Ennyi a hagyatéki eljárás díja 2022 évében: Mennyi ideig tart a hagyatéki eljárás, hogyan lehet gyorsítani?

Mi a hagyatéki eljárás lényege, a hagyatéki eljárás hogyan indul, miután valaki elhalálozik? Milyen jogai és kötelezettségei vannak a hagyatékban megjelölt örökösöknek? A hagyatéki eljárás mennyi idő alatt zajlik le, mennyi a hagyatéki eljárás díja 2022 évében, mennyi a hagyatéki eljárás közjegyzői díja? Milyen rejtett költségekkel kell számolnia az örökösöknek a hagyatéki eljárás során, a hagyatéki eljárás költsége mellett mi terhelhet egy örököst? Cikkünkben minden releváns és aktuális kérdést megválaszolunk a hagyatéki eljárás 2022 kapcsán!

Mi a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás egy olyan hivatalos jogi procedúra, amikor a közjegyző egy személy halottnak nyilvánítását követően (halottvizsgálati bizonyítvány vagy a halál tényét megállapító végzés alapján), gyakorlatilag rendezi az örökösök között az elhunyt hátrahagyott javait. Az elhunyt az örökhagyó, akire a hagyatékai szállnak, az örökösök. Ilyenkor egy jegyző a becsatolt hivatalos iratokat áttekinti, meghallgatja az örökösöket, majd elkészíti a hagyatéki leltárt.

A hagyatéki eljárás célja, hogy tanúsítsa a jogszerű hagyatékátszállást. A hagyatéki eljárás a hagyatékátadó végzéssel zárul, azonban ez a végzés önmagában nem bizonyítja azt, hogy a hagyatékként leltározott vagyontárgy a hagyatékhoz tartozik-e, letét-e. Ez azért fontos, mert az örökös csak akkor tudja birtokba venni a hagyatékot, ha az korábban bizonyítottan az örökhagyó tulajdona volt (a hagyatéki végzés az örökhagyó jogutódját állapítja meg).

A hagyatéki eljárás menete

A hagyatéki eljárást a közjegyző vezeti le, akinek első kötelességei közé tartozik, hogy a hagyatéki eljárás érdekeltjeit pártatlanul tájékoztassa a hagyatéki eljárással kapcsolatos kötelezettségekről, jogokról. A jegyző elvégzi a hagyatéki leltár elkészítését, amit eljuttat a közjegyzőnek (ne felejtsük el: nem ugyanaz a két személy!), majd a közjegyző ezt követően előkészíti a hagyatéki tárgyalást – amennyiben a tényállás tisztázásához minden szükséges adattal rendelkezik.

Ezzel el is érkeztünk a hagyatéki eljárás sokak által megkérdőjelezett részéhez, hiszen, mivel a közjegyzőnek számos szervet meg kell mozgatnia ehhez, akár hónapokba is beletelhet, míg eljutunk a hagyatéki tárgyalásig. Amikor a hagyatéki tárgyalás ideje kitűzésre kerül, a közjegyző idézést küld az érdekelteknek. A hagyatéki tárgyaláson vagy személyesen, vagy jogi képviselő útján (mehet helyettünk az ügyvédünk) meg kell jelenni. Ha a szabályszerű idézés ellenére sem jelenik meg senki, az nem akadályozza a hagyatéki eljárás lefolyását. Ilyen esetekben is átadásra kerül a hagyaték, vagy születik más végzés. Ha az örökös külföldön él, a hagyatéki végzést hirdetményi úton kézbesítik számára.

Meghatalmazotti képviselet a hagyatéki tárgyaláson

Ha az örökös megjelenése bármilyen akadályba ütközik, helyette elmehet a tárgyalásra az örököstárs, egy hozzátartozó és természetesen az ügyvéd – ebben az esetben szükséges egy ügyvédi meghatalmazás, vagy közjegyző által hitelesített magánokirat, vagy két tanúval hitelesített sima magánokirat. Ezt a meghatalmazást át kell adni a közjegyzőnek. Fontos tudnunk azt is, hogy ellentétes érdekeltségű örökösök nem képviselhetik egymást ilyen formában! Külföldön született meghatalmazásnál konzuli hitelesítés is szükséges, de a meghatalmazás hitelesítése megfelelő akkor is, ha az adott külföldi ország illetékes hatósága / erre jogosult szerve tette meg azt, a nemzetközi egyezményeknek megfelelő formában. Idegen nyelvű meghatalmazás esetében a közjegyző kérhet hiteles magyar fordítást.

