Sokkoló, mi megy a munkahelyeken: ezért mondhatnak fel tömegével a magyarok

Nem csak a gyerekek vanna kitéve az iskolai, illetve az interneten keresztüli bántalmazásnak, felnőttekkel is megeshet hasonló, méghozzá a munkahelyükön. A bullying fogalmi köre magába foglal több színtéren zajló zaklatási, bántalmazási eseményt. Magyar fordításáról ugyanakkor viták keringenek, talán nem a zaklatás a legárnyaltabb kifejezés. Több szerző már inkább a munkahelyi vagy iskolai terror és pszichoterror kifejezéssel illeti zaklatás helyett - tudtuk meg Hal Melindától, pszichológus közgazdásztól, a Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar oktató-kutatójától.

Több esetben láthatjuk fordításként a bántalmazás fogalmat, néhol még az agresszió is szerepel, bár ezt egyértelműen elutasíthatjuk, annak ellenére, hogy kapcsolódó fogalmi körről beszélünk. A magyar zaklatás fogalommal kapcsolatban populációszintű problémával is szembesülünk: ha ma hazánkban zaklatást említünk, akkor a legtöbb személy szexuális atrocitásra gondol. 

A bullying színtereit tekintve beszélhetünk school bullyingról, amely az iskolában zajlik, a diákok között. Mobbing néven a munkahelyi terror eseményeit, míg cyberbullyingnak az online szintéren jelentkező problémát nevezzük. A színterekről érdemes továbbá megemlíteni, hogy a mai világban mind a school bullying, mind mobbing jelensége gyakran cyberbullying képét ölti és/vagy kizárólag az online térben zajlik, vagy felváltva a személyes és online térben egyaránt. 

A bullying - és ilyen formán a school bullying, mobbing és cyberbullying esetében is a fogalomhoz tartozik a szándékosság kérdése, a hierarchikus különbség a felek között, valamint a rendszeresség. 

Mit is jelent mindez pontosan? 

A basa viselkedést mutató személy szándékosan, fizikai, verbális, direkt vagy indirekt módokat talál az áldozat szerepet felvevő 

• ellehetetlenítésére, 
• bántására, 
• sértésére, 
• kiközösítésére. 

Direkt módozatnak a szemtől szemben történő, például fizikai cselekvéseket, indirekt módozatnak a másik személy ellehetetlenítését vagy kiközösítését tekinthetjük. Általában valamilyen tulajdonság tekintetében hierarchia, dominancia figyelhető meg a basa viselkedést mutató személy javára. Ez lehet pozíció, fizikai vagy szellemi fölény, tapasztalat, vagy a munkahelyi mobbing esetében a főnök-beosztott viszony. Ugyanakkor vigyázzunk a gyors ítéletekkel manapság, hiszen jelentősen kisebb arányban, a beosztott is elkövethet mobbingot a főnöke felé - ezt a lehetőséget sem szabad teljes mértékben kizárnunk. 

Végül pedig az ember agresszió, mint természetes jelenség (módozatai természetesen lehetnek természetellenesek és szélsőségesek) egyetlen eseményre, cselekedetre is értendő. Amennyiben a rendszeresség a szándékosság és valamilyen fölény láthatósága mellett érkezik, ugyanarra a személyre vagy személyekre irányul, akkor mobbing jelenségről beszélhetünk. Az alapvető mobbing fogalomhoz tartozik még az etikátlan munkahelyi kommunikáció, mint összefoglaló egység. 

A basák és áldozatok a bullying élmény során, a rendszeresség tekintetében ugyanazon személyek. Gyakori, hogy szexuális tartalmúvá válik a mobbing, ebben az esetben érdemes felhívni a lakosság figyelmét, hogy a férfiak és nők egyaránt áldozatul eshetnek a mobbingnak és a szexuális tartalmú zaklatási ügyeknek - hívta fel a figyelmet Hal Melinda.

Élen járunk a bántalmazásban?

Arra a kérdésre, hogy milyen gyakoriak ezek az esetek Magyarországon, a szakember azt válaszolta, hogy sajnos hazánkban nem túl jók az elérhető statisztikák. Ennek több oka is van:

• Az egyik, hogy a lakosság nem kellően edukált a mobbing jelenségét illetően. Sokan akkor sem ismerik fel, amikor áldozat szerepbe kerülnek. 
• Van egy másik probléma is a mérésekkel, mégpedig, hogy a legtöbb áldozat fél a mérésekben való részvételtől, nem akarja munkahelyét elveszíteni, kerüli a konfliktust. Feltételezhetjük, hogy környező országokból származó statisztikák igazak hazánkban is, de a kérdés általában az, hányan nem vallják be, hogy mobbing áldozatául estek. Nyugat-európai kutatások nagyjából 5-10 százalék közé teszik a mobbing eseményeket huzamosabb ideig, életük során többször átélő munkavállalók arányát. Németországban 15-25 százalékot mutatnak azon személyek, akik legalább 1 alkalommal éltek már át. 

