Rengeteg magyart foszt ki a saját családja: így sose adj pénzt, még a szeretteidnek se

A Pénzcentrum rendszeresen készít nagymintájú felméréseket, legutóbb az infláció hatásáról, a háztartások anyagi helyzetéről kérdeztük olvasóinkat. A több mint 25 ezer válaszadó által kitöltött kérdőív nem reprezentatív eredményeiről már három korábbi (1. cikkünk, 2. cikkünk, 3. cikkünk) anyagunkban beszámoltunk, most a negyedik részben a hitelekkel, megtakarításokkal kapcsolatos kérdések eredményeit tesszük közzé.

Amennyiben van hiteled, jelenleg élsz a hitelmoratórium lehetőségével?

A 2020-ban bevezetésre került hitelmoratórium, ami az egyik legmeghatározóbb járványügyi rendelkezés volt, magyar családok ezreinek az életére volt hatással. Jelen tudásunk szerint 2022. december 31-ig lesz velünk. Hogy annak, aki benne marad, milyen hátránya származhat belőle, azzal részletesen ebben a cikkben foglalkoztunk.

A törlesztési moratórium családok százezreinek jelentett kedvező választási lehetőséget, a munkahelyüket elvesztő, egészségügyi vagy más okok miatt nehéz anyagi helyzetbe kerülőknek mentőövet az elmúlt bő 2 évben. A moratórium ára ugyanakkor a meg nem fizetett tőke kamata, valamint a szerződés futamidejének akár jelentős mértékű meghosszabbodása.

Válaszadóink elenyésző hányada, mindössze 5,19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy továbbra is él a hiteltörlesztési moratóriummal, legnagyobb arányban a munkanélküliek, a tanulók és a GYES-en, GYED-en lévők kényszerülnek erre, legkisebb arányban pedig a vállalkozók. Ha a különböző szektorokban dolgozókat vizsgáljuk, azt az eredményt kapjuk, hogy leginkább a marketing, reklám, média, pr szektorban és a hr területén dolgozók maradtak benne a moratóriumban. Iskolai végzettség szerint pedig azt látjuk, hogy minél képzettebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel él a hitelmoratórium lehetőségével.

Van olyan hiteled, egyéb tartozásod, amit jelenleg nem tudsz fizetni?

Hogy egészen pontosan mi történik azzal, aki nem tudja fizetni a hiteleit, arról részletesen ebben a cikkben írtunk, de azt mindenki sejtheti, nagy bajba kerül, aki így jár. Válaszadóink több mint fele úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezik olyan hitellel, amit jelenleg nem tud fizetni, 40 százaléknak nincs hitele, nem válaszolt a kérdésre. 2,09 százalék egy családtagjának tartozik, 1,99 százaléknak rezsitartozása van, 1,63 százaléka a személyi hitelét nem törleszti, 1,36 százalék a folyószámlahitelét, 1,1 százalék a hitelkártyáját és csak 0,87 százaléknak pedig a lakáshitel törlesztésével van gondja.

Itt fontos kiemelni, hogy magas banki hitelkamatok miatt többen fordulhatnak akár sokmillió forintos magánkölcsönért rokonokhoz, ismerősökhöz a következő időszakban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tapasztalatai szerint. Felmérések azt mutatják, hogy az ilyen tartozások majdnem felét egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik vissza, emiatt pedig régi, tartós kapcsolatok mennek tönkre. Bár egy kölcsönről és a visszafizetés részleteiről szóban is meg lehet állapodni, sok félreértést és vitát meg lehet előzni egy írásbeli szerződéssel, nagyobb összegű adósságnál pedig érdemes jogász segítségét kérni. Aki közjegyzői okiratban szerződik, az probléma esetén pereskedés nélkül hozzájuthat a tartozáshoz. De az adóst is védi az ilyen okirat, mert nem követelhetnek tőle többet a megállapodásban foglaltaknál, és szorult helyzetével sem tudnak visszaélni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyart húznak be ilyen kölcsönökkel: vigyázz, megütheted a bokádat!

