Külföldiek lapátolják a pénzt magyar állampapírokba: nagy üzlet, vagy végül megisszuk a levét?

Az elmúlt negyedév során tovább emelkedett a külföldiek állampapír-állománya, a forint állampapírokon belüli részarány enyhén emelkedett az elmúlt negyedévben, így mostanra 20,6 százalék körüli szinten áll – olvasható a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentésében. Eszerint a nem rezidensek forint állampapír-állománya 464 milliárd forinttal, 7297 milliárd forintra nőtt az időszak során.

De vajon mennyire kedvező, hogy a hazai állampapír-befektetések nagyjából a negyedét külföldiek tudhatják a magukénak, mennyi pénzhez jutnak így hozzá a kamatokból, és az elmúlt évek tendenciái alapján mi várható a következő időszakban ezen a téren? A Pénzcentrum többek között ezeknek járt utána.

Nem perselybe, állampapírokba dobáltuk a pénzünket

Az állampapír hagyományosan a legbiztonságosabb befektetések közé sorolható, különösen akkor, ha az adott állam a saját devizájában bocsátja ki a kötvényt. Ez önmagában is erős érv amellett, hogy az állampapír bizonyos súllyal szerepeljen egy befektető portfóliójában, de nem elhanyagolható szempont az általa biztosított hozam sem

– összegezte az állampapírokkal kapcsolatos tudnivalókat Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor szakértője. Hozzátette, Magyarországon az utóbbi években kiemelkedő hozamokat lehetett elérni az állampapírokkal, amely felkeltette a lakossági megtakarítók érdeklődését, és egyre többen tették le a voksukat az ilyen típusú befektetések mellett.

Nem véletlen tehát, hogy a legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság több mint 12 000 milliárd forintnyi értékben tart magyar állampapírokat, ami az 5 évvel korábbi állapothoz képest több mint kétszeres szintet jelez. Ráadásul Süle-Szigeti Bulcsú szerint kifejezetten rugalmasan alakítják a portfóliójukat, mert például az infláció feltörésekor kivonták a pénzüket a kedvezőtlenebb kamatozású Magyar Állampapír Pluszból, és átcsoportosították az inflációkövető kötvényekbe.

Kérdés, hogy a jövőben lesz-e megint olyan ajánlat a piacon, amely képes bevonzani az új megtakarításokat – az Államadósság Kezelő Központ kommunikációja szerint idén bizonyos újítások is várhatók a lakossági állampapír-kínálatban

– fűzte hozzá a szakember.

S hogy mely papírfajták a legkelendőbbek? A legfrissebb állományadatok szerint toronymagasan vezet az inflációkövetőnek is nevezett Prémium Magyar Állampapír, a magyarok több mint 7100 milliárd forintot tartanak ilyen típusú kötvényekben. Ennek oka, hogy az utolsó két naptári év átlagos inflációja 14,5 és 17,6 százalék volt, így az inflációkövető kötvények kamata az infláció feletti kamatprémium mértékétől függően most akár a 19 százalék fölötti tartományban is lehet. Az új vásárlásokat tekintve idén már kiegyenlítettebb a mezőny,

eddig a legtöbb új befektetés a Prémium Magyar Állampapír mellett a Fix Magyar Állampapírba és az Egyéves Magyar Állampapírba áramlott.

Így vásárolhatunk állampapírt, és ezért éri meg

Állampapírokat magánszemélyek és intézmények (vállalatok, bankok, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak) is vásárolhatnak Magyarországon, léteznek ugyanakkor kizárólag a lakosság számára elérhető állampapírok. Ilyen a Bónusz Magyar Állampapír, a Prémium Magyar Állampapír, de akár gyermekeink számára is vásárolhatunk állampapírt, azaz Babakötvényt. Ami fontos, hogy állampapír vásárlásához mindenképpen rendelkeznünk kell egy értékpapírszámlával, amit a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vagy bankoknál, esetleg befektetési szolgáltatóknál nyithatunk.

