15 dolog, amit biztos nem tudtál az ATM-ekről

Továbbra is jelentős a készpénz szerepe a magyarok életében. Lassan emelkedik a berendezésekből kivett összeg mennyisége: 2011-es mélypontot követően, amikor 4990 milliárd forintot vett fel a lakosság az ATM-ekből, már 2013-ban és tavalyelőtt is 5200 milliárd forint körül alakult az automaták forgalma. Az idén februárban bevezetett havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel várhatóan tovább fogja növelni a hazai automata-használatot.

Mivel egyre többet használjuk az automatákat, a Pénzcentrum.hu összegyűjtötte a legérdekesebb adatokat a berendezések számától kezdve a visszaélések típusán keresztül a legveszélyesebb külföldi ATM-ekig.

• 1.4881 darab ATM található Magyarországon, ebből 1023 darab megyeszékhelyen üzemel. Hazánkban tehát 480 készülék jut egymillió lakosra. A fejlett piacokon ugyanakkor átlagosan 750 ATM jut ugyanennyi személyre. A berendezések száma egyébként nagyjából évek óta stagnál hazánkban (miközben a felvett pénz mennyisége növekszik).

• 2. Óriási különbségek vannak a legforgalmasabb és a legkevésbé használt ATM-ekből kivett összegek között. A legfrekventáltabb helyekre telepített berendezésekből közel 400 millió forintot vesznek fel az emberek havonta. Akadnak azonban olyan készülékek is, amelyekből alig 2-3 millió forintnyi kivét történik hasonló időtávon.

• 3. A legnagyobb forgalommal általában a bankfiókban elhelyezett berendezések bírnak. Ez elsősorban azért lehet, mert a többség igyekszik a pénzintézete saját automatáit használni, valamint ezek a készülékek biztonságos, zárt térben találhatóak.

• 4. Ezzel szemben minimális forgalmat bonyolítanak a valamilyen üzleti érdek miatt telepített ATM-ek. Ilyenek például a hotelek, fürdők, vállalatok és hivatalok közelébe vagy épületébe helyezett berendezések, amelyeket egy meghatározott célcsoport kiszolgálására üzemeltetnek.

• 5. A tavalyi év második felében közel 54 millió darab készpénzfelvétel történt a hazai ATM-eknél, átlagosan 53 ezer forint értékben. Ez várhatóan növekedni fog az idei évben, miután februártól vezették be a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt.

• 6. Külföldi ATM-ekből 787 ezer alkalommal vettünk fel készpénzt, átlagosan 54 ezer forint értékben. A nyaralások miatt mindig a második félévben ugrik meg a külföldi készpénzfelvételek száma.

• 7. A magyar utazók 13 százaléka használja készpénzfelvételre külföldi nyaralás során a kártyáját egy friss felmérés szerint. Pedig a külföldi ATM-használatnak igen magas, akár több ezer forintos díja is lehet.

• 8. Az elmúlt három évben (2010-2013.) összesen 170 esetben lett fizikai és elektronikus támadás áldozata magyar ATM, az ezekből származó károk összértéke 71 millió forint. Átlagosan tehát egy-egy támadás során több mint 400 ezer forintos kár keletkezett. A "legdurvább" időszak 2012.I. féléve volt, ekkor 38 esetben támadtak ATM-re.

  Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

  A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

• 9. Bankkártya-adatokat az elmúlt három évben 1542 esetben szereztek. A tavalyi év második felében összesen 140 alkalommal, de volt olyan is, amikor hat hónap alatt közel 500 plasztik adatait szerezték meg ATM-en.

• 10. Nem is kell profi bűnözőnek lenni ahhoz, hogy valaki megszerezze a kártyánk adatait. Két férfi tavaly év végén például minden álcázás nélkül, fényes nappal, pillanatragasztóval helyezte fel a másolóberendezéseket különböző újpesti automatákra. Így pedig számos plasztik mágnescsík adatait tudták megszerezni és a hozzájuk tartozó PIN kódot is.

• 11. Az egyik legnépszerűbb ATM-es csalási módszer (olcsósága miatt) az úgynevezett libanoni hurok. Ezt a szalagos eszközt a berendezés bemeneti nyílására felhelyezve meggátolja a kártyát abban, hogy bejusson az automatába. Az ügyfél tudomásul veszi, hogy a kártyáját "beszippantotta" a gép, így helyette a bűnöző kapja meg a plasztikot, és tudja azt használni például netes vásárlásra.

• 12. A másik gyakori eset az, amikor a pénzkiadó nyílást preparálják az elkövetők, így az nem adja ki a felvett összeget (pontosabban kiadja, csak nem a jogosult felvevőnek, hanem kicsit később, a közelből figyelő csalóknak).

• 13. Ha ellopják a kártyánkat, és a tolvaj a PIN kódunkkal tud készpénzt felvenni, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a bank egy fillért sem fog megtéríteni. Habár az áldozatok gyakran az ellenkezőjét állítják, az esetek túlnyomó többségében egyértelmű, hogy táskájukban, pénztárcájukban tartották a PIN kódjukat, vagy magára a kártyára írták fel azt, esetleg túl könnyen kitalálható volt.

• 14. Ha az ATM-ben pénzt találsz véletlenül, hiába tűnik nagy szerencsének, mégsem tanácsos eltenni. Aki mégis így döntene, az konkrétan bűncselekményt (egészen pontosan lopást) követ el. A rendőrség elmondása szerint aki pénzt talál az automatában, az köteles ezt a bankban jelezni és a pénzt leadni.

• 15. Az uniós tagállamokban elkövetett bankkártyás csalások 40 százaléka ATM-en (17%) vagy POS terminálon (23%) történik. Fokozottan érdemes figyelni a holland, észt és lengyel automatáknál, ezekben az országokban ugyanis a legnagyobb arányban az ATM-eknél történnek a visszaélések. Hollandiában például több mint 50 százalékát teszik ki az az automatáknál elszenvedett károk az összes kártyás visszaélésnek.