Erről nem szívesen beszélnek: ők a hazai munkaerőhiány igazi nyertesei

Soha nem látott magasságba emelkedett a munkaerőhiány a harmadik negyedévben a KSH adatai alapján. 280-290 ezer képzett dolgozóra lehet szükség a Portfolio kalkulációja szerint, mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy a magyar munkaerőpiacon elméletileg továbbra is 400 ezer fő körüli tartalék van jelen.

Éppen ezért egyre nagyobb szükség van a nyugdíjasokra, a minél hamarabb munkába álló kismamákra, a tanulmányaik mellett munkát vállaló diákokra, megváltozott munkaképességűekre, a közmunkásokra és romákra is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közmunkásokkal tölti fel magyar gyárát a LEGO: ha nincs elég ember, lépni kell

Ha munkaerőhiányról van szó, az ország keleti szegmensében egyelőre még nem olyan kétségbeejtő a helyzet, mint a Dunántúlon, de ha folytatódik a mostani trend, ez már nem sokáig marad így. A nyíregyházi LEGO gyár néhány évvel ezelőtt még azzal küzdött, hogyan tartsa számon a több mint 10 ezer jelentkezőt, aki kopogott náluk, ma már szinte futnak utánuk. Ám létezik még egy "kiaknázatlan" szegmens, akiket most egy új megállapodás keretében mégis elérhetnek a szabolcsi cégek. Ezek pedig a közmunkások. Tóth Csaba, a LEGO Manufacturing Kft HR vezetője bezsélt a részletekről a Pénzcentrumnak. Interjú.

Ez utóbbiak "gazdasági és munkaerő-piaci integrációja a jelenlegi és a jövőbeli foglalkoztatás egyik kulcskérdése" - derül ki a Közfoglalkoztatási Portálon megjelent A romák foglalkoztatása című műhelybeszélgetésről készült összefoglalóból. 

A KSH adatai is alátámasztják mindezt

"Az Európai Bizottságnak a magyar foglalkoztatáspolitikát is áttekintő, 2017-ről készült országjelentése amellett, hogy elismerőn szólt a munkaerőpiaci indikátorok javulásáról, több kritikai észrevételt is megfogalmazott. Így egyebek mellett azt, hogy az alacsony képzettségűek, a nők, a fogyatékkal élők, illetve a roma etnikumhoz tartozók aránytalanul kis arányban vannak jelen a magyar munkaerőpiacon" - derül ki a KSH Munkaerőpiaci helyzetkép 2014-2018 című kiadványából. 

Mivel az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási kilátása az átlagosnál rosszabb, ebből már eleve következik, hogy a roma népesség az átlagosnál kisebb arányban és kevésbé előnyös pozíciókban van jelen a munkaerőpiacon. 

Ehhez persze hozzájárul az is, hogy a romák jelentős része az ország kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű térségeiben és/vagy rossz közlekedési kapcsolat jellemezte községekben él, ahol nemcsak a helybeni munkalehetőség kevés, de ingázási távolságban sincs érdemi munkahelykínálat. Az sem segíti a munkahelyi elköteleződést és a foglalkoztatás biztonságát, hogy 2017-ben minden második roma foglalkoztatott határozott idejű szerződéssel dolgozott, miközben a nem romák esetében ez az alkalmazási forma a 10 százalékot sem érte el. 

Bár a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok munkaerőpiaci helyzete, köztük a romáké az átlagnál még mindig kedvezőtlenebb, az elmúlt években a foglalkoztatási rátájuk látványosan növekedett. Az alacsony, legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 20-64 évesek foglalkoztatási rátája az alábbiak szerint alakult a statisztikai hivatal adatai szerint:

• 2010: 36,1 százalék
• 2014: 44,3 százalék
• 2017: 53,9 százalék

Ugyan még mindig lényegesen nagyobb arányban vannak jelen a közfoglalkoztatásban, ugyanakkor nőtt a körükben az elsődleges munkaerőpiacon munkát találók aránya. A kiadvány szerint a férfiak voltak inkább azok, akik ki tudtak lépni a közfoglalkoztatásból.

Van kiút

Ennek elősegítésére több kormányzati és civil program is létrejött, ilyen például az Autonómia Alapítvány által 5 éve vitt, HRom elnevezésű foglalkoztatási program. Segítségükkel a legalább érettségivel rendelkező roma fiatalok és az őket foglalkoztatni kívánó nagyvállalatok találnak egymásra. 

