Szja-visszatérítés 2022: mutatjuk, kinek mikor mennyi pénz jár vissza - mire számíthat, aki lemaradt róla

Összesen 835 ezer szja-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatot adtak be tavaly. Sokan hagyták az utolsó pillanatra a családi adóvisszatérítés februári kiutalásához szükséges nyilatkozat kitöltését: az év utolsó öt napjában, december 27-e és 31-e között mintegy 140 ezer nyilatkozat érkezett be az adóhatósághoz. Népszerű volt az online kitöltés, 81 százaléka a kitöltőknek ezt a módszert választotta.

December 31-én járt le az úgynevezett VISSZADO nyilatkozat benyújtására előírt határidő. A tavaly év végéig beküldött nyilatkozat kijavítására, helyesbítésére január 14-ig volt lehetőség. Aki elmulasztotta a határidőt, már csak később, az adóhivatal által elkészített bevallási tervezetben, vagy az szja-bevallásában veheti igénybe az adóvisszatérítést. Az egyszeri intézkedés értelmében a gyereket nevelő szülők a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat az átlagfizetés mértékéig kapják vissza, vagyis

egy adózónak akár 809 ezer forint visszatérítés is érkezhet.

Fontos tudni, hogy nemcsak a munkabérből származó jövedelem adója jár vissza, hanem például a vállalkozói kivétet, a gyedet, az őstermelői és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adó is. Az ekhósok (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) az adóból szja-nak minősülő 9,5 százalékos részt, a katások (kisadózó vállalkozások tételes adója) pedig a befizetett adó negyedét kapják kézhez, a főállású katások például évi 150 ezer forinttal számolhatnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Akár már holnap érkezhet az adóvisszatérítés a családoknak: itt a pontos menetrend

A gyermeket nevelő szülők február 14-ig megkapják a családi adóvisszatérítést a bankszámlákra, a postai kézbesítés még korábban történik.

A múlt héten megjelent rendelet értelmében az szja-visszatérítést mentesítették az úgynevezett követelésfoglalás alól. Ez azt jelenti, hogy a gyermeket nevelők adóvisszatérítésével kapcsolatos kedvezmény, ekho-kedvezmény, valamint visszatérítés előlege tekintetében,a megállapított előlegre a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 110. §-a szerinti követelésfoglalást foganatosítani nem lehet. Vagyis a kormány ezzel kiiktatta az szja-visszatérítésre vonatkozó esetleges követelésérvényesítést, ehhez a plusz pénzhez a hitelezők, követeléskezelők nem juthatnak hozzá.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos levél érkezik a családoknak: ki ne dobd, az SZJA-visszatérítésről szól

A gyerekesek szja-visszatérítésével kapcsolatban tájékoztatót küld ki az érintettek részére a kormány.

Kinek jár az adó-visszatérítés?

Az adó-visszatérítés annak jár, aki:

1.) 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult és 2021-ben összevont adóalapba tartozó jövedelmet, például munkabért, megbízási díjat, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet, őstermelői jövedelmet szerez, vállalkozói kivétet számol el. A visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból nem jár.

Családi kedvezményre jogosultként az kaphat adó-visszatérítést, aki:

• gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult,
• várandós vagy a várandós nő közös háztartásban élő házastársa,
• a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• rokkantsági járadékban részesül.

Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik a gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy élettársak. Családi kedvezményre jogosult az az élettárs is, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra. A családi pótlékra egyedülállóként jogosult szülőnek is jár az adó-visszatérítés.

Azok az elvált szülők, akik közös gyermekeiket felváltva gondozzák és emiatt 50-50 százalékban kapják a családi pótlékot, és ugyanilyen arányban érvényesíthetik a családi kedvezményt, mindketten (teljes összegben) jogosultak az adó-visszatérítésre.

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultnak akkor is jár, ha családi kedvezményt nem érvényesít, vagy azt nem ő veszi igénybe.

2.) 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult és a közteherfizetési kötelezettségét az ekho szabályai szerint teljesíti.

3.) A kisadózóként bejelentett magánszemélynek, aki 2021. év bármely napján családi kedvezményre lenne jogosult.

Ha egy családban mindkét szülő jogosult családi kedvezményre és mindketten rendelkeznek a visszatérítés alapját képező jövedelemmel, vagy bejelentett kisadózók, akkor az adó-visszatérítés külön-külön mindkét szülőnek jár.

Mennyi az adó-visszatérítés összege, van-e felső határa?

Az adó-visszatérítés összege

• az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynél az adóalapkedvezmények levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része,
• az ekhós jövedelemmel rendelkező magánszemélynél a 2021. év tekintetében tőle levont ekhónak az szja része (9,5 százaléka),
• a kisadózónál a 2021. évre rá tekintettel a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó negyede,

de felső határa legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15%-os adókulcs szorzata ezer forintra kerekítve, azaz 809 000 forint. Ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja utáni adó legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor a visszatérítés összege ezer forint.