Sok félreértést és vitát meg lehet előzni egy írásbeli szerződéssel, nagyobb összegű adósságnál pedig érdemes jogász segítségét kérni.

A jelenlegi inflációs helyzet hatására változtak a megtakarítási szokásaid?

Ilyen mértékű drágulás mellett nyilván sokkal nehezebb megtakarítani, mint korábban, válaszadóink 53,3 százaléka nem is tud félretenni minden hónapban, 32,4 százalék pedig egyre kevesebbet.

Legnagyobb arányban a munkanélküliek, a GYES-en, GYED-en lévők és a nyugdíjasok nyilatkoztak úgy, hogy hónapról hónapra élnek, és a vállalkozók azok, akik legnagyobb arányban tesznek félre. Kor szerinti megoszlásban az látszik, a kor előrehaladtával egyre többen vannak azok, akik egy fillért sem tesznek félre. Lakóhely szerint pedig az látszik, hogy Észak-Magyarországon élnek nagy számban azok, akik nem tesznek félre pénzt és a fővárosban nyilatkoztak legtöbben úgy, 11 százalék, hogy ugyanannyi pénzt félre tudnak tenni, mint az infláció felgyorsulása előtt.

Rendelkezel 500 ezer forintnál nagyobb összegű megtakarítással?

Számos lesújtó jelentést olvashatunk nap mint nap, hogy mi magyarok milyen kevés megtakarítással rendelkezünk, és ezt a hozzánk beérkezett válaszok is megerősítették: a felmérést kitöltő olvasóink 53,8 százaléka nem rendelkezik 500 ezer forinttal több megtakarítással, legkevésbé az elváltak és az özvegyek. Míg a munkanélküliek 25 százalékának van legalább ennyi pénze, a vállalkozók több mint kétharmadának.

Iskolai végzettség szerint pedig minél képzettebb valaki, annál nagyobb arányban rendelkezik minimum 500 ezer forintnyi félretett pénzzel: az alapfokú végzettségűek 7,9 százaléka, míg a doktori fokozattal rendelkezőknek viszont a 75 százaléka.

Milyen formában tartod a megtakarításaidat?

Persze nagyon nem mindegy, ki milyen formában tárolja a megtakarításait. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint a magyar lakosság két kedvenc megtakarítási formája a készpénz és a bankbetét. Ám a jelenlegi vágtató inflációs környezetben ez nem a legjobb stratégia, hiszen a bankszámlán vagy a párnacihában tartott pénz egy év alatt akár 15 százalékot is veszíthet a vásárlóértékéből.

A fenti statisztikákat a felmérésünk is igazolta: a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy folyószámlán, készpénzben, tartják a megtakarításaikat, de viszonylag sokan tartják állampapírban is – ami azért egy kifejezetten jó megoldás.

Demográfia

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 25 136-an vettek részt, nagyobb részük, 50,6 százalékuk férfi. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 34,9 százalékuk 64 év feletti, 28,1 százalékuk 41 és 55 év közötti, 19,1 százalékuk 56 és 64 év közötti, 16,9 százalékuk 25 és 40 év közötti és 1,1 százalékuk volt 25 év alatti.

Lakóhely szerint 21,5 százalékuk él a fővárosban, 9,5 százalék Nyugat-Dunántúlon, 10,3 százalékuk Közép-Dunántúlon, 8,8 százalék Dél-Dunántúlon, 15,6 százalék Pest megyében, 12,2 százalék Dél-Alföldön, 12,6 százalék Észak-Magyarországon és 9,6 százalék Észak-Alföldön.

De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint a kitöltők 20,2 százaléka szakiskolát végzett, maximum érettségije 37 százalékuknak van, 22,2 százalékuk főiskolát végzett, 15,7 százalékuk pedig egyetemet. 3,9 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 1 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek.

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalkozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából 11-11 százalékos arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők több mint fele házas, 16 százalékuk kapcsolatban él, 14 százalékuk egyedülálló.