 - tudtuk meg Kelemen Ágnestől, az Autonómia Alapítvány programvezetőjétől. Persze nem csak érettségizett fiatalok keresnek munkát, éppen ezért a következő nagy programukban majd a szakképzésben tanuló vagy onnan végzettség nélkül kikerülteket segítik a tanulmányaik befejezéséhez, hogy piacképes szakmákat megismerve es kitanulva, készségeiket fejlesztve jobb esélyük legyen az elhelyezkedésre, és a munkaerőpiacra való beilleszkedésre.

Ezzel párhuzamosan a cégek részéről is egyre nagyobb nyitottságot tapasztalunk: amikor belevágtunk a programba, akkor volt nagyjából 4 cég, akit elértünk. Aztán lett 10. Ma pedig már ott tartunk, hogy lehet konferenciát rendezni roma foglalkoztatásra, és ott ül több tucat cég képviselője.

Ők jelenthetik a magyar társadalomban rejlő tartalékokat, de ez akkor is igaz lenne, ha éppen nem lenne ekkora szükség a tartalékra. "Azt tapasztaljuk, hogy nagyon megváltozott a foglalkoztatók viszonya ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Kell az a tartalék, ezért elkezdtek ledőlni a tabuk."

Ma már lehet erről beszélni, és arról is, hogy néha nagyon nehéz: vannak kudarcok, félelmek, amikkel azonban lehet mit kezdeni. Hiszen kell a munkaerő. Ma már lehet arról beszélni, hogy a romák alkalmazása, a sokszínűség hogyan járulhat hozzá a céged sikerességéhez, nemcsak azért, mert hozzáférsz új munkavállalói csoportokhoz, hanem mert az így megerősített sokszínűség bővítheti az ügyfeleid körét és elégedettségét, növelheti a kreativitás, támogathatja a dolgozóid elkötelezettségét és még egy sor területen hozhat fejlődést. Számos esetben minket keresnek meg a magyarországi vállalatok azzal, hogy szeretnének velünk dolgozni, mert számukra érdekes ez a dolog" - összegezte tapasztalatait a szakember.

Az a nagy kérdés, hogy ez a pörgés vajon csak addig tart-e, amíg ilyen nagy a munkaerőhiány, és utána minden ajtó vissza fog-e csukódni? Elindulnak-e olyan, az intézményesülés felé mutató folyamatok, melyek segítenek valamennyire nyitva tartani őket?

Baranyában is vannak lehetőségek

F. Laura a pécsi Máltai Szeretetszolgálat munkaerőpiaci koordinátoraként dolgozik immár 5 éve (neve saját kérésére szerepel ebben a formában - a szerk). Feladata, hogy a szegregátumokban élőket segítse a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésben. Első körben kliensei társadalmi helyzetét, iskolai végzettségét méri fel, és ha szükséges segít nekik az esetleges továbbtanulásban. Ezen kívül felkészíti őket az állásinterjúkra is. 

Öt évvel ezelőtt, amikor Laura munkát keresett, még nem voltak ennyire nyitottak a cégek: amint meghallották a leánykori nevét, elzárkóztak még a személyes találkozás lehetőségétől is. Azóta azonban sokat változott a helyzet, ahogy az Autonómia Alapítvány képviselője, Kelemen Ágnes is elmondta, a cégek ma már sokkal nyitottabbak a sokszínűségre - persze ebben nem kevés munkája van a szakembereknek, akik érzékenyítik a cégeket, és így terelgetik a legelesettebbek útját.

Elmondása szerint a klienseinek nagyjából a 70 százaléka tud megmaradni az új munkahelyén. A lemorzsolódásnak sok oka van, melyre a cégekkel közösen keresik a megoldást, bizonyos esetekbe például az első 1-2 hónapban utazási támogatással segítik az új munkatársak bejárását.

Laura szerint főleg a hagyományos szakmák, például a varrónői az, ami már nem vonzó egy mai fiatal számára. Kijelenthetjük, hogy Baranyában is érezteti hatását a munkaerőhiány, tehát lehetőség adott mindenki számára, ma már nem akadály, hogy valaki roma származású.