Így takarékoskodnak az élelmes magyarok 2024-ben: mit tudhat az, aki itt gyűjti most a pénzt?

Lapunk online felmérésére 850 válasz érkezett a 2023. november 15-e és 2024. január 18-a közötti időszakban. A felmérés nem reprezentatív, már csak azért sem, mert olvasóink körében készült, akik általánosságban az átlagnál jobban érdeklődnek a pénzügyek, megtakarítási és befektetési lehetőségek iránt. A válaszokból így az derül ki, hogy az öngondoskodáshoz tudatosan hozzáállók körében melyek a legismertebb, legelterjedtebb megtakarítási lehetőségek, milyen rendszerességgel és mekkora összeget tesznek félre az olvasóink, és mire költik a pénzt.

A Pénzcentrum olvasói körében a három legismertebb megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár, az életbiztosítás és az önkéntes egészségpénztár. A friss felmérésre érkezett válaszokból az is kiderül, hogy nem csak a legismertebb ez a három lehetőség, hanem ilyen megtakarítási szerződése van a legtöbb olvasónknak arányaiban. Ez azért érdekes, mert attól, hogy hallottunk egy-egy megtakarítási lehetőségről már, nem feltétlenül kötnénk olyan szerződést.

Az önkéntes egészségpénztárakhoz hasonló az ismertsége például a nyugdíj-előtakarékossági számlának (NYESZ), viszont azok aránya sokkal kevesebb, akik rendelkeznek is ilyen szerződéssel. Vagy például a tartós befektetési számlákról 10-ből csak 6 olvasónk hallott, azonban a válaszadók 22%-a rendelkezik ilyen megtakarítással. A nyugdíjcélú megtakarítások közül az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ ismertebbek olvasóink körében, mint a nyugdíjbiztosítás, de utóbbival többen rendelkeznek, mint nyugdíj-előtakarékossági számlával:

A válaszokból az is kitűnik, hogy a férfiak arányaiban több befektetési formát ismernek, mint a nők, például az előbb említett tartós befektetési számláról a megkérdezett férfiak 65 százaléka hallott, míg a nőknek csupán 44 százaléka, nyugdíj-előtakarékossági számláról a férfiak 74 százaléka, a nők 65 százaléka hallott. A babakötvény és a gyermek megtakarítási lehetőségek viszont a nők körében egy hajszállal ismertebbek a válaszok alapján az arányokat nézve.

Nyugdíjra rendszeresen, egészségre alkalmanként

A felmérés során olvasóinkat arról is kérdeztük, hogyan szoktak pénzt félretenni a számlájukra azok, akik rendelkeznek önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztárral. Az biztos, hogy a rendszeresen megtakarítók aránya a legmagasabb mindkét esetben. Azt is fontos tudni, hogy ennél a kérdésnél több választ is lehetett jelölni, így sok válaszadónk nemcsak rendszeresen, hanem alkalmanként is félretesz, és van, aki még év végén is pluszban befizet.

A nyugdíjpénztári szerződéssel rendelkezők közül azok aránya, akik évente csak egyszer fizetnek be nagyobb összeget (7,8%) viszonylag kevés, ahogy azoké is, akik kizárólag rendszertelenül szoktak befizetni (7,5%), esetleg év végén is, de egyébként rendszertelenül fizetnek be (1,2%). Azok vannak a legtöbben, akik egyszerűen minden hónapban befizetnek egy bizonyos összeget (63,8%), további 13,6 százalék a rendszeres megtakarítás mellett még év végén is befizet egy nagyobb összeget.

Az egészségpénztári tagok már másként takarékoskodnak: 8,1 százalék csak év végén fizet be nagyobb összegeket, 22,2 százalék rendszertelenül fizet be és 2,8 százalék rendszertelenül is, és év végén nagyobb összegben fizet be. Csak a tagok 50,7 százaléka, aki kizárólag a havi, rendszeres befizetésekkel takarékoskodik, 7 százalék a rendszeres befizetés mellett még év végén is utal egy nagyobb összeget:

Mindkét önkéntes pénztár esetében nagy azoknak aránya a megtakarítók között, akik éves szinten 100 ezer forintot se tesznek félre, vagyis havonta kevesebb, mint 8333 forintot tesznek a számlára. Ez azt jelenti, hogy még 20 ezer forint szja-visszatérítést sem kapnak egy évben - pedig a maximálisan kihasználható 280 ezer forinttól ez nagyon messze van. A nyugdíj- és egészségcélú megtakarításokra ugyanis évente 20 százalék, maximum 280 ezer forintnyi támogatás igényelhető vissza a befizetett személyi jövedelemadóból (szja) együttesen, (egyenként 150-150 ezer a limit) ehhez azonban egy-egy szerződésre 750 ezer forintot kellene éves szinten befizetni.

A lapunknak küldött válaszokból pedig az derül ki, hogy nem kevés olvasónk befizetései meghaladják a 700 ezer forintot évente, vagyis több mint 58 ezer forintot fizetnek be havi szinten a nyugdíj- vagy egészségpénztárukba. Sokan nem hinnék, hogy az egészségpénztárba is érdemes lehet ilyen sokat félretenni, mondván, nincs akkora egészségügyi költés. Ez azonban, hogyha számba vennék az összes egészségügyi, illetve egyéb kiadásaikat, amelyet sok egészségpénztárból fedezni lehet, már nem lenne olyan biztos. Főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy

az egészségpénztári megtakarítás egy családi megtakarítási forma, hozzátartozóink egészségügyi és önsegélyező kiadásait is fedezhetjük belőle.

Így már könnyen összejöhet az évi 750 ezres költés. Ráadásul sok hazai egészségpénztár önsegélyező pénztár is egyben, vagyis olyan kiadások is fedezhetők a befizetett összegekből, melyeknek nincs szoros kapcsolata az egészséggel, de sokan még mindig nem tudnak ezekről. A válaszadóink 19,1 százaléka például csak gyógyszerre, gyógytermékre költ, miközben tengernyi más lehetőség is lenne. Ilyen infláció mellett pedig kár lenne nem megragadni minden alkalmat, hogy a költéseink 20 százalékát az állam megtérítse valamilyen formában.

Tény, hogy magánegészségügyi szolgáltatásokra is már rengetegen használják ezt a megtakarítást, és egyre többen fedezik fel, hogy gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra, és jelzáloghitel törlesztésre is lehet használni. Hiteltörlesztés esetén például egyáltalán nem sok kb. 58 ezres kiadás, amivel maximálni lehet az éves szja-visszatérítést.

A kutatásról

Az online felmérés 2023. november 15-e és 2024. január 18-a között zajlott, a kérdőívre 850 válaszadótól érkezett összesen válasz, 59,5 százalékuk férfi, 39,3 százalékuk nő volt. A válaszadók 13,3 százaléka a 25-39, 31,4 százaléka a 40-54, 27,2 százaléka a 55-64 éves korosztályhoz tartozott. 25,4 százalék volt 65 év feletti. Válaszadóinknak több mint fele (51,3%) házas volt és 16,7 százalékuk nevelt egy vagy több 14 év alatti gyermeket. A többség (52,4%) legmagasabb iskolai végzettsége főiskola, egyetem vagy PHD volt. Válaszadóink 39,6 százaléka többet keresett, mint a KSH által közölt, 2023. augusztusra vonatkozó nettó átlagkereset (369 700 forint). A válaszadók 28,2 százaléka Budapesten élt.