Szuperintenzív nyelvtanfolyam? Mese habbal: a gatyád is rámegy a különórákra

Sokan tervezik, hogy megtanulnak egy nyelvet, vagy elmélyítik a tudásukat, de kedvtelésből csak kevesen ugranak bele ekkora vállalkozásba, általában nyomós indok lapul a nyelvtanulás hátterében. A fiataloknál például jó érettségi, vagy nyelvvizsga a cél, de sokan egy jobb állás, vagy fizetés lehetősége, vagy épp a külföldi munkavállalás miatt vetemednek arra, hogy nyelvet tanuljanak.

A nyáron megkérdeztük az olvasóinkat arról, mi venné rá őket arra, hogy nyelvet tanuljanak. A legtöbben (27%) arra voksoltak, hogy azért tanulnának, hogy külföldre menjenek és ott jobb munkát kapjanak. (A szavazás részletes eredményét az alábbi grafikonon láthatod.)

A nagy, és általános kérdés, hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni egy nyelvet? Természetesen ez nagyon sok mindentől függ, például attól, hogy a tanuló számára mennyire megfelelő az a módszer, amit választ, milyen rendszeresen, mennyi időt szán rá, mennyire nehéz az a nyelv, amit szeretne elsajátítani? A Közös Európai Referenciakeret álláspontja az, hogy egy európai nyelv (például angol, vagy német) elsajátításához 600-800 óra szükséges. Ezzel már egy erős középfokú, gyenge felsőfokú tudás megszerezhető.

Ugyan egyre népszerűbb otthon, egyedül tanulni, leggyakrabban azonban tanár segítségével sajátítanak el idegen nyelveket a tanulók. A nyelvórák árával azonban érdemes képben lenni, mielőtt még tanulásra adnának a fejünket.

Aki magántanár mellett dönt, vastag pénztárcával készüljön. Az interneten számos magántanár hirdeti magát, rengeteg erre specializálódott gyűjtőoldal is van. Elég változatos a kép: Budapesten nem nehéz magántanárt találni, bőven van választási lehetőség. Ugyanez vidéken már nem így van. Az árak is változatos képet mutatnak. Ha angol nyelvből szeretnénk különórákat, 2500-3500 forinttal számolhatunk egy 45 perces óráért Budapesten. Ha 60 perces foglalkozásra fizetnénk be, úgy készüljünk, hogy találni ugyan elvétve olyan tanárt, aki 3000 forintot kér, de a többség 4-5 ezret forintos óradíjjal dolgozik. Igaz, van olyan, aki vállal csoportos oktatást is: két diáknak összesen 4500 forintba kerül egy 45 perces óra, vagyis fejenként 2250-et kell fizetni. Vidéken találtunk viszont már olyan tanárt, aki 2000 forintért tart 60 perces órát, igaz, olyat is, aki 4500 forintot kér 45 percért.

Népszerűek a nyelvtanfolyamok is, ráadásul most elég sok 40-50 százalékos akcióval is találkoztunk. Általánosságban elmondható, hogy egy 100 órás tanfolyam nagyjából 100 ezer forintba kerül (akció nélkül), egy 50 órás pedig 70-80 ezer forintba (szintén akció nélkül). Ezek az árak nagyjából középen helyezkednek el, ennél drágábban, és olcsóbban is lehet találni kurzusokat. Lehet kiscsoportos 60 órás tanfolyamot 150 ezer forintért is találni. A gyűjtés során azt tapasztaltuk, hogy nagyjából mindegy, hogy milyen nyelvet választ az ember, ugyanezekkel az árakkal találkozik.

A tanulás befektetés

Tehát a tudás nincs ingyen. A tanulás azonban egy olyan cél, amiért még akár hitelt is érdemes felvenni, mert megtérül. Ha nincs annyi tartalékod, hogy nyelvtanfolyamot, vagy magántanárt saját zsebből megfinanszírozzunk, akkor a gyorskölcsönök között érdemes szétnézned. A Pénzcentrum kalkulátora szerint, ha 300 ezer forintot igényelsz 3 éves futamidőre, akkor aCIB Bank ajánlata az egyik legjobb 9 842 forintos havi törlesztővel és 11,73 százalékos THM-mel. A második helyen az MKB ajánlata áll 9 663 forintos törlesztővel és 13,81 százalékos THM-mel. A harmadik helyet a Cofidis ajánlata szerezte meg 9828 forintos havi részlettel és 24, 21 százalékos THM-mel.

Hol, mennyibe kerül a nyelvvizsga?

