Ezekben a szakmákban kezdőként is milliós fizetés vár: tömegeket keresnek

Február 15. - már évek óta ez a nap jelenti a felsőoktatási felvételi időszak kezdetét, eddig lehet leadni a főiskolai/egyetemi jelentkezéseket. Sokan vívódhatnak, hogy milyen képzési területet vagy szakot válasszanak. A Pénzcentrum ezért megkeresett három, a magyar munkaerőpiacot első kézből ismerő fejvadászcéget és állsákereső portált: a Telkes Consultingot, a Workaniát és a Trenkwaldert. Az ő válaszaik - nem meglepő módon - teljesen egybevágtak az arra adott kérdésünkre, hogy melyik egyetemi képzésekkel lehet ma Magyarországon a legkönnyebben elhelyezkedni, melyekkel lehet a legjobban keresni és könnyebben előrelépni.

A műszaki és informatikai készségek számítanak aduásznak

Sokszor halljuk, hogy az informatikusok és a mérnökök kimagasló fizetésekre számíthatnak manapság. Nem meglepő, hogy a megkérdezett fejvadász cégek és állsákereső portálok is ezt erősítették meg. Az azonban nem mindegy, hogy az informatikai és műszaki képzéseken belül milyen konkrét szakot választ a jelentkező.

Hibás az az elgondolás, hogy egy mérnöki képzés önmagában elegendő, hiszen nagyon nem mindegy, hogy milyen mérnöki képzésre jelentkezik az illető. A munkaerőpiacon így például a gépészmérnökért és a villamosmérnökért két kézzel kapkodnak, agrármérnökre vagy vegyészmérnökre már kisebb a kereslet. Természetesen minden attól függ, hogy a végzettséggel milyen pozíciót tud betölteni a pályakezdő fiatal. A munkaerőpiacon manapság például nagy szükség van az informatikai területen belül a szoftverfejlesztőkre és programozókra, nem minden informatikus tud ugyanakkor programot írni. A Trenkwalder ezt írta válaszában:

A Trenkwalder azt is megerősítette, hogy az informatikai terület mellett a gépész-és villamosmérnöki terület is keresett, és jól is fizet. Ugyanezeket a szakterületeket nevezte meg válaszában Ficza János, a Workania.hu is szóvivője is. Emellett megemlítették a gazdasági és üzleti végzettségeket, valamint a gyógyszeripar és a telekommunikáció területét is. De nagyon keresettek a klinikai kutatók is, és mivel kevesen vannak, a bérük is magas. Lukács Zsolt, a Telkes Consulting igazgatója is ezt erősítette meg válaszában.

Mennyit lehet keresni ezeken a területeken?

Nem csupán az igényekre, de a keresetekre is rákérdeztünk. Ficza János, Workania szóvivője válaszából kiderül, hogy egyes szakterületeken dolgozó pályakezdők bére az egymillió forintot is megközelíti:

A Telkes Consulting vezetője, Lukács Zsolt is hasonló bérezésekre hívta fel a figyelmet, szerinte az informatikai képesítésű pályakezdők bére akár a bruttó 900 ezer forintot is elérheti. Az informatikán belül sem mindegy azonban, hogy mely szakterületről van szó. Ficza János válasza szerint az IT-n belül szakmai tapasztalat nélkül is bruttó félmillió forint körüli összegeket lehet keresni például a Scrum Master, iOS fejlesztő, C programozó, C++ programozó és a szoftvermérnök pozíciókban, de termékmenedzserként vagy projekmenedzserként is megkapható ez a fizetés. Nagyon jól fizetett terület még az elektrotechnika és elektronika, így aki villamosmérnök, PLC-programozó vagy például energetikai mérnök, az az átlagnál magasabb bérre számíthat.

Jól fizetettek és keresettek még a gazdasági területek is, leginkább a pénzügyi szektorban, de a vállalati szerkor is jól fizet. Így például a Telkes Consulting vezetője szerint nagyon keresettek a kontrollerek, pénzügyi elemzők és a könyvelők is. Az alábbi táblázatban összegyűjtve olvasható a fejvadászok által megnevezett pozíciók, amelyekre nagy a kereslet és a fizetések is kimagaslóak.

