Most ellenőrizd a munkaszerződésed: ha ez áll benne, már 2024-ben kirúghatnak - tömegeket érint

A körülményekre tekintettel a legkisebb meglepetést sem okozta az idén, hogy az Európai Parlament – érzékelve a tagállamokban tapasztalható bizonytalanságot - április 24-én elfogadta a platform alapú munkavégzésről szóló irányelvet. A hír nem kerülte el a Pénzcentrum figyelmét sem, és még aznap, a szabályzás hátterét a DLA Piper Hungary szakértőinek segítségével tekintettük át.

Ennek lényege az volt, hogy a platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. Éppen a felmerülő kérdések tisztázása érdekében született megállapodás az új irányelvről.

Becslések szerint az Európai Unióban működő digitális munkaplatformok 90%-a az azokon keresztül munkát végző személyeket önfoglalkoztatóként sorolja be. Közöttük ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik alárendelt helyzetben, ellenőrzés mellett, utasítások szerint végzik a munkájukat, hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz, azzal a különbséggel, hogy őket nem illeti meg munkajogi védelem.

Ám az áprilisi állásfoglalás ellenére az elmúlt félévben folyamatosan érzékelhető volt például jogi portálokon, blogokon, hogy a gyakorló jogászok számára sem minden egyértelmű a kérdéskörben. A teljesség igénye nélkül: hogyan lehetne a színlelt önfoglalkoztatást kiigazítani? El lehet bocsátani embereket pusztán az algoritmusok döntése alapján?

Mi lehet a bizonytalanság oka?

Magyarországon a Kúria 2023 decemberében vizsgálta az ételfutárként dolgozók jogviszonyát, nevezetesen, hogy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban állnak-e. Megállapította, az ételfutárok jogszerűen dolgoztak megbízási jogviszonyban, a munkaviszony tipikus elemeit ez a jogviszony nem viselte magán. Egyes vélemények szerint ez a döntés nincs teljesen összhangban az uniós irányelvvel. Valóban így lenne?

A Pénzcentrum megkeresésére a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője elmondta: mindkét érvrendszer alapos és ésszerű. Azonban a Kúria, illetve az uniós irányelv két különböző oldalról közelítette meg a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kérdéseket. A Kúria döntését egy konkrét jogeset alapján hozta, amellyel kapcsolatban azt kellett vizsgálnia, fennáll-e munkajogi viszony a felek között. Szemán Péter szerint a Kúria így jogi szempontból vizsgálta a konkrét esetet, ahol a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján megállapította: a munkaviszony megállapításához szükséges elemek nem jelennek meg ezen munkavégzési területen. Itt többek között a Kúria vizsgálta a munkáltatói utasítási jogkört, illetve a szervezetben történő munkavégzés meglétét, a munkáért történő díjazás módját…

Ezzel szemben az irányelv meghozatalát más indok vezérelte. Az irányelv kidolgozói gazdasági és társadalmi szempontokat tartottak elsődlegesen szem előtt. A digitális platformok egyre növekvő szerepet játszanak a társadalmi és gazdasági környezetben, a 2022-es és a 2005-re prognosztizált adatok egyértelműen a növekedésről tanúskodnak. Így elengedhetetlenné vált ezen új terület megfelelő és egységes szabályozása.

Az irányelv általános célja, hogy javítsa a platformokon keresztül dolgozók munkakörülményeit és szociális jogait. A legfőbb cél annak biztosítása, hogy a digitális munkaplatformokon keresztül foglalkoztatottak megfelelő foglalkozási státusszal rendelkezzenek, ezáltal részesüljenek a munkavállalókat megillető valamennyi védelemben, így különösen a munkahelyi biztonság, egészségvédelem, minimálbér biztosítása, egyenlő bánásmód követelménye tekintetében. Azaz, ugyanolyan munkajogi védelemben részesüljenek, mint a normál munkavállalók.

Döntő jelentőségű az ellátandó feladat

A Pénzcentrumnak Bujtor Gyula szakjogász kifejtette: szó sincs róla, hogy a magyar munkajog, vagy a bírói gyakorlat hallgatna ezekről a kérdésekről, létezik egy nagyon fontos szempont, az ellátandó feladat kérdése. A munkakör meghatározás munkaviszony esetén érvényesül. A munkakör azoknak a feladatoknak, tevékenységeknek az összességét jelenti, melyeknek ellátására, elvégzésére a munkáltató alkalmazottját kötelezheti. A munkavállaló nem egy ügyet gondoz, nem egy konkrét feladat ellátására, vagy munkavégzéssel elérhető eredmény teljesítésére szerződik, hanem a munkavállaló egy adott munkakör folyamatos ellátására szerződik.

Ezzel szemben a megbízásnál a feladat ellátása általában egy adott munka elvégzésére irányul, illetve rendszertelenül jelentkező, de behatárolható időtartamra szóló tevékenységként jelentkezik. A megbízási szerződések általában egy-egy konkrét feladatra, munkára szólnak. Amennyiben a megbízási szerződésben foglalt egyedi ügyek, feladatok ténylegesen egy adott munkakör betöltésére irányulnak, akkor a felek között munkaszerződés jön létre.

A munkaviszonyban szigorú alá-fölérendeltségi viszony érvényesül munkáltató és munkavállaló között, amelyet többnyire a munkáltató belső szervezeti rendje, szervezeti és működési szabályzata rögzít. Ezzel szemben a megbízásnál a megbízó és a megbízott között a mellérendeltség dominál.

Ha például a megbízási szerződés alapján dolgozó személy a cég ügyfélszolgálatán dolgozik kötött munkaidőben, reggel 8-tól 16.30-ig, és munkavégzése során a cég eszközeit, annak informatikai adatbázisait használja oly módon, hogy ha túlórázik, akkor ezért bérpótlékra jogosult, továbbá munkavégzése alapján még szabadságot is kap, akkor biztos, hogy a megbízási szerződés munkaszerződést leplez. Ez esetben nem csak az a probléma, hogy a munkavégzésre nem a megfelelő jogviszonyban került sor, hanem az is, hogy a közteherfizetés csökkentett alapokból történt, így kevesebb közteher került befizetésre, mint munkaviszonyban.

Nincs eltérés az irányelv és a Kúria álláspontja között?

Bujtor Gyula szerint ugyanakkor a Kúria által vizsgált konkrét esetben a döntés szerint a munkáltatónak nem volt tényleges ráhatása a feladat teljesítési módja és körülményei tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió irányelvében rögzített függetlenség fennállt a megbízó és a megbízott között. A Kúria végig vette a munkaviszony minősítő elemeit és minden egyes esetben arra a következtetésre jut, hogy nem valósult meg az alá fölérendeltség olyan formája, ami a munkaviszonyt jellemezné.

Ha azonban például az ételfutár nem a saját járművét, mobiltelefonját használná és előre közölt munkaidő beosztás szerint dolgozna, és nem utasíthatná vissza az egyedi feladatokat, akkor már szóba kerülhetne a munkaviszonnyá minősítése a foglalkoztatásnak. Például: a GLS futárok munkaviszonyban dolgoznak, mert esetükben fennállnak a kritériumok. Összességében azonban nincs ellentmondás a Kúria álláspontja és az EU irányelv között.

Érdemes a jogalkotónak körültekintőnek lennie

Szemán Péter szerint a magyar jogalkotó részéről érdemes lehet egy olyan megoldással előállni, amely ezt a speciális dolgozói helyzetet az EU irányelvével összhangban szabályozza. Az sem elképzelhetetlen, hogy a Kúria és az EU érvrendszerét együttesen felhasználva meghagyja a szerződéses szabadságot a feleknek. Magyarul munkaviszonyt, vagy megbízási viszonyt is létrehozhatnak, ám amennyiben megbízási viszonyt hoznak létre, akkor a dolgozókat egy minimális munkajogi jellegű védelem illeti meg. Helyes lenne a szerződéses szabadságot fenntartani, hogy mindenki maga dönthesse el az általa választott foglalkoztatási formát, ez azonban nem jelentheti a dolgozók jogainak csorbítását.

Ezek a kérdések még idő előttiek, tekintettel arra, hogy a magyar jogalkotás mindezidáig nem lépett, így például az automatizált nyomon követési rendszerekről sem lehet jelen pillanatban többet tudni. A kérdés lényege, hogy a digitális munkaplatformok automatizált rendszereket használnak a munkakínálat és kereslet összehangolására, mely rendszerek elsősorban a feladatok kiosztását, nyomon követését, értékelését és a platformon keresztül dolgozó személyeket érintő döntések meghozatalát látják el. Ezen automatizált rendszerek a platformalapú munkavégzés szerves elemét képezik.

Az irányelv célja, hogy elérje ezen rendszerek átláthatóvá és megismerhető tételét, továbbá korlátok közé szorítsa az algoritmikus döntéshozatali hatáskörét, javítva a platformalapú munkavállalók munkakörülményeit. Cél, hogy a hatóságok a platformunkát rendszeresen végző személyek számához, szerződéses vagy foglalkozási viszonyukhoz és a platformok szerződési feltételeihez hozzáférhessenek – mondta végezetül a szakértő.