S hogy miért éri meg állampapírba fektetni? Mert a magas hozamok ígérete mellett, egy rendkívül rugalmas befektetési formának minősül. Kicsit konkrétabban:

• Az állampapírokkal elérhető hozam mértéke változó, az aktuális kamatkörnyezet számottevően befolyásolja, ugyanakkor léteznek inflációkövető állampapírok, melyeknek a kamata nem fix, hanem évente változik, mégpedig oly módon, hogy az előző évi infláció felett biztosít meghatározott mértékű kamatprémiumot.
• Állampapírt már néhány hetes vagy hónapos futamidővel vásárolhatunk, de több évre vagy akár évtizedre szóló kötvényekkel is találkozhatunk. Magánszemélyként ráadásul lehetőségünk van rá, hogy még a lejárat előtt kiszálljunk a befektetésből, és így is megkapjuk a befektetésünk után járó kamatot.
• Amiről mindenképpen tudni érdemes, hogy az állampapírok a futamidejük alatt meghatározott rendszerességgel fizetnek kamatot, lejáratkor pedig a tőkéhez is hozzájuthatunk. A Bankmonitor által megosztott információk szerint a 2 éves futamidejű, évi 5 százalékos kamatozású állampapír például a kibocsátásától számított 1 év elteltével 5 százalék kamatot fizet a tőke után, újabb egy év elteltével kifizeti a második évre járó 5 százalék kamatot, ezzel egyidejűleg a tőkét is visszafizeti a befektetőknek.

Az összállomány csaknem negyede külföldi kézben van

Nem csoda, hogy a magyar állampapírók vásárlása a külföldiek számára is olyannyira vonzó, hogy az összállománynak majdnem a negyedét birtokolják.

Amikor a külföldi befektetők magyar állampapír állományáról beszélünk, akkor jellemzően külföldi illetőségű intézményi befektetők (befektetési alapok, biztosítók, bankok) tulajdonában lévő állampapír állományról beszélünk. Ezek a befektetők a másodpiacon (azaz korábban már kibocsátott állampapírok kereskedése során) vagy új kibocsátások esetében is vásárolhatnak magyar állampapírokat

– közölte a lapunkkal Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Hozzátette, sok külföldi befektető a devizakockázat kiküszöbölése miatt a magyar államnak már eleve keménydevizában (jellemzően dollárban, illetve euróban, ritkábban és kisebb mennyiségben japán jenben, kínai jüanban) kibocsátott papírjait keresi, de jelentős mértékben tartanak külföldi befektetők forintban denominált állampapírokat is.
Az elmúlt években a külföldi befektetők állampapír állománya emelkedett, ami a gazdasági nehézségeknek tudható be.

A vezető elemző elmondása szerint a 2010-es években sikerült a külföldi befektetők állampapír állományát kordában tartani, mivel a magyar gazdaságban elég megtakarítás keletkezett a vállalatok beruházásainak és a költségvetési hiánynak a finanszírozására is, amit az EU források beáramlása is segített, illetve az MNB önfinanszírozási programja is jótékony hatást gyakorolt rá. A 2020-as években azonban a gazdaság erőteljes hullámzása közepette a költségvetési hiány nagyon megemelkedett, és (különösen 2022-ben) a külső egyensúly felborult.

Azaz egyrészt az állam finanszírozási igénye is megnőtt, másrészt a magyar gazdaság egésze is ráutaltabb lett a külföldi forrásokra

– magyarázta Árokszállási Zoltán. Utóbbi szerinte nagymértékben az energia árának a megdrágulásával magyarázható, mivel az ország jelentős mértékben energiabehozatalra szorul. Az energiaárak ugyanakkor 2023-ban szerencsére jelentősen lecsökkentek, így a gazdaság egészének a külfölddel szembeni finanszírozási pozíciója látványosan javult. Ugyanakkor az elmúlt évek megnövekedett finanszírozási igénye közepette lényegében lehetetlenné vált a korábbi, belső forrásokra fókuszáló stratégia merev fenntartása.