Ha a kisadózó vállalkozás a veszélyhelyzet miatt 2021. március és április hónapra mentesült a tételes adó alól, akkor az adó-visszatérítés kiszámításakor ez a kéthavi összeg nem vehető figyelembe. Ha a magánszemély az szja-ból és az ekhóból is jogosult az adó-visszatérítésre, akkor ennek együttes összege nem haladhatja meg a felső határt. Ha pedig a magánszemélynek az szja, az ekho és a kata tekintetében is visszajár a kedvezmény, akkor ezek együttes összege szintén nem lehet több, mint a felső határ.

Hogyan érinti az adó-visszatérítés a szja-kedvezményeket?

Az adóalapot csökkentő kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) évközi érvényesítésekor a kedvezményekkel csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető által levont adóelőleg jár vissza a jogosultnak.

Az adó-visszatérítés az összevont adóalap adóját csökkenti le, ezért ha emiatt az nulla lesz, a magánszemély nem tehet rendelkező nyilatkozatot (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot). Az adó 1+1 százalékára vonatkozó rendelkezés az adó-visszatérítés figyelembe vétele nélkül megállapított adó összegére tehető meg.

Hogyan érinti az adó-visszatérítés a katások ellátásait?

A főállású kisadózók társadalombiztosítási ellátásra (például táppénz), és álláskeresési ellátásra való jogosultságát a visszatérítés nem érinti.

Hogyan vehető igénybe az adó-visszatérítés?

Az adó-visszatérítéshez a magánszemély háromféleképpen juthat hozzá:

1. a NAV automatikusan kiutalja
2. részben automatikusan, részben a 21SZJA bevallásban
3. a 21SZJA bevallásban

1.) Kiutalás automatikusan

a.) automatikusan

A magánszemélynek nincs teendője, automatikusan utalja ki az adó-visszatérítést kedvezmény-előlegként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022. február 15-éig annak a jogosultnak, aki 2021-ben

• munkáltatótól, kifizetőtől származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet – munkabért – szerez, és az abból levont adóelőleget a kifizető feltünteti a havi adó- és járulékbevallásban (’08-as bevallás),
• munkáltatótól, kifizetőtől származó, az ekho szerint adózó jövedelmet szerez és az abból levont ekho-t a kifizető feltünteti a ’08-as bevallásban,
• kisadózóként fizettek utána tételes adót.

A kiutalás további feltétele, hogy

• a munkáltató, kifizető a havi adó- és járulékbevallásban adatot szolgáltat a NAV-nak arról, hogy a magánszemély családi kedvezményt vesz igénybe év közben,
• a családi pótlékot folyósító szerv NAV-nak teljesített adatszolgáltatása alapján ismert az ellátásban részesülő magánszemély utalási adata (belföldi fizetési számlaszáma vagy postacíme), és
• a magánszemély nem nyújtja be a 21SZJA bevallást 2022. február 15-éig.

A NAV a kiszámított és automatikusan kiutalt kedvezmény-előleg összegét feltünteti a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben. Az szja-bevallási tervezetek 2022. március 15-től tekinthetők meg az eSZJA felületen ügyfélkapus vagy e-személyi azonosítás után.

b.) nyilatkozattal

Az adó-visszatérítésre jogosult magánszemély nyilatkozata alapján teljesíti a kiutalást a NAV, ha az automatikus kiutaláshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésére. Ha a magánszemély jogosult a családi pótlékra, de azt nem neki folyósítják, és a családi kedvezményt sem érvényesíti év közben, akkor 2021. december 31-ig kellett nyilatkoznia arról, hogy családi kedvezményre jogosultként az adó-visszatérítés megilleti és közli az utaláshoz szükséges adatokat (belföldi fizetési számlaszámát vagy postacímét) is.

Nyilatkozatot nyújthatott be a katás magánszemély is 2021. december 31-éig, hogy 2022. február 15-ig  hozzájusson az adó-visszatérítéshez. A NAV a kisadózó nyilatkozata alapján akkor is elkészíti a személyijövedelemadó-bevallási tervezetét, ha a kisadózó egyébként személyijövedelemadó-bevallásra nem lenne köteles. A kisadózó bevallási tervezete is tartalmazza a visszatérítés összegét.

Amennyiben a magánszemély nem nyilatkozott 2021. december 31-éig, akkor az adó-visszatérítést a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a 3. pontban írtak szerint.

Az előlegként kiutalt adó-visszatérítés összegét a magánszemély 21SZJA bevallása tartalmazza. Ha a magánszemély a kiutalt kedvezmény-előleg összegével nem ért egyet, akkor az adóbevallási tervezete kiegészítésével vagy önállóan benyújtott 21SZJA bevallásában igényli vagy módosítja a visszatérítés összegét, illetve a bevallás alapján számított adó-visszatérítés és a kedvezmény-előleg összege közötti különbözetet a következő pontban foglaltak szerint.

