20 millió a beugró ebbe a nívós klubba: megtudtuk, hol gyarapítja vagyonát a magyar elit

Talán senki sem lepődik meg azon, ha azt mondjuk, hogy minél vagyonosabb valaki, annál fontosabb ügyfél lehet egy bank vagy egyéb pénzügyi szolgáltató számára. Minél több pénzt tart valaki egy-egy pénzintézetnél, annál több pénzügyi termék és szolgáltatás adható el számára, ami ideális esetben jó az ügyfélnek és természetesen jó a szolgáltatónak is. Bár a pontos összeghatárok eltérőek, ám jellemzően már az átlagot valamennyire meghaladó rendszeres havi utalással – jövedelemmel – és/vagy megtakarítással is úgynevezett prémium ügyféllé válhatunk a bankok többségénél.

Van azonban egy, a prémium kategóriát is meghaladó szint, amely már a több tíz- vagy akár százmillió forintos megtakarítási állománnyal rendelkező ügyfelek számára van fenntartva. Itt már kevésbé hangsúlyos a havonta rendszeresen beérkező jövedelem mértéke, hiszen a fő hangsúly a már meglévő vagyon nagyságán van – ennek megfelelően a privát banki szolgáltatások zöme is elsősorban erre a vagyonra, pontosabban annak gyarapítására fókuszál.

Ezzel tehát már el is árultuk a privát bankolásnak mint szolgáltatásnak a lényegét – az ügyfél banknál, pénzügyi szolgáltatónál elhelyezett megtakarításainak a gyarapítása némi exkluzivitást kölcsönző külsőséggel, melynek legjellemzőbb eleme a dedikált személyi bankár, akivel az ügyfél bármikor felveheti a kapcsolatot pénzügyei rendezése céljából. Sőt, a dedikált személyi bankárok jellemzően nem csak telefonon elérhetők, hanem személyesen is felkeresik az ügyfelet, amennyiben valamilyen személyes jelenlétet igénylő ügyet kell elintézni.

Utóbbi különösen megadhatja az exkluzivitás élményét, jóllehet a szolgáltatás ezen részének vonzereje talán valamelyest csökkent azóta, hogy a banki ügyletek jelentős része online is elvégezhetővé vált.

Ugyancsak a szolgáltatás része lehet, hogy a mindenki számára elérhető termékeket, szolgáltatásokat olcsóbban, jobb feltételekkel és gyorsabban érhetik el a privát banki ügyfelek, illetve általában ők olyan termékekhez és szolgáltatásokhoz is hozzájuthatnak, melyek az átlagos ügyfelek számára nem elérhetők.

Mindez azonban csak a körítés, a lényeg – mint mondtuk -, a megtakarított vagyon gyarapítása.

A bankok ebben leggyakrabban tanácsadással segítik az ügyfelet, ami azt jelenti, hogy a személyi bankár az ügyfél korábban felmért igényei alapján javasol befektetési termékeket – illetve javasolja a portfólió összetételét -, ám a konkrét tranzakciókra csak az ügyfél beleegyezése után kerül sor.

A bankok esetében talán ez a gyakoribb szolgáltatás, ugyanakkor náluk is előfordul, hogy vagyonkezelést is biztosítanak az ügyfelek számára – ebben az esetben nem csak tanácsadás történik, hanem az ügyfél előzetesen felmért igényei alapján a konkrét lépések, tranzakciók is a banki szakemberek döntései alapján mennek végbe. Az ügyfél szempontjából tehát ez kevesebb kontrollt, ugyanakkor kisebb felelősséget is jelent a befektetési döntések meghozatala szempontjából.

Belépési limitek – feldarabolt ügyfélkör

Az utóbbi években egyre több pénzintézetnél megfigyelhető az a jelenség, hogy a prémium és a klasszikus privát banki ügyfélkör közé beiktattak egy közbeeső ügyfélszegmenst. Ezt jellemzően úgy oldották meg, hogy a hagyományos prémium banki szolgáltatást „lefokozták”, és már az alacsonyabb megtakarítási állománnyal rendelkezők számára is elérhetővé tették. Ezzel párhuzamosan – sokszor az eredeti belépési limit feletti megtakarítási vagyonnal rendelkezők számára – pedig létrehozták a „kiemelt” privát banki szolgáltatás kategóriáját. Ennek megfelelően az alábbi gyűjtésben is több helyen két vagy akár három összeg is szerepel belépési limitként.

