Tényleg vége minden korhatár előtti nyugdíjnak

A korhatár előtti nyugdíjban részesülők 2012 januárjától a nyugdíjat jövedelempótló juttatásként, a korábbi nyugdíjukkal azonos összegben kapják majd. Ellenben a juttatás nem nyugdíj lesz, ezért - a Széll Kálmán Munkacsoport döntése értelmében - rendszeres emelésére nem kerül sor - áll a Pénzcentrum.hu birtokába került dokumentumban. Az emelés elmaradása 1 százalékonként évente mintegy 2 milliárd forint kiadás csökkenést eredményez. A 2012. évi makro paraméterek által befolyásolt emelés hatása 6-7 milliárd forint lehet, figyelembe véve, hogy 2011-ben a nyugdíjemelés mértéke 3,8 százalék volt.

Ráadásul a jövedelempótló juttatás mellett nem is lehetne dolgozni. A javaslat szerint bármilyen kereső tevékenységet folytatók esetében szüneteltetni kell. Ennek megtakarító hatása becslés szerint fejenként évente 1-1,3 millió forint.

Megszűnik a korhatár előtti nyugdíj

A jövő évtől előrehozott öregségi nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásra szerez jogot az az 1952-ben vagy korábban született férfi, valamint az 1952-ben vagy azt megelőzően született nő is, akit 2011. első félévében azon a címen mentettek fel a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján, ahol a felmentési idő akár nyolc hónap is lehet), hogy 2012-ben válik előrehozott öregségi nyugdíjra jogosulttá.

Az előrehozott öregségi nyugdíj helyett életbe lépő jövedelempótló juttatást kaphatnak az 1953-ban született nők is, akik 2012-ben megszerzik a szükséges szolgálati időt.

Január elsejétől a bányászok és a művészek sem mehetnek korhatár előtt nyugdíjba. Esetükben a 2011 végéig megszerzett jogot jövedelempótló juttatásként kell időbeli korlát nélkül elismerni. A polgármesterek, országgyűlési képviselők 2011. augusztus 31-ét követően nem szerezhetnek jogosultságot korhatár előtti nyugdíjra.

Hiába foglalkoztatáspolitikai eszköz, a korengedményes nyugdíjnak is annyi

A legérthetetlenebb lépés a korengedményes nyugdíj lehetőségének megszüntetése. Az előterjesztés is leszögezi, hogy a korengedményes nyugdíj foglalkoztatáspolitikai célú eszköz. Lényege, hogy a munkáltató nem mond fel a munkavállalónak, hanem megállapodásuk alapján előre egy összegben befizeti a Nyugdíjbiztosítási Alapba a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjáig járó nyugdíja összegét.

Ennek fejében a munkavállaló korengedményes nyugdíjra lesz jogosult. A jogintézmény további intézkedést nem igényel, 2011 végével megszűnik. A szabályozásnak azonban biztosítania kell, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerinti hosszabb távú kötelezettségek (foglalkoztató fizetési kötelezettsége, visszafoglalkoztatási tilalom) továbbra is fennmaradjanak. Az intézkedésnek nincs költségvetési kihatása, ennek ellenére meglépné a szaktárca.

A korkedvezmény eltörlése okoz leginkább fejtörést

Az előterjesztés szerint a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége 2012. december 31-ig maradna fenn. Ennél a nyugdíjtípusnál több okból is aggályos lenne, ha már január 1-től megszüntetnék. Egyrészt a hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint 2013. január 1-jétől rendelkezne külön törvény a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról. Másrészt a korkedvezményes nyugdíjra jogot szerzők után jelenleg 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetnek a munkáltatók. Tehát a munkavállaló korkedvezményre való jogát külön is megvásárolják.

KATTINTS! Nem ingyen jár a korkedvezményes nyugdíj - Hová tűnhet 30 milliárd forint?

A Nefmi álláspontja szerint a "vásárolt jogszerzéssel" kapcsolatban önmagában nem megfelelő érv, hogy csak néhány éve áll fenn a járulékfizetési kötelezettség. Megfontolás tárgyát képezi, hogy szerezzenek-e részjogot azok, akik már dolgoztak korkedvezményre jogosító munkakörben, de nem érik el a jogszerzéshez szükséges időt. Az előterjesztő szerint ez nem feltétlenül szükséges, mivel a jelenlegi rendszert a törvény 2012 végéig tartja fenn, a továbbiakról részleteket nem tartalmaz, tehát senkinek sincs ígérvénye arra, hogy később is jogot szerezhet.

Mindenesetre a szaktárca előterjesztése is megállapítja, hogy a jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat alapján kockázatos lehet minden olyan megoldás, amely a nyugdíj átnevezésével egyidejűleg a nyugdíjjal együtt járó tulajdonvédelmi szintet is csökkenti (nincs emelés vagy netán csökken az ellátás összege). Különösen igaz lehet ez a korkedvezményes nyugdíjakra.

Csökkenteni kellene a munkahelyi ártalmakat a munkáltatóknak

A korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével egyidejűleg a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettség is megszűnne. Ez évente 18-19 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Az előterjesztés szerint a járulékfizetési kötelezettség megszűnésével felszabaduló forrásokból a munkáltatóknak a munkahelyi ártalmakat csökkentő intézkedésekre kellene fordítaniuk.
Az előterjesztés nem szól a rendvédelmi szervek szolgálati nyugdíjazására vonatkozó változtatásokról, arról külön javaslat rendelkezik majd.

Mint azt korábban a Pénzcentrum.hu megírta, a szolgálati nyugdíjasok nyugdíját 16 százalékos (a szuperbruttósítást figyelembe véve jövőre 18,2 százalékos) adóval sújtaná a kormány, ha úgy döntenek, hogy nem mennek vissza dolgozni. Ha viszont ismét munkába állnak, akkor elveszítik a  nyugdíjukat.

KATTINTS! Szorul az adóhurok a nyugdíjas rendvédelmisek nyaka körül

Nem kell visszamenni dolgozni

A korábbi javaslatokban szerepelt, hogy azokat a jövedelempótló juttatásban részesülő személyeket, akik a nyugdíjkorhatárnál több mint öt évvel fiatalabbak, meg kell kísérelni visszavezetni a munkaerőpiacra. E javaslat a korhatár előtti szolgálati nyugdíjban részesülők magas száma miatt született.

A civilek viszont nagyon kis létszámban részesülnek nyugellátásban a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel. A bányász-, művésznyugdíjasok mellett a korkedvezményes nyugdíjban részesülők egy része, összesen mintegy 2-2,5 ezer fő lehet a nyugdíjkorhatárnál öt évvel fiatalabb.

A művészek közül, aki tud, dolgozik, tehát a választott munkavégzésből származó jövedelem miatt nem lesz folyósítható számára a jövedelempótló juttatás. Az előterjesztés szerint a szaktárca nem javasolja, hogy előírják e személyek munkaerő-piaci visszavezetését, mivel nem éri meg a jelentkező adminisztrációs terhekkel megnövelni a közigazgatási szervek feladatait.