Ahhoz, hogy valaki megértse a pénzügyi termékeket és kritikusan tudjon viszonyulni egy neki ajánlott befektetéshez, megfelelő pénzügyi kultúrára, tudásra van szüksége. A legjobb az lenne, ha már a közoktatásban megszereznék a diákok ennek a tudásnak az alapjait, de sajnos egy nemrég készült kutatás szerint ez nem történik meg.

Mindenhol jó, de legjobb otthon?

Egy 2013-as tanulmány, mely a középiskolás diákok pénzügyi tudásszintjét mérte fel, azt állapította meg, hogy azok, akik pénzügyi kérdésekben az iskolában vagy az interneten tájékozódtak, jobb eredményt értek el (47%) a pénzügyi kultúrájukat mérő teszten, mint azok, akik az otthon megtanult mintákat követték (41%).

A kutatásból az is kiderült, hogy nagy esély van továbbörökíteni egy-egy rossz, otthoni gyakorlatot. A válaszadók 44,4 százaléka ugyanis az otthoni minták alapján tájékozódik legfőképpen a pénzügyekkel kapcsolatban.

Ők egyébként jobb, de nem kiugróan jobb eredményt értek el a teszten, ami arra enged következtetni, hogy ahol van is ilyen típusú képzés, ott sem a leghatékonyabb.

A középiskolások átlagosan 42,5 százalékos eredményt értek el a százfokú skálán, ami nem nevezhető jó eredménynek.

A szakiskolai tanulók teljesítménye jelentősen elmaradt az átlagtól. 39 százalékos eredményük jelentheti azt, hogy eleve gyengébb pénzügyi képességekkel rendelkező diákok mennek szakiskolákba, de azt is, hogy ott nem részesülnek megfelelő képzésben.

- ezt már az említett tanulmány összegzése tartalmazza, amely megállapítás nem ígér sok jót a jövő felnőtteinek átverhetőségével kapcsolatban.

Melyik út megyen itt Budára?

A kutatók ajánlásokat is megfogalmaztak a jövő tekintetében a szabályozó (leginkább a Kormány) számára. Eszerint javasolják a gyakorlatban is alkalmazható pénzügyi ismeretek oktatását, amelynek keretein belül a hangsúly a gyakorlatiasságon és a mindenki által elsajátítandó ismereteken kéne, hogy legyen.

A kutatóknak ritkán van lehetőségük arra, hogy felmérjék, ajánlásaik célba értek-e, azaz megfogadták-e javaslataikat, ezért megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy 

• mikor kezdik meg és milyen szerkezeti formában folyik a pénzügyi alapismeretek oktatása a köznevelésben, 

• milyen változások mentek végbe az elmúlt években,

• van-e különbség a szakiskolai és a gimnáziumi tantervek között, illetve, hogy

• hogyan mérik a tanterv sikerességét?

A minisztérium válaszából arra következtethetünk, hogy a területen történtek változások az elmúlt időszakban. Az eredmények ugyanakkor még kétségesek, mivel sem a régi, sem az új Nemzeti alaptanterv vonatkozásában nincs még olyan lezárt tantervi ciklus, amin a minisztérium szerint mérni lehetne az eredményeket.

Az elmúlt időszakban kiadtak egy Iránytű a pénzügyekhez című középiskolai tankönyvet, és jelenleg kiadás alatt áll a Küldetések a pénz világában című tankönyv is, általános iskolások számára.

Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi és gazdasági alapismereteket több tantárgyba beépítve, készségfejlesztési szinten oktatják Magyarországon. Mindazonáltal az iskolák dönthetnek úgy, hogy a helyi szinten tervezhető órakeretbe beemelik a pénzügyi alapismereteket, akár egy projekthét formájában. A pénzügyi ismeretek oktatására egyébként szakkör vagy tanórán kívüli tevékenység keretein belül is van lehetőség - a minisztérium válasza alapján.

Pénzügy dolgozat jól sikerült?

A szakgimnáziumokban egyébként a 2017/2018-as tanévtől kezdődően külön tantárgyként is megkezdik majd a pénzügyi és vállalkozási alapismeretek oktatását, tízedik osztályban, heti egy órában.

A tanterv fejlesztésén túl, a 2014/2015-ös tanévtől kezdve a minisztérium elindított egy pénzügyi tudatossági témahetet is, melyet Pénz7-nek nevezett el. 2015-ben a családi költségvetés, 2016-ban pedig a tudatos pénzügyi célok és a takarékosság álltak a hét középpontjában. A 2015-ös Pénz7 programjai 90 ezer, míg a 2016-os programé 102 ezer diákhoz jutottak el osztályfőnöki órák formájában. A programban 2015-ben 660, 2016-ban pedig már 788 általános- és középiskola vett részt.

A fentiek tekintetében nem mondhatjuk, hogy a Kormány nem tekintené fontosnak a pénzügyi tudatosság fejlesztését a közoktatásban. Mindemellett eredményekről csak akkor lehet majd beszámolni, ha azt egy visszamérési rendszer megállapítja.

A magyar lakosság pénzügyi sérülékenységével hamarosan újra foglalkozni fogunk. Következő cikkünkből kiderül majd, hogy mi jellemzi a felsőoktatási hallgatók pénzügyi kultúráját, valamint az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank illetve egy piaci szereplő szerint honnan kéne rájönnünk, ha épp egy csaló cég vagy egy álbróker próbálja kicsalni tőlünk a megtakarításainkat.

Címlapkép forrása: MTI Fotó / Szigetváry Zsolt