A hagyatéki végzés

Ha a hagyatéki eljárás során végbe ment a tárgyalás, a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást: ekkor tudjuk meg, hogy néz ki az öröklésben irányadó sorrend, illetve az, hogy ki, milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben – ilyenkor fontos az örökösök és az örökhagyó közötti rokoni kapcsolatok tisztázása. Amikor a hagyatéki tárgyalást a közjegyző berekeszti, megszületik a hagyatékátadó végzés (hagyatéki végzés). Ezt a végzést azok az érdekeltek, akik nem értenek egyet vele, megfellebbezhetik, továbbá ilyenkor kerül képbe a hagyatéki eljárás közjegyzői díja is, ami az örökösöket terheli.

A hagyatéki eljárás közjegyzője

A hagyatéki eljárás levezetése a közjegyző feladatai közé tartozik, személy szerint az a közjegyző illetékes az ügyben, aki az örökhagyó utolsó belföldi lakhelye/tartózkodási helye szerint székhelyileg hozzá tartozik. Ha ilyen nincs, akkor a hagyatéki vagyon (például egy ingatlan) fekvése szerinti hely számít, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelöl ki egy illetékes közjegyzőt.

Mennyi ideig tart a hagyatéki eljárás?

Ahogy fent is írtuk, a hagyatéki eljárás leghosszabb része a hagyatéki tárgyalás előkészítése, ami minden hagyatéki eljárás esetében bonyolult és hosszadalmas feladat. Ez a szakasz akár több hónapot is igénybe vehet, és nem vonatkozik tá törvényben meghatározott időkorlát, ami maximalizálná a folyamat idejét. Akkor is húzódik a hagyatéki eljárás, ha valamelyik érdekelt fellebbezést nyújt be, a hagyatéki eljárás megismétlését kéri, vagy perel.

A hagyatéki eljárás sürgetése

A hagyatéki eljárás hossza nagyban függ attól, mennyire működnek együtt az örökösök egymással és az ügyintézőkkel. A hagyatéki eljárás gyorsítása céljából segíthetünk a hagyaték összeírásában, a lehetséges örökösök felkutatásában, a végrendelet előkerítésében (ha van), vagy például azzal, ha az örökösök egységesen lemondanak a fellebbezési jogukról, ezzel kölcsönösen biztosítva a hagyatéki tárgyalás sikeres kimenetelét. Az is egy teljesen járható út, ha az örökösök egymás között megegyeznek a hagyatékról – ki, mit szeretne örökölni, mit adna át -, és már kész tervvel érkeznek a hagyatéki tárgyalásra. A kulcs mindig az együttműködés és az egymással szembeni korrektség!

A hagyatéki eljárás fellebbezése

Bármilyen esetben, amikor egy érdekelt el nem bírált tényre hivatkozik, rendszerint vitás esetekben, történhet fellebbezés a hagyatéki végzés ellen, ennek a benyújtására a sérelmezettnek a végzést követően 15 napon belül van ideje. Ezt követően törvényszéki végzés mondja ki, hogy jogerős-e a fellebbezés – további fellebbezésnek nincs helye.

Ha egy érdekelt olyan tényt tud felmutatni, ami befolyásolhatta volna a hagyatéki eljárás kimenetelét, az örökösödési rendet, akkor kérhető a hagyatéki eljárás megismétlése, ugyanígy új hagyatéki tárgyalással. Amennyiben ilyen szándékunk van, ne halogassuk, ugyanis csak a jogerős végzés jogerőre emelkedését követő 1 éven belül van rá lehetőségünk! Ezt követően a hagyatéki eljárás során figyelembe nem vett örökösödési igény érvényesítése céljából már csak polgári perre van lehetőségünk.

A hagyatéki eljárás leegyszerűsítése

Habár elsőre ijesztőnek tűnik, hogy a hagyatéki eljárás hogyan indul, és hogy meddig tart a hagyatéki eljárás, azt is tudnunk kell, hogy a folyamat leegyszerűsíthető, ha előre elrendezett öröklésről van szó. Egy előre elkészített, jól megtervezett végrendelet, amit az örökhagyó a halála előtt hitelesíttetett, csökkentheti a hagyatéki eljárás körüli stresszt és rendezheti a hagyatékkal kapcsolatos tulajdoni jogviszonyokat.

Habár ez az eset sokszor előnyösebb a hagyatéki eljárás szempontjából, vitás igények esetén, ha egy mellőzött örökös perrel támadja a végrendeletet, akár hosszú évekre is blokkolhatja vele a hagyaték átadását. Ilyenkor van nagy szerepe a bizalmi vagyonkezelőnek, aki a jogokat az örökhagyó előnyére érvényesíti, sőt akár teljes mértékben rendezheti is, így a hosszas hagyatéki tárgyalás elkerülhetővé válik.

A hagyaték átruházása

A hagyatéki eljárás során az örökösnek jogában áll a rá eső hagyatékot, vagy annak egy részét átruházni egy, a hagyatéki eljárásban nem érdekelt örökös részére, vagy hagyatéki hitelező részére – ehhez szükséges annak a nyilatkozata, megjelenése a tárgyaláson.

Mikor kell öröklési bizonyítvány?

Előfordulhat olyan eset, amikor egy örökösnek bizonyítania kell, hogy ő az örökhagyó örököse. Mivel az öröklési rend számos esetben döntő fontosságú kérdés (az örökösök más százalékban részesedhetnek), a jogok érvényesítése, megóvása céljából kellhet ez a bizonyítvány. Bizonyítvánnyal a hagyatéki eljárás folyamatába akkor szólhatunk bele, ha a hagyatéki végzés még nem született meg. Tipikusan akkor lehet szükség rá, ha az örökhagyó után nem maradt hagyatéki vagyon, vagy ha a hagyaték tárgya külföldi ingatlan, ingóság.

Mi a teendő, ha a hagyatéki tárgyalás befejezése után kerül elő hagyatéki vagyontárgy?

Bármikor előfordulhat, hogy egy olyan hagyaték kerül elő, ami bármilyen okból kifolyólag nem szerepelt a jegyző által összeállított hagyatéki leltárban. Ilyenkor póthagyatéki eljárás kezdődik, és fel kell vetetni a jegyzővel a dolgot a leltárba. Itt már nem szükséges ragaszkodni az alaphagyatéki eljárás szabályaihoz, lehet más az öröklési rend.

A hagyatéki eljárás díja 2022

Ahogy fent is írtuk, a hagyatéki eljárás díjköteles folyamat, ami az örökösöket terheli. Alapvetően számolnunk kell a hagyatéki eljárás díjával, ami az ügyintézés folyamatát finanszírozza, azonban emellett számolnunk kell más költségekkel is – ilyen többek között például az örökösödési illeték nem közvetlen hozzátartozók öröklése esetén. Nézzük, mik a hagyatéki eljárás költségei!

1. Mennyi a hagyatéki eljárás közjegyzői díja?

A közjegyzői díj terhét mindig az örökösöknek kell viselnie – ha nincs örökös, akkor az fizeti, aki a hagyatékra igényt terjesztett elő. Ha több díjfizetési kötelezett van, köztük a közjegyzői díj egyenlő arányban kerül megosztásra, a terhet közösen viselik. A közjegyzői díj a következő elemekből tevődik össze: közjegyzői munkadíj az ügyérték vagy a ráfordított idő alapján + 40%-os költségátalány + készkiadások. Ide értendők a letétkezelési díjak, költségek, de letétbevétellel kapcsolatos kiadások is felszámolhatóak.

Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a közjegyzői díjszabás évről évre, a hatályos jogszabályokkal egyetemben változhat, jelen esetben első sorban a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet. 26.§-át kell figyelembe vennünk. Az aktuális információkkal kapcsolatban, amennyiben érdeklődünk a hagyatéki eljárás és a hozzá kapcsolódó közjegyzői djak kapcsán, keressük fel a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) honlapját, vagy kérjük ki egy szakértő tanácsát a témában. A törvények a nemperes eljárásokon belül a hagyatéki eljárás díja kapcsán a következőképpen rendelkezik:

26. § A hagyatéki eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére
a) ha az ügyérték megállapítható, a 10. § szerinti munkadíj felét,
b) ha az ügyérték nem állapítható meg, minden megkezdett óráért a 13. § (1) bekezdése szerinti, de legfeljebb három órára járó munkadíjat kell fizetni.

2. Adósság öröklése

Ugyanúgy, ahogy vagyontárgyakat, ingóságokat és ingatlanokat egyaránt örökölhetünk, úgy az örökhagyó adóssága is átszállhat a hagyatékkal. Ennek tipikus esete például az, amikor valaki egy ingatlannal együtt az ingatlanra felvett jelzálogot is megörökli. Az adósságok az örökösöket ugyanúgy terhelik, ahogy a javak elosztásra kerülnek – nagyobb adósság öröklése esetén, illetve ha kétséges, vitás kérdések merülnek fel, hogy kinek a feladata azt rendezni, mindenképpen kérjük ki egy olyan ügyvéd tanácsát, aki jártas a témában.

3. Örökösödési illeték

Egy másik váratlan teher lehet, amivel az örökösök nem mindig számolnak, az örökösödési illeték. Ez a teher kifejezetten azokban az esetekben jellemző, amikor nem egyenes ági leszármazottak örökölnek, hanem például egy távoli rokon után marad ránk valami, vagy ha egy örökhagyó örökös híján a barátjára hagyja valamely vagyontárgyát. Az örökösödési illeték mértékéről és a fizetési kötelezettségekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.