Ezek a szakok szükségesek a fenti pozíciók betöltéséhez

A fent megnevezett pozíciók közül azonban sokat nem találunk meg az egyetemi alapszakok között. Azt is megkérdeztük a munkaerő közvetítőktől, hogy melyik szakra érdemes jelentkezni, amelyek a fenti pozíciókhoz követelménynek számítanak. A fentiekből az látszik, hogy nem meglepő módon a mérnöki és informatikai képzések viszik a prímet. A Trenkwalder ezt írta válaszában:

A Telkes vezetője is a villamosmérnök és mechatronikai mérnök szakokat emelte ki, amelyekkel ma a legkönnyebben lehet elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Akinek nincsenek erős matematikai készségei, annak jó megoldást jelenthetnek az üzleti képzések, például a gazdálkodási- és menedzsment. Lukács ezt mondta ezzel kapcsolatban:

A Telkes vezetője ugyanakkor kiemelte, hogy nehéz összehasonlítani az egyes szakokat, mivel nagy probléma, hogy Magyarországon nincs auditált felsőoktatás. Azt is megjegyezte, hogy az egyetemi képzések abszolút nem követik le a munkaerőpiaci igényeket, de még így is szükséges a diploma. Ahogy ő mondta:

Megkérdeztük azt is, hogy amennyiben valaki átfogó tudásra vágyik, és szeretne egyfajta jolly joker diplomát szerezni, melyik szakot érdemes választania. Azt a választ kaptuk a szakértőktől, hogy vannak ugyan átfogó tudást nyújtó szakok, például a műszaki menedzser, érdemesebb azonban egy specializáltabb, kézzel foghatóbb tudást nyújtó szakot választani. Ha mégsem így dönt a felvételiző, a gazdasági képzések közül jó megoldás lehet a gazdálkodási és menedzsment. A Workania ezt írta válaszában:

Lukács Zsolt a Telkes Consultingtól szintén ezt erősítette meg: szerinte a közgazdász végzettség mindig hasznos, mert minden vállalatban nyomon kell követni az egyre gyorsabban bekövetkező változásokat, termelési vagy szolgáltatási folyamatokat.

Hiába jelent aduászt, ha nehéz bekerülni - vagy mégsem?

A válaszokban megnevezett szakokat és képzési területeket összegeztük, majd megnéztük, hogy az ország legnagyobb egyetemein - államilag támogatott képzésben - milyenek voltak a ponthatárok, azaz mennyire nehéz a bekerülés. A dolog legmókásabb része az, hogy azt találtuk,

Az informatikai és műszaki képzésekre olyan alacsony a ponthatár, hogy sok esetben az egyetlen bekerülési feltétel az, hogy mindössze jelentkezni kell. A piacképesebb szakok közül a kivételt a gazdasági képzések jelentették, itt meglehetősen magasak voltak a ponthatárok-, de ezek esetén is leginkább azoknál a képzéseknél, amelyek kevésbé piacképesek (például a nemzetközi gazdálkodás). Az alábbi táblázatban összegyűjtve láthatók a válaszokban megnevezett legpiacképesebb szakok és a hozzájuk tartozó 2018-as ponthatárok:

A 400 pont jelenti a 100 százalékos érettségi eredményeket két tárgyból, 400-nál több pontot csak nyelvvizsgával és emelt szintű érettségivel lehet szerezni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valakinek van egy középfokú nyelvvizsgája, és 80 százalék körüli érettségi eredménye van (vagy 60-65 százalékos emelt szintű érettségije), már gond nélkül bekerül villamosmérnöki képzésre akár az ország legjobb egyetemén is.

Lukács Zsolt ezzel kapcsolatban azt mondta, anomália, hogy a piacképtelen képzésekre 460 ponttal lehet bekerülni, míg egy villamosmérnöki szakra a ponthatár ennél sokkal alacsonyabb. Így a ponthatárok valójában nem mutatnak pontos képet a munkaerőpiaci igényekről.

A nyelv kiemelten fontos - na de melyik?