Nyelviskolát sem egyszerű választani, a nyelvvizsgáknál sem lesz egyszerűbb a döntés. Érdemes alaposan utánajárni, és mérlegelni. Mivel a választás szempontjai nagyon személyre szabottak, ezért inkább csak az árak mentén hasonlítjuk össze őket. A TELC-nél az A2 komplex nyelvvizsga 27 ezer forintba kerül, a B1 29 ezer forintba, a B2 32 ezerbe, a C1 pedig 35 ezer forintba. Az ECL nyelvvizsgarendszer aktuális díjai komplex vizsgáknál: A2 18 ezer, B1 25 ezer, B2 28 ezer, C1 29 ezer forint. Az Euroexam nyelvvizsga díja: B1 26 ezer, B2 31 ezer, C1 33 ezer forint. Az ELTE Origó komplex nyelvvizsgák díjai: A2 14 700 forint, B1 22 ezer, B2 28 ezer, C1 31 ezer forint. A TOEFL iBT, vagyis az internetes vizsga 220 dollárba, nagyjából 60 ezer forintba kerül, míg a papír alapúért regisztrációval együtt 78 dollárt, kb. 21 500 forintot kell fizetni.

Ettől még továbbra is ki kell fizetni a nyelvvizsgát, és sikeres vizsga után lehet majd visszakérni a vizsga díját. A térítés összege viszont maximum 34 500 forint lesz, tehát ha ennél drágább nyelvvizsgát választottál, akkor is csak ennyit kapsz vissza. A visszatérítés csak B2 és C1, tehát komplex középfokú és felsőfokú vizsgákra érvényes.

Mennyit ér ez majd a munkaerőpiacon?

Tudjuk, hogy az egyik legjobb befektetés a tanulás, de természetesen érdemes mérlegelni, hogy megtérül-e. Középiskolások és egyetemisták esetében ez nem kérdés, hiszen a felvételihez jól jön, a diplomához pedig kötelező.

Vannak azonban olyan szektorok a munkaerőpiacon, ahol anyagilag is díjazzák, ha nyelvet beszél a munkavállaló. Állami szférában pótlék is jár a nyelvvizsgáért (igaz csak akkor, ha a munkához szükség van a nyelvre), jelenleg 20 ezer forint a pótlék alap, középfokúért 50, felsőfokúért 100 százalékot fizet a munkáltató havonta. Tehát ezekben a munkakörökben havi 10-20 ezer forint pluszt is jelenthet a nyelvvizsga megléte.

Korábbi felmérések szerint a nyelvtudást leginkább az SSC-ben, majd az informatikában és a beszerzésben várják el, ezt követi a sorban a vendéglátás és idegenforgalom, a bankszektor, a nagykereskedelem, és a pénzügy. A bankszektorban például egy felsőfokú nyelvvizsga akár meg is duplázhatja az amúgy sem alacsony fizetést.

- mondták korábban a Randstad szakértői a Pénzcentrumnak.

A szolgáltató központokban (SSC, Shared Service Center) általában az angol a munka nyelve, lévén, hogy multiról van szó. Ebben az esetben nem jelent extra tudást, ha jó az angolod. Ezért többnyire két idegen nyelv ismerete az elvárás, második nyelvnek leggyakrabban a németet, vagy a franciát kérik.
Ha egy rangsorolni szeretnénk, hogy melyik nyelvtudást iránt a legnagyobb a kereslet, akkor (az angol után) a német és a francia a második helyen áll, az olasz, a spanyol, a holland, a lengyel és a cseh pedig a harmadikon.

Vannak olyan nyelvek, amelyeket ritkán keresik, de sokat ér, ilyen a kínai, a héber és az arab. De ide sorolhatók a skandináv nyelvek is. A Randstad szakértői szerint például egy pályakezdő, aki valamelyik skandináv nyelvvel helyezkedik el, 350-380 ezer forint közötti bruttó fizetést kap, ha ehhez még néhány éves tapasztalat is hozzájön, akkor a bére 400-450 ezer forintra emelkedik. Közben, akitől csak angolt kérnek, annak bruttó 250-300 ezer forinttól indul a fizetése (plusz juttatások), néhány éves tapasztalattal viszont már a 280-350 ezret is megkeresheti. Vezetői szinten általában már nem kérnek második nyelvet - előny lehet ugyan, de legtöbbször nem feltétel -, az ő fizetésük az SSC-szektorban bruttó 500-750 ezer forint körül mozog.

És arról, még nem is beszéltünk, hogy akiknek külföldi karriertervük van, mennyire nem mindegy, a nyelvtudása - vagy annak hiánya miatt milyen lépcsőfokról indul, és mekkora fizetésért dolgozik.

Összességében tehát elmondható, hogy bizony megéri nyelvet tanulni. Érdemes azonban mérlegelni, hogy karrier és fizetés szempontjából milyen nyelvet válasszunk, és milyen szintre érdemes felfejleszteni a tudást.