Egy korszak vége: elfelejthetjük az eddigi nyugdíjrendszert?

Nem elég, hogy a demográfiai változások miatt egyre nehezebben fenntarthatóak és finanszírozhatóak az állami nyugdíjrendszerek, egyre több a nyugdíjas, akiket egyre kevesebb aktív dolgozó fiatal kénytelen ellátni, mondhatni a "szegény embert még az ág is húzza". A gazdasági válság kialakulása az eddigi helyzetet tovább taszította a mélybe, ugyanis az értékpapírok árfolyamzuhanásával még az is elvesztette a megtakarításainak egy részét, aki felelősen akart öngondoskodni. Egyelőre kérdéses, hogy ezek után miből lesz pénz az idősek megsegítésére...

Amerikai Egyesült Államok

A gazdasági recesszió és az egyre komolyabb, nem várt fordulatok miatt sokan csak kapkodják a fejüket. A nyugdíjasok megtakarításai folyamatosan veszítenek az értékükből.

Az Employee Benefits Research Institute szerint 2004-ben a közel 7 ezer milliárd dollárnyi (1302 ezer milliárd forint), amerikai nyugdíjszámlákon levő vagyon fele a 401-es vagy más hasonló munkáltatói nyugdíjszámlán volt. Sokan emlékeznek még az Enron botrányra, amikor a dolgozók hihetetlen mennyiségű pénzt veszítettek a nyugdíjszámláikról, főként azért, mert vállalati részvényekbe fektettek. Akkor a világraszóló botrány sokakat érintett érzékenyen, ennek ellenére jelenleg sincs olyan törvény, ami megvédené a 401-es számlákat a rossz befektetői döntésektől. Ennek meg is lett az eredménye.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók, aminek a lehetőségét itthon idén vezették be, az elmúlt 15 hónapban 2 ezer milliárd dollárt (372 ezer milliárd forint) vesztettek. A 401(k) vállalati nyugdíjalaphoz tartozik az amerikai dolgozók 60 százaléka, így ez számít az elsődleges megtakarítási formának. Itt viszont a tagok dönthetik el, hogy mibe is fektetik a betett pénzt, így a gazdasági recesszió gyakorlatilag tönkrevágta a részvényekben levő befektetéseket. A hitelpiaci válság okozta komoly veszteségek azt eredményezték, hogy nagyon sokan kénytelenek elhalasztani a nyugdíjba vonulást.

Vállalati nyugdíj: itthon bevezetjük, külföldön buknak rajta?

Egy 1628 dolgozó megkérdezésével készült felmérés rámutatott, hogy a 45 év feletti dolgozók 69 százaléka szerint lényegesen kevesebbet költhetnek majd a nyugdíjas évek alatt. 65 százalék szerint a nyugdíjba vonulás is késhet emiatt. Mindössze 37 százalék véli úgy, hogy a rossz gazdasági helyzet következtében többet fog félretenni, hogy ne okozzon gondot az időskori megélhetés.

Minden amerikai egyre nehezebbnek látja a mindennapi szükségleti cikkek kifizetését. 56 százaléknak jelent gondot az élelmiszer, üzemanyag és a gyógyszerek kifizetése, 47 százalék már így is segít valamelyik családtagjának a számlák kifizetésében, 45 százaléknak pedig már tavaly is gondot jelentett a fűtés és a telefonköltségek kifizetése. A helyzet már odáig jutott, hogy 20 százalék egyszerűen nem fizet több pénzt a nyugdíjcélú megtakarításaihoz.

A hitelválság következtében egyre több amerikai választja időskorban a munkát a pihenés helyett. Sokaknak az az oka, hogy az eddig félretett megtakarításaik már nem fedezik a nyugdíjas éveket, de sokan vannak, akik nem emiatt maradnak a munkahelyükön.

Egy 1515 dolgozót megkereső random telefonos felmérés szerint 48 százalék 67 éves kora után is teljes állásban fog dolgozni és a leggyakoribb ok erre, hogy mentálisan megfelelő szinten maradjanak. 83 százalék emiatt akar dolgozni. A második legnépszerűbb indok, 77 százalékban az volt, hogy elegendő pénzt keressenek a megfelelő életszínvonal fenntartásához. Emellett sokan említették azt is, hogy szeretik a munkájukat, vagy hogy így társasági emberek maradhatnak.

A "baby boomers" korosztály ezzel folytatja a korábbi trendet, miszerint egész életükben, amilyen életszakaszt elérnek, ott újra írják a szabályokat és szokásokat a nagy számuk miatt. Miért lenne másképp ez a nyugdíjjal? Mivel tömegesen fognak a következő években nyugdíjba vonulni, lényegesen megnehezítik az állam és a saját anyagi helyzetüket is. Az új szokás pedig emiatt az lesz, hogy nem vonulnak nyugdíjba amikor lehetne, hanem tovább folytatják a munkáséveket.

A Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (FDIC) nemrégen kiadott riportja szerint 117 bank - az elmúlt 5 évben ez a legtöbb - szerepel a problémás bankok listáján és várhatóan további intézmények is fel fognak kerülni rá, amennyiben a hitelválság folytatódik. Ezek után nem csoda, ha az amerikaiak felteszik a kérdést, hogy vajon az eddig felhalmozott pénzük, amit a nyugdíjra kuporgattak keservesen össze, vajon megfelelő biztonságban van-e.

Nagy-Britannia

A briteknél ugyanaz a helyzet mint az Egyesült Államokban. Őket érte el az USA-ból kiinduló pénzpiaci válság a leghamarabb, itt is hosszú hónapok óta csak a fizetésképtelen adósok házának elárverezéséről, illetve a befektetések elértéktelenedéséről lehet hallani. A nyugdíjasok egy hajszállal sincsenek jobb helyzetben, mint a tengerentúlon, sőt, itt még olyan kikötés is van, miszerint a nyugdíjkorhatár betöltése után a dolgozó köteles nyugdíjba vonulni, ezzel biztosítják, hogy a fiatalok is szerepet kapjanak a munkaerőpiacon.

Ezzel viszont az időseket hozzák olyan helyzetbe, hogy kénytelenek feladni munkájukat, még ha világosan látszik is, hogy nem fognak tudni megélni a jelenlegi félretett összegből. Az Európai Unió döntött az ügyben szeptember végén, így aki addig reménykedett a szabály megváltozásában, már az is feladta, ugyanis a döntés értelmében kötelező a nyugdíjba vonulás 65 éves korban.

Az uniós döntés azonban nagyon elkeserítő lehet azoknak az embereknek, akik komoly anyagi megfontolásból szerették volna folytatni a munkát. A brit legfelsőbb bíróság azonban még változtathat a helyzeten, ugyanis ha a nép nagy részének érdekében áll, akkor el lehet térni az uniós általános szabályoktól. Ez ügyben azonban aligha lesz döntés ebben az évben, így aki idén tölti be a 65 évet, annak nyugdíjba kell vonulnia.

A briteknél viszont az utóbbi időben a érdekes elképzelések láttak napvilágot. A tavalyi Legal & General illetve a Prudential intézmények döntései után most a Norwich Union vezette be azt a rendszert, miszerint az irányítószám is beleszámít a nyugdíjkifizetések összegénekmeghatározásába. Az a döntés alapja, hogy egy ország vagy város különböző részein, részben a környezetszennyezés miatt más az ott lakók várható élettartama.

A középosztályt érintheti a leginkább a tervezet, amit múlt héten mutattak be Nagy-Britanniában. Azok, akik zöldövezetben laknak, alacsonyabb évi nyugdíjszolgáltatásra számíthatnak, mivel a becslések szerint tovább fognak élni, mint a belvárosi társaik. Ezzel szemben a rosszabb kilátásokkal rendelkező területeken lakók jobb nyugdíjat kapnak, mivel az ő várható élettartamuk alacsonyabb.

A vállalat szerint ez nem jelent olyan negatív hatást, mint a kritikusok állítják, sőt, a becslések alapján az ügyfelek 75 százaléka ugyanúgy, vagy jobban fog járni az új rendszerrel, mint a korábbival. A maradék 25 százalék, akik alacsonyabb összeget fognak kapni, az átlagnál jobb környéken élnek.

A szigetországban lakó nyugdíjasok azonban legalább egy kicsit fellélegezhetnek, a kormány ugyanis olyan intézkedést vezetett be, miszerint az idősek nyugdíjjóváírásra jogosultak. Akik október 6. előtt kérelmezték, visszamenőleg megkapták a teljes évre vonatkozó jóváírást, akik utána, azok csak 4 hónapra visszamenőleg, bár ez is több mint a semmi. A jóváírás 60 év feletti időseknek jár.

A nyugdíjjóváírás az igénylőknek nem is kevés összeget csap hozzá a meglevő nyugdíjuk összegéhez, 60 év felett az egyedülállók 124,05 fontot (38,3 ezer forint), a házaspárok pedig 189,35 fontot (58,5 ezer forint) fognak kapni pluszban egy hétre. 65 év felett ez még kedvezőbb, az egyedülállók további 19,72 fontot (6 ezer forint), a párok pedig 26,13 fontot (8 ezer forint) kapnak. 2020-ra a jogosultsági határt 65 évre tervezik emelni.

Az egész világ aggódik!