Aki ismeri a magyar munkaerőpiacot, az tisztában van vele, hogy angol nyelvtudás nélkül ma már nehéz az elhelyezkedés. Ezt mind a három válaszadó megerősítette. Ficza János válaszában ezt írta:

Hasonló számokat nevezett meg Lukács Zsolt is. Szerinte a hirdetések 80 százaléka elvárja az angol nyelvtudást, és a skandináv és mediterrán vállalatok munkanyelve is az angol. Ezt követi a német, de az már csak kb. a hirdetések 20 százalékában szerepel elvárásként - és nem is találnak rá embert. A Telkes vezetője szerint ugyanis a magyarok nyelvtudása Európában a legrosszabb, és ezt adatokkal is alátámasztotta: itthon 37 százalék azok aránya, akik beszélnek idegen nyelvet. Szlovákiában ez 86, Romániában 70 százalék. A második idegen nyelv alig megy, de sokszor az angollal is bajok vannak. Ahogy ő fogalmazott:

A nyelvtudás hiánya szerinte abban is meglátszik, hogy diplomamentő programot kellett indítani, mert sok hallgató azért nem tudott lediplomázni, mert nem tudott letenni egy középszintű nyelvvizsgát. Ez pedig országos probléma a fejvadász szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elárulták a multik: ezek a magyar dolgozók legnagyobb hiányosságai

A hazai felsőoktatási intézmények évek óta nem kerülnek be a legjobb egyetemek közé, a magyar egyetemisták ezért kevésbé versenyképes képzettséget kapnak, mint a nyugati egyetemek hallgatói. A nagyvállalatok mégis szívesen költöznek Magyarországra, tömegével alkalmazva az iskolapadból kikerült frissdiplomásokat. Mi most megkérdeztünk néhány nagyvállalatot, mennyire elégedettek a frissen végzett magyar munkavállalókkal. A válaszokból kirajzolódott, hogy leginkább a nyelvtudás és a kommunikáció terén kell fejlődniük, de az sem ritka, hogy a frissen végzett diplomások néha nincsenek tisztában azzal, mit is vár el tőlük a munkaadó.

Noha az angol mellett a német nyelv a legpiacképesebb a fejvadászok szerint, Lukács Zsolt szerint minden nyelv érték. Hasonló véleményen volt a Trenkwalder is:

De mit ér a nyelv?

A nyelv önmagában nem egy piaci képesítés - ha csak nem fordítóként vagy tolmácsként dolgozik a munkavállaló. Ennek ellenére óriási versenyelőnyt jelent, ha valaki beszéli a nyelveket. Ha a nyelvtudás valamilyen informatikai vagy mérnöki végzettséggel társul, az gyakorlatilag garantálja a biztos állást és a magas fizetést, de a nyelvtudás - bármilyen más végzettség mellett - önmagában is piacképes. A szolgáltató központok, az SSC-k például előszeretettel alkalmazzák a magyar frissdiplomásokat, akik folyékonyan beszélnek valamilyen idegen nyelven.

- írja a Trenkwalder. Ugyanezt erősítette meg Lukács Zsolt is. Szerinte például egy török szakos bölcsés is szert tehet tisztességes fizetésre egy SSC-ben, amennyiben jól beszéli a nyelvet. A nem műszaki, informatikai beállítottságú diákoknak így a nyelvtudás jelenthet lehetőséget, hogy elhelyezkedjenek a versenyszférában.

Nem csak a papír, az ember is számít

A hard skillek mellett kiemelten fontos szerepe van a soft skilleknek is. Lukács Zsolt azt emelte ki, hogy egy idegen nyelvet beszélő, felsőfokú végzetségű fiatalért, aki talpraesett, kicsit asszertív, magabiztos személyiségű, kapni fognak a munkavállalók.

Ez természetes, hiszen mindenki a munkaadó is olyan emberekkel szeretne együtt dolgozni, akik amellett, hogy értik a dolgukat, emberileg is megállják a helyüket - mondta a Telkes vezetője. Azt is hozzátette, hogy bár egyértelmű, hogy mely képzettségekre van kereslet, minden végzettségnek megvan a helye. Érdemes azonban inkább racionálisan választani képzést, nem érzelmi alapon.