Tényleg elérhető itthon az orbáni 1 milliós átlagbér? Erről azért sokan inkább csak álmodni fognak

Orbán Viktor miniszterelnök már október elején bejelentette, hogy a bruttó 1 000 eurós minimálbért és a bruttó egymillió forintos átlagbért már 2026-27-re elérhetőnek tartja, nem pedig 2028-ra, ahogy korábban tervezték. Ezt a most pénteki reggeli Kossuth Rádióban tett látogatása során is megismételte és megerősítette. Ez a bejelentés jelentős eltérést mutat a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) eddig tárgyalt 3 éves bérmegállapodási tervektől, amelyek alapján évi 12%-os minimálbér-emelést irányoztak elő. A miniszterelnök javaslata alapján a minimálbér-emelési ütemet fel kellene gyorsítani, hogy akár évi 15-23%-os növekedést is elérjenek, ami a jelenlegi tervezetnél lényegesen nagyobb emelkedést jelent.

A miniszterelnök által felvázolt új bércélok nemcsak a VKF-tárgyalások eddigi irányától térnek el, hanem a bérek 50%-os minimálbér-arányának szabályát is érinthetik. Orbán Viktor egymillió forintos átlagbér célkitűzése alapján a minimálbér 450 ezer forintra emelkedne, ha az 50%-os szabályt alkalmazzuk. Ez gyorsított emelési ütemet jelentene az idei első félévi 635 ezer forintos átlagbérhez képest is, amelyet további 16-29%-os növekedés szükséges az elkövetkező két-három évben, hogy elérjék az egymillió forintot.

A tervezett gyors béremelkedési ütem azonban komoly gazdasági hatásokkal járhat. Az emelés túllépheti a kis- és középvállalkozások (kkv) fizetőképességét, ami tömeges cégbezárásokhoz vezethet. Emellett az ilyen ütemű béremelés áremelkedési spirált indíthat el, ami közvetlenül hatna a fogyasztói árakra is. A béremelési javaslatok miatt a VKF-tárgyalások fokozott figyelmet kapnak, hiszen Magyarországon ilyen gyors béremelkedést csak a rendszerváltás időszakában láttunk, amikor az infláció is jelentős volt. HR szakértőket kérdeztünk meg, hogy valóban elérhető-e ez a mértékű hirtelen emelés és hogy viselnék a kkv-k ezt a mértékű emelést. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Minimálbér 2025: döcögnek a tárgyalások, bajban lehetnek a magyar dolgozók jövőre

Lassan haladnak a tárgyalások, a munkaadók mai, három évre lebontott minimálbér-emelési tervét a munkavállalói oldal elutasította - tudta meg a Pénzcentrum.

Lehetséges-e a bruttó 1 000 eurós minimálbér és a bruttó 1 millió forintos átlagbér? 

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése a bruttó 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagbér célkitűzéséről jelentős vitát váltott ki a gazdasági szereplők körében. A munkaerőpiacot érintő bérnövekedési ütem megvalósíthatóságával kapcsolatban több szakértő fejtette ki álláspontját. A kérdés, hogy mennyire reális ez a gyorsított bérnövekedési cél, hogyan érintené a vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat, valamint milyen erőforrásokat követelne mindez a cégektől.

Tehát reális-e a bruttó 1 000 eurós minimálbér és a bruttó 1 millió forintos átlagbér elérése? A cél eléréséhez szükséges feltételekről és azok realitásáról Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum cégvezetője így nyilatkozott:

a kitűzött bérszintek eléréséhez számos feltétel szükséges, ami megalapozza a körülményeket, beleértve a stabil és magas gazdasági növekedést, az infláció kontrollálását és a termelékenység javítását. A vállalatok számára kihívást jelenthet az ezzel járó munkaerő-költségek növekedése és a versenyképességük fenntartásához szükséges stratégiai lépések meghatározása. A kitűzött célok és a gazdasági növekedés érdekében a kormány részéről megfontolandó lenne a vállalati adóterhek csökkentése. Összességében átfogó gazdaságpolitikai intézkedések és strukturális reformok szükségesek.

Hasonlóan szkepticizmusát fejezte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki válaszában kifejtette, hogy

ez ugye azt jelenti, hogy több mint duplájára kell növelni a minimálbért annak érdekében, hogy a dolgozók a jelenértéken elérjék a 410 000 Ft nettó bért (1 000 euró 410 Ft-os árfolyam mellett). Erre 4-5 éven belül kevés esélyt látok, hiszen ez reálértéken azt jelentené, hogy legalább 20%-os bérnövekedés történik évente, és erre még egy pozitív gazdasági szcenárió mellett is kérdőjeles fogadni. Ekkora növekedés csak komoly technológiai váltással érhető el, ami komoly beruházásokkal is jár. Ehhez források kellenek és nem hagyható ki az oktatás, betanítás sem

- hangsúlyozta. 

Mégis lehet esély, hogy elérjük ezt a fizetést? De milyen áron?