Az állam finanszírozási szerkezetében mindenféle forrás bevonását érdemes megfontolni, különösen egy relatíve magas államadóssággal rendelkező ország esetében, mint Magyarország

– hangsúlyozta az elemző.

Csakhogy az egyáltalán nem mindegy, hogy a külföldi szereplők a hazai állampapírok hány százalékát birtokolják, és egészséges-e, ha a nem rezidensek forint állampapír-állománya 7297 milliárd forintot, azaz a forint állampapírokon belül 20,6 százalék körüli részarányt képvisel. Árokszállási Zoltán ezzel kapcsolatban leszögezte:

a külföldiek teljes állampapír állományára az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) nincs nyilvános célértéke, ugyanakkor a külföldi állampapír tulajdon aránya egy bizonyos szintet meghaladóan túlságosan kockázatossá teszi az adósság finanszírozását.

Az ÁKK-nak a devizában denominált adósságra (aminek túlnyomó többsége külföldiek kezében van) létezik határértéke, ez a teljes adósság legfeljebb 30 százaléka lehet. Az arány egyébként a 2010-es évek elején még 50 százalék körüli volt, ami nagyon magasnak tekinthető. Ezt követően 2020-ra bőven 20 százalék alá csökkent a devizaarány, ám az utóbbi években a gazdasági nehézségek miatt 30 százalék közelébe emelkedett. Ám innen már további emelkedés az elemző szerint nem igazán várható. Ahhoz viszont, hogy a külföldi befektetők állampapír állománya csökkenjen, hosszú távon a költségvetési hiány csökkenésére, az államadósság csökkenésére lenne leginkább szükség, és az is nagyon fontos lenne, hogy a gazdaság egészének a külfölddel fennálló finanszírozási pozíciója – amit a folyó fizetési mérleg egyenlege fejez ki – ne mutasson jelentős hiányokat, hiszen a belföldi igények finanszírozásához így állhat rendelkezésre megfelelő mennyiségű hazai forrás.

Ezek lehetnek 2024 legtutibb befektetései

Az idei év legjobb befektetéseivel az elmúlt hónapokban több cikkben is foglalkoztunk már, de a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag is sorra vette, hogy melyek lesznek 2024 legjobb befektetései. Ebben elhangzott, az arany népszerű befektetésnek számít a lakosság körében, és 2020 óta a központi bankok is tonnaszámra vásárolják, ám ez nem egy kamatfizető eszköz. A videóban ugyanakkor szó esik az állampapírokról is.

Konkrétan arról, hogy az elmúlt években rendre előtérbe kerültek a befektetések szintjén a különböző állampapírok, nem véletlen, hogy rengetegen vásároltak maguknak például Prémium Magyar Állampapírt. Nem mindegy azonban, hogy a befektetők mit kezdenek ezekkel 2024-ben, érdemes lesz-e eladniuk őket, vagy esetleg a szép kamat reményében célszerűbb lehet-e megtartani őket, révén, hogy az inflációkövető papírok csak most érnek be igazán. Nos, Árgyelán Ágnes, a Portfolio elemzője szerint mindenkiéppen érdemes kivárni az állampapírok eladásával, főleg akkor, ha azokat valaki az elmúlt években vásárolta. Hiszen valóban csak most lesznek igazán magasak a kamatok.

A Prémium Állampapír úgy működik, hogy van egy kamatbázis és egy kamatprémium. Előbbi mértékét a legtöbb sorozat esetében mindig az előző év átlagos inflációja adja, míg a kamatprémium értéke attól függ, hogy éppen milyen sorozatot vásároltunk. Most úgy néz ki, hogy az idei évben a Prémium Magyar Állampapírok kamatbázisa 14,5 százalék lesz, és erre jön majd rá egy prémium, ami pedig a papír fajtájától függ majd. A legnépszerűbb konstrukciók esetében mindez nagyjából 14,75 százalékos kamatot jelent majd

– számszerűsítette az elemző azt, hogy miért éri meg megtartani a papírokat. Ha kíváncsi vagy a teljes videóra, akkor itt megnézheted:

Címlapi kép: Róka László, MTI/MTVA