Munkát keresel? Ez a tuti: így néz ki a tökéletes önéletrajz 2020-ban

Pénzcentrum: Radikális vélemények szerint, amelyet egyre több helyen lehet olvasni, hogy ez egy világjárvány, nagyon ráfért már a munkaerőpiacra. Neked erről mi a véleményed?

Csenteri-Dénes Ildikó: Igen, tényleg elég radikális megfogalmazás, de végeredményben igaz. Kellett valami, ami felpezsdíti a munkaerőpiacot, de azért azt nem gondoltuk, hogy ennyire fog fájni. Hiszen nagyon sokan elvesztették a munkájukat, ugyanakkor sok vállalkozás pozitívan tud működni a Covid-helyzetben. Ennek nagyrészt a bátorság, az önbizalom és a nagyon gyors reagálás, valamint az önismeret mélysége és a hatékony kommunikáció a kulcsa. Mindezek együttes jelenléte kell ahhoz, hogy akár munkavállalóként, akár munkáltatóként, vállalkozásként talpon maradjunk eben a nem mindennapi helyzetben, sőt, hogy akár pozitívan tudjunk működni ebben a helyzetben. Az lehet, hogy tényleg erős kifejezés, hogy ez ráfért a munkaerőpiacra. 

És a munkáltatók sok esetben teremtettek ilyen helyzeteket. Persze vannak rendkívül jó, élhető munkahelyek is, ott nincs, nem is volt ilyen jellegű probléma. Ezeknek a cégeknek a vezetői tudtak is erőforrásként támaszkodni a munkatársaikra. Viszont ahol a bánásmód, stílus nem volt megfelelő, volt, hogy a munkavállalók egy-két óra után egyszerűen elsétáltak. Persze a másik oldal sem hibátlan, a munkavállalók is sokszor olyan magatartást tanúsítanak, mintha nem is érdekelné őket, hol dolgoznak, és vannak olyan cégek, amelyeket nem érdekli, milyen ember, csak legyen valaki.

Ahogy azt Farkas Gergely, GLS Hungary Kft. ügyvezetője mondta korábban, régebben 10 emberből kettő nem ment el az állásinterjúra, ma öt.

Igen. Korábban eljött tíz ember egy állásinterjúra, és fel tudtál venni hármat. Ma ha fel akarsz venni egy embert, az állásinterjúra eljönnek ketten, abból kénytelen vagy az egyiket felvenni, és még az sem biztos, hogy ottmarad. Van egy nagyon erős réteg, amelyik folyamatosan munkát akar váltani, ennek nagyrészt anyagi okai vannak.

Ennek köze lehet ahhoz, hogy egyre több cég nyíltan toboroz, azaz fizetésekkel együtt?

Igen. És muszáj is volt a toborzást ilyen módon megszűrni, mert nagyon sokszor előfordult amikor volt elég munkaerő, hogy eljöttek az interjúra, tesztre, próbanapra, és a végén kiderült, hogy bérben teljesen mások az elképzelések. Van egy réteg, ahol teljesen egyértelműen kell kommunikálni, hogy X ezer forintot fogsz hazavinni. Ez mindkét oldalon egy elég fontos szűrő. Van egy réteg, ahol kifejezetten nagy a fluktuáció, ennek oka elsősorban a bér. Más rétegeknél pedig az önmegvalósítás, a bánásmód, a szabadidő hiány, az értékesebb munka, a minőségibb időtöltés. De az emberséges bánásmód és a jó munkakörülmények minden réteg számára fontos érték.

Valójában mi változott meg? Öntudatosabbak lettek a magyar munkavállalók, mint korábban voltak?v

Egyrészt igen, másrészt talán fáradtabbak. Egy két évvel ezelőtti felmérés kimutatta, hogy az elsődleges felmondási ok egy kékgalléros esetében, ha a munkáltató nem tartja be a szavát. És van, hogy ez az első 1-2 órában kiderül. Ez a fehérgallérosoknál is jellemző, de ők kicsit máshogy váltanak munkát. Konkrét példa: kamionsofőr-jelölt, megkérdezi, hogy kell-e éjszaka dolgoznia, neki kell-e beindítani azt a gépet, amit szállítani fog, rá kell-e állnia rámpára: mindegyikre nem volt a válasz. Másnap kezdődött a munkaviszony, éjszakai műszakban, neki kellett beindítani a traktort és beállni a rámpára. 

Állandóan a preferencialistát hangsúlyozom az ügyfeleimnek: ennek a felállítását és a kiállást mellette - ez is a kulcsa annak, hogy egy munkavállaló jó állást találjon. A preferencialistára fel kell kerülnie a munkarendnek, a munkakörnek, a bánásmódnak, az elismerési módnak, a feladatcsomagnak, vagy éppen a monotonitás és a pörgés közötti megfelelő aránynak.

De egy ilyen lista összeállításához nemcsak önismeret kell, hanem rengeteg munkatapasztalat is.

Így van. Bár ha elég jó lenne az általános képzés Magyarországon, már a középiskolákban felkészítenék erre a fiatalokat. Én korábban már próbálkoztam ilyen jellegű képzésekkel, de nem engedtek be, mondván, hogy van ilyen felkészítés. Ám valójában nincs. Ennek a listának egyébként folyton változnia kellene, ahogy mi magunk is változunk. Teljesen másfajta munkát tudunk elvállalni 25 évesen, friss diplomával, gyerek nélkül, mint 40 évesen, két gyerekkel, jókora tapasztalattal a hátunk mögött. Mások az elvárásaink, mást szeretnénk csinálni - ez teljesen normális. A karrierváltás, a területváltás teljesen normális jelenség. A Covid ideje alatt is látszott: volt, aki kényszerből váltott pályát, nagyon bejött neki, és volt, aki azt mondta, hogy most van itt az ideje annak, hogy elsétáljak abból a helyzetből, amibe bele lettem kényszerítve.