A szkeptikus hangok ellenére Hornyák József, a Portfolio makroelemzője sokkal optimistább és abszolút reálisnak látja a a bruttó 1 millió forintos átlagbér elérést a következő pár évben. Kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy 

biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül 1 millió forintra emelkedik a bruttó átlagbér Magyarországon. Ha megnézzük, hogy milyen ütemben nőttek a keresetek az elmúlt években, akkor azt látjuk, hogy az éves átlagos növekedés meghaladta a 10%-ot. Néhány évben kissé lassabban, máskor pedig gyorsabban nőtt a bruttó átlagbér. Ha ilyen mértékű béremelkedést vetítünk előre a következő évekre is, akkor 2028 és 2030 között elérhető lesz az 1 millió forintos bruttó átlagbér. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 850-900 ezer forintra emelkedhet. Miután a kormányzat, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek megállapodtak abban, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagbér 50%-ára emelkedjen, így a 850 ezer forint körüli rendszeres bér mellett teljesülni fog az 1 000 eurós minimálbér

- fejtette ki. Ha pedig pusztán gazdaságilag megvalósíthatóságáról beszélünk, abban megjegyezte, hogy  

ha 10%-nál is gyorsabb átlagbéremelkedést szeretne megvalósítani a kormányzat, akkor felvetődhetnek az inflációs problémák. A vállalatok ugyanis igyekezhetnek áthárítani a fogyasztókra a megemelkedett bérköltségeket. A növekvő kereslet időszakában – amire 2025-ben számítunk – pedig könnyebben tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban a költségek növekedését, mint akkor, amikor gyengébb a fogyasztás.

- hangsúlyozta. De azt is hozzátette az elemző, hogy  "azonban nem minden vállalat tudja áthárítani a vásárlókra a magasabb költségeket. Ezek a cégek költségcsökkentésekre, a beruházások visszafogására és leépítésekre kényszerülhetnek". Abban a kérdésben, hogy milyen terheket jelentene ez a vállalatok számára, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra elmondták a szakértők, hogy 

a kkv-k kénytelenek lehetnek emelni a termékeik és szolgáltatásaik árát, hogy fedezni tudják a növekvő bérköltségeket. Ez azonban csökkentheti versenyképességüket a belföldi és nemzetközi piacon egyaránt, ami veszélyezteti a működésüket és munkaerő-megtartó képességüket

- nyilatkozta Dénes Rajmund Roland  a vállalati szektorra és különösen a kkv-kra nehezedő bérnövekedési terhekkel kapcsolatban. Ezt kiegészítve Nógrádi József ehhez hozzátette, hogy

rengeteg kis és közepes méretű vállalkozás szűnt meg az elmúlt években. Az Opten kimutatásai szerint éves szinten több mint 30 000 vállalkozás szűnik meg, ezek nagy része kis és közepes vállalkozás, akik nem elég erősek, hogy túléljék az elmúlt évek folyamatos gazdasági nehézségeit. A nagyvállalatok kitettsége is komoly kockázatokat hordoz, így amennyiben gazdasági növekedés nélkül szeretnénk végrehajtani ezen növekedést, akkor szinte biztos, hogy rengeteg cég csődbe megy. Ez történt azon vállalkozások esetében, amelyek a HORECA, építőipar területén működtek, de akár az agrárvállalkozásokat is említhetném.

Valamint arra is kitért, hogyaz ígéret azon része, hogy  ezt 2-3 év alatt érjük el szintén nem reális. "Ez abban az esetben sem tud reális lenni, ha pozitív piaci tendenciák vannak, illetve valamilyen könnyítést is biztosít a növekedést bevállaló vállalatok számára, pl járulékcsökkentés. Egyszerűen túl magas a növekedési ráta, szemben a korábbi években tapasztaltatokkal szemben"- magyarázta Nógrádi József. Arra vonatkozóan, hogy valójában mennyi idő szükséges a szükséges a munkáltatóknak és a gazdaságnak az erőforrások előteremtésére elhangzott, 

ahhoz, hogy a cégek és vállalkozások megteremtsék a szükséges erőforrásokat és alkalmazkodni tudjanak az 1 000 eurós minimálbér és 1 millió forintos átlagbér követelményeihez, fokozatos és több évig tartó folyamatra kell felkészülniük. Az ehhez szükséges idő függ az adott vállalkozás méretétől, létszámától, bevételétől és egyéb erőforrásaitól, ágazati jellegétől, de legfőképpen a gazdasági, adózási környezettől

- jegyezte meg Dénes Rajmund Rolnad. Nógrádi József ennél élesebben fogalmazott és szerinte a források önmagukban nem elegendőek a célkitűzés megvalósításához.

Nem az erőforrások jelentik a gondot, hanem a bevétel és a magasabb nyereség annak érdekében, hogy legyen fedezete a megnövekedett béreknek. Ez ugyanis együtt jár azzal, hogy nagyobb járulékokat is kell fizetni, miközben a piaci recesszió pont ellenkező lépéseket követel meg a vállalkozásoktól, alacsonyabb haszonkulccsal tudni működniük, azaz több munkával ugyanaz a bevétel. Amivel még nem számolnak sokan, hogy Magyarországon kevés a nyersanyag és az alapanyag, azaz a cégek termeléséhez külföldi beszerzések is kapcsolódnak. Egy zuhanó forintárfolyamon sok esetben szintén megnövekedett költségterhet jelent, az egészre ráterhelődik a logisztikai költség, ami szintén dollárban vagy euróban van - és a kör bezárult. Így az elképzelt növekedési ütem nemhogy nehezen tartható, hanem valamiféle gazdasági fordulatra van szükség annak érdekében, hogy azok elérhetőek és megvalósíthatóak legyenek

- tért ki rá a szakértő és azt is megfogalmazta, hogy "az elmúlt években azért tudott olyan mértékű növekedés előállni, mert a munkaerőhiányos állapot elől menekültek a cégek. A mai recesszív környezet más helyzetet teremt, egyrészt mert a munkanélküliség szemmel láthatóan nem csökken, másrészt a munkavállalók létszáma nem növekszik, és lelassult a jelöltek áramlása. A bérverseny hatása nem érezhető annyira, mint egy-két éve. A költségek növekedlslvel egyre több vállalkozás közel kerül ahhoz a ponthoz, hogy a technológia kiváltsa a bizonytalan, de drága munkaerőt." 

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher