Létezik még befektetés, amiben valóban bízhatunk?

Az arany története valahol időszámításunk előtt 3 ezer évvel kezdődött, amikor az ókori egyiptomiak ékszereket kezdtek gyártani belőle, azonban fizetőeszközként csak néhány ezer évvel később, i.e. 560 körül kezdett funkcionálni, amikor érmét formáltak belőle.

A jelentősége innentől csak nőtt, a 19. században bevezették az aranystandard, vagy aranypénzrendszert, amelyben az ország pénzének értéke a törvény által megszabott módon az arany egy rögzített mennyiségével volt egyenlő, vagyis a valuta meghatározott mértékben aranyra váltható bankjegyek formáját öltötte. Vagyis a forgalomban lévő pénz a központi bankoknál lévő aranyat reprezentálta.

Ennek teljes megszüntetésére 1971-ben került sor, mivel a csökkenő amerikai aranykészletek és a dollár iránti megnövekedett nemzetközi igény nem tették lehetővé a dollár fixáras aranyra válthatóságát. Ez persze nem jelentette azt, hogy a jegybankok teljesen megszűntették volna aranytartalékaikat.

Mi befolyásolja az arany értékét?

Mint minden más áru esetén, az arany értékét is a kereslet, illetve kínálat alakulása határozza meg. Mivel a világ aranykészletének igen jelentős része, mintegy ötöde a központi bankok, és egyéb nemzetközi szervezetek, mint például a Nemzetközi Valutaalap tulajdonában van, ezen intézmények tranzakciói igen nagy hatást gyakorolnak az árakra. Bár egyes jegybankok növelték ugyan készletüket, összességében 2003-2007 között - a World Gold Council (WGC) adatai szerint - mintegy 520 tonna arany eladásával, 14 százalékban járultak hozzá a kínálathoz.

Természetesen a kínálati oldal legnagyobb szereplői a bányák, hiszen az Antarktiszon kívül nincs még egy kontinens, ahol ne termelnének ki aranyat. A világon jelenleg mintegy 400 bánya ontja magából a királyi fémet, évente átlagosan 2500 tonnát. Mivel a termelés meglehetősen rugalmatlan, és nem képes reagálni a hirtelen megnövekvő keresletre, ez akár nagyobb árkilengéseket okozhatna a piacon, azonban az arany újrahasznosítása, újraöntése folytán (amit kibányásztak, az nem tűnik el) - ami az említett időszakban 26 százalékát adta a kínálatnak - viszonylag rugalmasan igazodni tud a kereslethez.

A kereslet közel háromnegyedét 2007-ben Kelet-Ázsia, India és a Közel-Kelet biztosította, 55 százaléka pedig mindössze öt országhoz kapcsolódott: Indiához, Olaszországhoz, Törökországhoz, USA-hoz és Kínához.

A legtöbb aranyat természetesen ékszerészek vásárolják fel, értékét tekintve a legnagyobb szeletet az amerikai, mennyiséget tekintve az indiaiak. Utóbbiak elsősorban tradicionális és vallási okokból vásárolnak rengeteg ékszert, vagyis függetlenül a gazdasági helyzettől. Ugyanakkor az ottani, és a többi feltörekvő ország életszínvonalának, valamint fizetőképes keresletének növekedése folytán a későbbiekben is várhatóan nagy keresletet támasztanak majd.

A befektetési célú kereslet 2003-2007 között 19 százalékot tett ki, és a legnagyobb növekedést produkálta a két időpont között, mennyiséget tekintve mintegy 280 százalékot - a WGC adatai szerint.

Az aranyba történő invesztíció többféleképpen megvalósulhat, ékszerek, érmék, rudak fizikai megvásárlástól kezdve egészen a befektetési alapok, vagy határidős ügyletek kötéséig. Aki nem szeretne a fizikai megvásárlással bajlódni, az akár tőzsdén kereskedett alapok (exchange traded fund - ETF) segítségével is hasznot húzhat az arany drágulásából, mivel egy ETF mindig adott mennyiségű aranyat, például 0,1 unciát testesít meg, így tehát egyenesen követi az arany árát. Ehhez olyan brókercégeket kell megkeresni, melyek nemzetközi tőzsdei kapcsolatokkal rendelkeznek. A legismertebb arany ETF az SPDR Gold Trust, vagy korábbi nevén StreetTracks Gold Trust.

Múlt héten például rekord mennyiségű tőke áramlott az alapba, amikor is a Standard & Poor's 500 Index 18 százalékot zuhant, ami az 1933-as csúcsokat döntögeti.

Összességében, hüvelykujj szabályként még azt lehet mondani, hogy a dollár gyengülésével, a történelmi tapasztalatok szerint ellenkező irányba mozdul a nemesfém ára, de a feltörekvő piacok egyre jobb teljesítménye, is növekvő kereslete is kedvez árfolyamának.

Ráadásul azokban az időkben, mikor pénz- és tőkepiaci, vagy ingatlanpiaci befektetések hozamai nem kompenzálják azok kockázatosságát, illetve az infláció mértékét, jellemzően megnő a kereslet az arany iránt, és így az értéke is emelkedik. Ugyan ez a helyzet akkor is, ha a bankokban veszítik el bizalmukat az ügyfelek, és betétek helyett inkább az aranyat választják befektetési formaként.

Van-e kockázat az aranyban?