Az általunk megvizsgált bankok közül az OTP Bank esetében a legkisebb a minimálisan elvárt megtakarítás összege – mindössze 20 millió forint. Igaz, az OTP-nél nem is kettő, hanem már három részre tagolták a privát banki szegmenst, és az említett 20 millió forinttal értelemszerűen még csak a legkisebb csomagba férhetünk bele. Az OTP-t a K&H Bank követi, ahol már 30 millió forinttal is megnyílik előttünk a privát bankolás világa. Utána az OTP középső csomagja jön 40 millió forintos határral, majd a CIB Bank 60 millió és a Raiffeisen Bank 66,7 millió forinttal.

A CIB kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a banknál nem osztják további alcsoportokra a privát banki ügyfélszegmenst, így bizonyos értelemben ez a 60 millió forint számít a legalacsonyabb belépési limitnek, elvégre a többi banknál a „valódi” privát bankot jelentő „kiemelt” státuszhoz jóval magasabb összeghatárokat kell elérnünk megtakarításainkkal – a K&H-nál és a Raiffeisennél 100 millió, az Ersténél 150 millió, míg az OTP-nél 300 millió forintot (az Erstével kapcsolatban megjegyezzük, hogy ennél a banknál is kétféle privát banki szegmenset különböztetnek meg, ám jelenleg mindkettő esetében 150 millió forint a belépési limit).

Látható tehát, hogy a felső kategóriás privát banki szolgáltatásoknak magyar viszonylatban már igen komoly feltételei vannak. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy vannak olyan bankok, melyek jelentősebb díj ellenében úgy is a rendelkezésünkre bocsátják ezt a szolgáltatáscsomagot, hogy egyébként nem rendelkezünk a szükséges méretű megtakarítással. Jó példa erre az OTP Bank, ahol akár 20 millió forint alatti megtakarítással is igénybe vehetjük még a legmagasabb privát banki csomagot is, jóllehet ennek díja 34 218 forint havonta.

A privát banki szolgáltatások díjai

Sajnos a szolgáltatás ellenében felszámított díjak összehasonlításakor már jóval nehezebb dolgunk van, ugyanis a különböző bankok és szolgáltatók különböző logika alapján képzik azokat. Vannak pénzintézetek, melyek fix díjat számítanak fel havonta, esetleg negyedévente, ellenben a tranzakcióknak és a tanácsadásnak már nincs költsége, vagy az legalábbis szerényebb mértékű más szolgáltatókhoz képest. Létezik ugyanakkor olyan árazási modell is, amikor nincsen havi vagy negyedéves díj, ellenben drágábbak a tranzakciók és a tanácsadás, illetve a két modell egyvelegére is van példa (alacsonyabb fix díj, alacsonyabb tranzakciós díjak). És ott van még a sikerdíjas megoldás is, amikor a megtakarításunk által elért hozam valamekkora előre meghatározott részét tartja meg magának a szolgáltatást nyújtó szolgáltató.

Sőt, ha az ügyfél kellően öntudatos és a megtakarítása is jelentős, akkor arra is van lehetősége, hogy egyedi díjszabást kérjen magának.

A most megvizsgált bankok közül a K&H Bank például a kiemelt privát banki szolgáltatás esetében negyedévente felszámít 67 720 forint úgynevezett tagsági díjat, míg az OTP Bank havi 4 400, 6 700, illetve 9 500 forintot számol fel a különböző szolgáltatáscsomagokért (abban az esetben, ha a csomagokhoz elvárt 20, 40, illetve 300 millió forint megtakarítás az ügyfél rendelkezésére áll).

Az Erste Banknál a sima szolgáltatáscsomag esetében havi 12 854 forintba kerül az úgynevezett ügyfélkapcsolati díj, míg a kiemelt csomag esetében az ügyfél eszközállományának 1 százalékát számítják fel évente.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a szolgáltatáscsomagok „alapvető” díjain kívül adott esetben egyéb más díjak is felszámításra kerülhetnek, mint például a már említett tranzakciós költségek, vagy külön díja lehet az értékpapírszámla vezetésének stb. Lényeg a lényeg – a fenti táblázatban szereplő összegek nem tekinthetők teljeskörű gyűjtésnek, ráadásul egy-egy tétel alapján valójában nem is lehet a különböző szolgáltatói ajánlatok díjszabását összehasonlítani.

Az mindenesetre elmondható, hogy a privát bankolás ma már valóban nem csak a milliárdosok kiváltsága, sőt, láthattuk, hogy néhány banknál már néhány tízmillió forintos megtakarítással is elérhető ez a titokzatosnak tűnő szolgáltatás.