Ez a teendő akkor is, ha a magánszemély a családi kedvezményt év közben nem vette igénybe, azt a bevallásában kívánja érvényesíteni, vagy olyan összevont adóalapba tartozó jövedelemmel kell kiegészítenie a bevallását, amelyről a NAV-nak nincs információja, mint például a magánórákat adó nyelvtanár jövedelme.

2.) Adó-visszatérítés részben automatikusan, részben a 21SZJA bevallásban

Az a jogosult, aki 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől is szerez az összevont adóalapba tartozó vagy ekhós jövedelmet, és olyan jövedelme is van, ami után ő fizeti meg negyedévente az adóelőleget, a kifizetőtől származó jövedelméből levont adót az 1. pont szerint automatikusan, kedvezmény-előlegként kapja vissza. A nem kifizetőtől származó jövedelme után megfizetett adóelőleget a 3. pont szerint, a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a NAV-tól.

Ide tartoznak azok az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, ingatlant bérbeadók, akik emellett kifizetőtől származó, összevonás alá eső és/vagy ekho-s jövedelemmel is rendelkeznek.

3.) A visszatérítés igénybevétele a személyijövedelemadó-bevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t (például magánszemélynek ingatlant adnak bérbe), és nincs mellette munkaviszonyuk, vagy nincs kifizetőtől származó jövedelmük automatikusan nem utal a NAV, ők önállóan elkészített 21SZJA bevallásukban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével igényelhetik a visszatérítést.

Az a magánszemély, aki 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől származó, összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerez, a családi kedvezményt év közben érvényesítette, de a kiutaláshoz szükséges adatokról nem nyilatkozott 2021. december 31-ig, és ezekről a családi pótlékot folyósító szerv sem szolgáltatott adatot a NAV-nak, az adó-visszatérítést a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti.

A bevallásban fel kell tüntetni

• a családi kedvezményre jogosító gyermekek azonosító adatait,
• azt, ha a magánszemély a családi kedvezményre magzat után jogosult,
• a kedvezmény összegét és a kiutalási adatokat (belföldi fizetési számlaszámot vagy a postacímet),
• annak a magánszemélynek az azonosító adatait, aki ugyanazon gyermek után jogosult a családi kedvezményre.

Ilyenkor a visszatérítést a NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2022. március 1-jétől utalja ki.

Van-e lehetőség adó-visszatérítésre elhunyt magánszemély esetében?

Ha a 2021. január 1-én vagy ezt követően elhunyt magánszemély 2021. bármely napján jogosult volt, vagy kisadózóként jogosult lett volna családi kedvezményre, házastársa vagy örököse kérheti a NAV-tól a visszatérítést.

Az adó-visszatérítésről a NAV az elhunyt adójának megállapítására irányuló eljárásban (soron kívüli eljárásban) dönt. Ha a kérelmet a házastárs vagy örökös a soron kívüli eljárás lezárását követően nyújtja be, az adó-visszatérítést a NAV akkor is megállapítja.

A NAV az adó-visszatérítést a rendelet hatálybalépésekor 2021. október 1-jén folyamatban lévő eljárásokban hivatalból figyelembe veszi, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az elhunytnak a kedvezményre jogosultsága megállapítható.

Mire költhető az szja-visszatérítés?

Tartozásaik csökkentésére, lakhatási körülményeik javítására, valamint jelentős részben öngondoskodásra fordítják majd a családok a nekik visszajáró 2021-es személyi jövedelemadót - derült ki egy friss felmérésből. A férfiak közül többen áldoznak majd nyugdíjmegtakarításra, a nők között pedig népszerűbb a jövőbeni egészségügyi költségekre való takarékoskodás.

A kutatás szerint az érintett családok legnagyobb részt hiteleik kiegyenlítésére és tartozásaik csökkentésére használják majd fel az összeget. Második helyen lakhatással és a lakhatási körülmények javításával kapcsolatos költségek szerepeltek, harmadik helyre pedig megtakarítási és öngondoskodási célok kerültek, köztük az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások növelése.

Az adóvisszatérítés összegét a családok bármilyen célra felhasználhatják.

Egy másik felmérés szerint azok közül, akik már tudják, hova megy a pénz, a legtöbben a lakás felújítását, a meglévő hitelek törlesztését, vagy a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokat (nyelvtanulás, egyetemi költségek) jelölték meg célként. Ez utóbbi jellemzőbb az alacsonyabb és a közepes havi rendszeres jóváírási összeggel rendelkező ügyfeleknél. A befektetési szándék egyelőre a válaszadók töredékénél jelenik meg csupán, az egyszeri állami juttatást alig 4 százalék fektetné be – a többségük leginkább állampapírba.