Bedarálják a lakástakarékot: hol találhatunk még ilyen jó hozamot?

Magyarországon kiemelkedően magas az évi 30 százalékos állami támogatás mértéke más országokhoz képest, ahol szintén működik lakáspénztár - derül ki a bank360.hu közleményéből. Az LTP így kifejezetten magas hozamot kínált szinte kockázat nélkül. Ennek ellenére nemzetközi viszonylatban itthon nagyon alacsony maradt a lakossági penetráció. A jelenleg tapasztalható ingatlanpiaci környezetben a megtakarítással elérhető szerződéses összeg (4 év alatt nagyjából 3 200 000 forint a felvehető kölcsönnel együtt) már nem elégséges ahhoz, hogy lakáscéljaink elérhető közelségbe kerüljenek vele. Továbbra is jellemzően lakáshitellel tud a lakosság vásárolni, az LTP összege pedig eltörpül a felvehető kölcsönhöz képest. A teljes lakáshitel-körkép áttekintéséhez érdemes a Pénzcentrum Lakástakarékpénztár kalkulátorát használni.

Nem volt elég hatékony

Mindazonáltal meglepetésként szolgálhat sokak számára, hogy a Parlament elé kerülő törvényjavaslatban az állami támogatás teljes eltörléséről van szó. A módosító javaslatot beterjesztő Bánki Erik indoklása szerint az LTP nem volt kellően hatékony otthonteremtési eszköz, a megtakarítást inkább más lakáscélokra használták fel a megtakarítók, ráadásul a pénztárak túl sok extraprofitot tettek el. Az állami támogatás megszüntetésének szándékát kormányoldalról Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősített a sajtónak. A Parlament a napokban szavazhat is az indítványról.

Mit tehet az, aki ki akarja hozni a maximumot az LTP-ből?

A nagy kérdés persze most az, hogy mit tehet az, aki 30 százalékos állami támogatást szeretne magának biztosítani a jövőben. A közlemény szerint az alábbi megoldások még működnek:

• Még köthetünk szerződést: a lakástakarék-szerződéskötés lényegében két részből áll. Az ajánlattételből és az ajánlat elfogadásából. Az ajánlattétel akkor történik, amikor a szolgáltató ügynökével kitöltjük az ajánlati lapot, amelyet dátummal és aláírással látunk el. Ezt az ajánlatot a szolgáltató fogadja be később. A jelenlegi módosítási javaslat nem tér ki arra, hogy melyik dátumot veszik majd figyelembe, így jelenleg ismeretek alapján abból tudunk kiindulni, hogy az ajánlattétel dátuma lesz a mérvadó. Ha tehát az ajánlattétel megtörténik a törvény hatályba lépéséig, jogosultak lehetünk az állami támogatásra.
• Megoszthatjuk meglévő szerződésünket: a még élő szerződéseket megoszthatjuk több közeli hozzátartozó között, ha nekik nincs még ilyen megtakarításuk. Ezzel a lépéssel eddig a számlanyitási díjon lehetett spórolni (hiszen a havi betét összege is osztódik így, de nincs akadálya, hogy azt megemeljük), de az igazi előnye most abban van, hogy a megosztott szerződések minden tekintetben megegyeznek az eredetivel, így a kezdődátumban is.
• Módosíthatunk a futamidőn: nagyon egyszerű megoldás lehet, hogy még a törvény hatálybalépése előtt meghosszabbítjuk rövid futamidejű megtakarításunkat és kitoljuk 10 évig, így biztosítva a 30 százalékos állami támogatást.
  

A nagy kérdés: hol találhatunk még ilyen jó hozamot?

Amennyiben a Tisztelt Ház megszavazza a Gazdasági Bizottság fideszes elnökének törvénymódosító javaslatát, úgy felmerül a kérdés: milyen eszközei maradnak még a lakosságnak az otthonteremtésre? Hol találhatunk kockázatmentesen akár 12 százalékos hozamot? Úgy tűnik, hogy három eszköz felé tereli majd az állam az LTP-re szánt lakossági megtakarításokat:

Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK): Bánki Erik módosítójában deklarált cél a konstrukció támogatása, azaz az LTP-kre kifizetett állami támogatást és más forrásokat többi között ide csoportosítja át az állam. A CSOK nagyszerű eszköz az otthonteremtéshez, de mellette érdemes más hiteltermékekkel is számolni, ha lakásvásárlás a cél.
Magyar állampapírok: Matolcsy György jegybankelnök múlt hét kedden az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén arról beszélt, hogy jó lenne, ha a háztartások kezében lévő nagyjából 5 700 milliárd forintnyi készpénzállomány egy jelentősebb részét állampapírok vásárlására fordítaná a lakosság. A Bank360 statisztikái szerint ugyanakkor egyik állampapír sem kínál jelenleg akkora kamatfelárat, amely labdába tudna rúgni az állami támogatással kiegészített LTP évi akár 12 százalékos hozama mellett. Lakástakarékkal évi 72 000 forintos állami támogatást kaptak a megtakarítók 240 000 forint elhelyezése mellett. Állampapírok esetében jelenleg az 5 éves Prémium Magyar Állampapír kínál évi 3,80 százalékos hozamot. Ahhoz, hogy 72 000 forintot megközelítő prémiumra tegyen szert a megtakarító, évi 2 000 000 forintra lenne szükség.
NOK: Emlékezetes, hogy a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek Rogán Antal javaslatára a lakástakarék-pénztárak versenytársaiként indultak el. A konstrukció messze nem lett olyan népszerű, mint azt várták tőle, azonban lehetséges, hogy ez lesz a CSOK mellett a másik termék, amelyet az állam az otthonteremtési program zászlajára tűz. A NOK-kal - gúnynevén lakáslottó - 120 vagy 180 hónapig takaríthatunk meg minimum 10 millió forint, maximum 40 millió forint értékben és legkésőbb a futamidő végéig ezt lakásvásárlásra használhatjuk fel. Az állami támogatás szintén 30 százalék, évente maximum 300 000 forint. Tekintve, hogy itt az állami támogatás szintén jelen van, az otthonteremtési közösségek nagy nyertesei pedig a tehetősebb licitálók, kérdés, hogy mit kezd az állam ezzel a konstrukcióval?

Az igazán fontos kérdésre később lesz válasz

Az állami támogatás szempontjából tehát az igazán fontos kérdés, hogy milyen dátumot vesznek majd figyelembe a törvényalkotók. Aki lakástakarékot akar kötni 30 százalékos állami támogatással, a mai napon még biztosan megteheti ezt. Hogy a későbbiekben milyen dátum lesz a mérvadó, az a törvény szövegezéséből derül majd ki.