Elrettentő adatok, jóslatok és vélekedések is vannak a témában, miszerint minden 3-4. munkavállaló átél mobbing eseményt egy év leforgása alatt. A fogalmi kör és a fentebb említett problémák miatt rendkívül kényes és nehéz a mérési lehetőség. Mindenesetre azt kijelenthetjük, az arány magasabb, mint amit a statisztikák mutatnak, egyelőre. 

Kik lehetnek az elkövetők, és milyen személyiségtípusúak az áldozatok?

Az elkövetők, úgynevezett basák általában dominánsabb személyiségjegyekkel rendelkeznek. Extravertáltabbak, hangosabbak, nem félnek kinyilvánítani véleményüket. Jobban szeretnek a társaság középpontjában állni. Emellett, nem kizárólag személyiségfaktorokon vagy típusokon múlik, hogy valakiből milyen szerepet felvevő személy lesz. A családi minták, korábbi értékek és a munkahely szereplői közötti dinamika vagy a munkakörnyezet is fontos szempontokat képez. 

Az áldozatok általánosságban véve inkább introvertáltak, önbizalmuk alacsonyabb, magányos tevékenységeket jobban kedvelik és nem kedvelik a versengést. Mindezek azonban általánosítások. 

Az áldozaton többször látjuk, hogy fizikailag vagy személyiségében van valamilyen kirívó jegy. Amely nem illik a közösségbe, amelyet nem fogadnak el egykönnyedén a többiek. Sok múlik a csoport értékrendjén, a munkahelyi szabályokon, a munkahelyi körülményeken és a vezetőség kommunikációján az elvárások tekintetében. 

Akár az is lehetséges, hogy egyik pillanatban áldozat, másik felállásban agresszor szerepet tölt be. Bár az ilyen kettős szerep ritka, de előfordul. Más szerepek is vannak a basa és áldozat mellett, amelyekben válthatnak, illetve a többi munkatárs is felveheti ezeket. Beszélhetünk cinkosokról, néma cinkosokról, szemlélődőkről és védelmezőkről is. A csoportdinamika alapján mindenki fontos elem lehet ebben a rendszerben. 

Kérj segítséget!

Az első és legfontosabb a küzdelem során, hogy nem szabad az eseményeknek kizárólag a basa és áldozat között maradnia - javasolja a szakember. Ha már még egy személy tud az eseményekről segíthet az áldozatnak további segítségért folyamodni, illetve elrettentheti az agresszort. A munkahelyi pszichológustól, vagy mentálhigiénés szakembertől érdemes segítséget kérni első körben. 

Legtöbbször aztán a háziorvosoknál csapódik le egy-egy elhúzódó mobbing következménye. A mobbing ugyanis pszichológiai, gyakran klinikai pszichológia szintű, vagy pszichiátriai zavarokat okoz. Ezek között a szorongásos - és hangulatzavarok szerepelnek vezető helyen. Mellettük pedig, a stressznek és önmagában a depressziónak vagy szorongásnak fizikai tünetei akár tartósan elhúzódó formában jelentkeznek.

A háziorvos segít a megfelelő ellátást megtalálni, de emellett külső pszichológus, pszichiáter szakemberhez is érdemes fordulni, és a jogi segítséget se felejtsük el, a rendvédelmi és igazságügyi szervekhez hivatalos úton lehet fordulni, és a beavatkozás további módjairól velük lehet egyeztetni. Több oktató programjuk is napvilágot látott a témában, így érdemes utánajárni a kérdésnek. Munkahelyi zaklatás, mobbing átélése során továbbá javaslatot lehet tenni mediációs ülésre, vagy a vezetőség elé tárni a problémát. A legjobb megoldás ugyanakkor mindig az, ha a szereplők mindannyian bevonásra kerülnek. Az áldozatok esetében érdemes mérlegelni, hogy a peres eljárások nagymértékű lelki stabilitást igényelnek, így már ezalatt érdemes pszichológus, pszichiáter szakember támogatását igénybe venni.