Melyek azok a területek, amelyekről lekerült a fókusz, és hová tevődött át?

A vendéglátás és a szépségipar, amit a legjobban megtépázott ez a helyzet. Ennek az oka a személyes kontaktus, a félelem, és az ezen a területen dolgozóknak a munkastílusa, a szabálykövetési szintje kicsit más. Más fokozaton dolgoznak, mint egy gyári vagy irodai dolgozó.

Pontosan mire gondolsz?

Ezek viszonylag hektikus szolgáltatások, kiszolgáltatottak az emberek pénztárcájának. Az ország általános lelkiállapota, az, hogy szépnek érzem magam, jól akarom érezni magam, és elmegyek egy étterembe vagy egy szálláshelyre, ahol több napot is eltöltök, alapvetően le tudja képezni a szépségipar és a vendéglátás.

Viszont most, hogy egy általános félelem, negatív hozzáállás uralkodott el az országon, ezt alapvetően megérzik a szolgáltatók, illetve a jogszabályok és rendelkezések is ezt támogatják, hogy ezek a területek ne működjenek. Ezekben a szektorokban dolgozók egy darabig vártak, de akinek nem volt tartaléka, az kénytelen volt elhelyezkedni. Voltak olyan gyártócégek, amelyeket elözönlöttek a szépségiparból jövő kollégák. Ők nyáron és az ősz beálltával, amikor újra lehetett dolgozni, visszatértek a szakmájukhoz, viszont most újra kénytelenek megjelenni a gyárkapukban. Itt kétféle dolog lehet, vagy tényleg szeretnének váltani, vagy csak ideiglenesen muszáj nekik. De munkáltatói oldalról mindig az a cél, hogy hosszú távra találjanak munkatársat, ezért ilyen szempontból az átlagosnál sokkal nagyobb az előítélet az ezekből az iparágakból érkezőkkel szemben. Ezzel több komoly magyarországi toborzófórum is foglalkozott, az volt az előadás címe, hogy Kozmetikusból lesz-e operátor?

És lesz?

Van, akiből igen, és van, akiből nem. Mindig egyéni. Attól is függ, hogy mennyire szerette a munkáját, milyen a családi környezete, mennyire sikeresen tudott váltani. Volt, aki az otthonában alakított ki mini szépségszalont: nagyon eltérőek a reakciók, az emberek, az elkeseredettség szintje.

Rengeteg szó esik az önéletrajzokról: a HR-es egymás alá licitálva osztják meg, kinek hány másofperc jut egy-egy CV-re. Hogy néz ki egy rossz önéletrajz?

Aki szakmát vált, annak minden esetben felmerül a kérdés, hogy hogyan írjon olyan önéletrajzot, ami mindenhol jó:20 évig a vendéglátásban dolgoztam, hogyan menjek el más területre?Fontos tudni, hogy a legjobb önéletrajzok minket mutatnak meg. A standard mintákkal, amiket ingyenesen le lehet tölteni, alapvetően nincs probléma, csupán annyi, hogy HR-esként nem látom benne az embert. Komoly szakmai tudásokat látok többoldalas önéletrajzok formájában, látom leírva, hogy hol mit csináltak, egy dolgot nem látok: őket. Azt javaslom, hogy a preferencialistát mindig nagyon komolyan írják meg, benne az értékeikkel, miket tartanak fontosnak egy munkahelyen, és ezek kerüljenek az önéletrajz elejére. Ebből látjuk az embert, enélkül csak sok egyforma önéletrajzot pörgetünk. Minden esetben az első benyomások alapján fogunk választani, ezért mindenképpen azt javasolom, hogy egyoldalas legyen. Két másodperc alatt döntöm el, hogy el fogom-e olvasni az önéletrajzot, utána 2,5 percem van arra, hogy megértsem, hogy ki ő, mit akar, mik a preferenciái, honnan jött és hová akar eléri. Az, hogy 10 évvel ezelőtt adminisztrátorként foglalkozott-e bejövő postával, lényegtelen. Az a lényeges, hogy ma kicsoda, miket tanult meg az előző munkahelyein, és merrefelé szeretne menni. Erről én mint munkáltató el tudom dönteni, hogy meg tudom-e adni neki vagy sem.

Soft skilleket be lehet valahogy csempészni?

Igen, méghozzá rögtön az elejére, ahová nem azt kell leírni, hogy milyen jó beszerző az illető, hanem azt, hogy kiválóan tud tárgyalni, meggyőzően kommunikálni, és ilyeneket.

De ezek olyan elcsépeltek, hogy kiváló csapatjátékos vagyok, ezt bárki le tudja írni...

Igen, de nem írják le! A motivációs leveleket 100 HR-esből talán kettő olvassa el, én sosem olvastam, mert egyszerűen ezt a műfajt nem lehet jól megírni. Az önéletrajzok csak küllemükben egyforma, a motivációs levél a belsejében is. Pár éve lett divat, hogy írjunk célt az önéletrajzba. Mi lett a cél? Hogy a megszerzett tudásomat a cég berkein belül kamatoztassam. Mindenkinek ez lett a célja, ami borzasztóan unalmas.