Búsulhatnak a magyar melósok: ennyi maradt a bedarált cafeteria-rendszerből

Az Országgyűlés elfogadta a 2019-re vonatkozó adótörvény csomagot. Bár várhatóan őszi parlamenti ciklusban még alakulhat a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a frissen elfogadott csomaggal az alábbi - alapvetően új - keretek között tervezhetik a munkáltatók a 2019-es juttatásokat:

Adómentes juttatások

A 2018-ban használt óvoda, bölcsődei szolgáltatás térítése marad az adómentes kategóriában - írja a Pénzcentrum számára készített szakértői anyagában Fata László, a Cafeteria Trend magazin, és a Zukunft Personal Hungary szakértője. Kifejti, ennél a juttatásnál újdonság lesz 2019-re, hogy nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolhatják a cégek a költségeket adómentesen. Ebben a juttatási körben nem csak az óvodai, bölcsődei alapszolgáltatások díja, hanem az ellátás, étkezés is támogatható a munkáltató oldaláról.

A többi gyakran használt adómentes elem - mint például a sportrendezvényre, kulturális szolgáltatásra szóló belépő, a mobilitás célú lakhatási támogatás, a lakáscélú támogatás, a diákhitel támogatás vagy a kockázati biztosítás - jövedelemként adózik 2019-ben az elfogadott szabályok alapján. Hogy ez mit is jelent pontosan? Fata László június végén a Pénzcentrumnak adott interjújában a következő példával magyarázta el:

- mondtaakkor.

Béren kívüli juttatások

Béren kívüli juttatások közterhe jövőre 15 százalékos személyi jövedelemadó és 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó lesz.

Ebben a kategóriában a Széchenyi Pihenő Kártyát adhatják 2019-ben a munkáltatók az idén is ismert keretekkel.

• Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla : évente 150 000 forintig
  
• Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla: évente 225 000 forintig
  
• Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla : évente 75 000 forintig
  

Béren kívüli juttatást jövőre a versenyszférában évi 450 000 forint munkaviszonyban töltött napokkal arányos részéig adhat a munkáltató. Költségvetési szerveknél az évi 200 000 forint időarányos része a maximális keret.

Egyes meghatározott juttatások

Ezen juttatási kör adóját a juttatás értékének 1,18 szorosára kell megállapítanunk 2019-ben. Erre az adóalapra kell 15 százalék személyi jövedelemadó és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetni. Így az összes közteher 40,71 százalék lesz.

Ebbe a kategóriába kerül majd a frissen elfogadott adócsomag szerint:

• A béren kívüli juttatások (SZÉP Kártya) keretösszeg feletti része
• Önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás
• Ajándékutalvány - Csekély értékig (évente 1X a minimálbér 10%-ig )
• ...és még néhány speciális juttatási elem

Így a munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, pénzösszeg juttatás után a munkáltatónak meg kell fizetnie a jövedelemhez kapcsolódó munkáltatói terheket, és a munkavállalótól is le kell vonnia és be kell fizetni az államkasszába a munkavállalói terheket.

Mit lépnek a munkáltatók?

Fata László még a az adócsomag javaslat Országgyűlés elé kerülését megelőzően végzett egy kutatást a 2019-re tervezett cafeteria módosításokra adott várható munkáltatói reakciókról. Mivel a javaslatcsomag mindössze kisebb jogtechnikai korrekciókkal került elfogadásra, ezért a munkáltatók reakcióiról alkotott kép jelenleg is aktuális lehet. A kutatás nem reprezentatív, de 559 munkáltató megkérdezésén alapult, akik 1 és 10 000 fős közötti munkavállalói létszámmal rendelkeznek. A kutatásban résztvevő munkáltatók összesen 207 594 munkavállalót foglalkoztatnak.

Ha a munkavállalói létszám alapján vizsgáljuk a válaszok megoszlását, akkor az érintettek 14,65 százalékánál azt nyilatkozta a munkáltató, hogy jövőre megszüntetné a juttatási rendszerét és nem is adna mást helyette. A leggyakoribb megoldásként az jelent meg, hogy a juttatásokra fordított bruttó összeget a jövő évben is igénybe vehetnék a munkavállalók, de jövedelemként adózva és SZÉP Kártyán kapnák majd ezt meg. Ez a megoldás az érintett munkavállalók 44 százalékánál várható 2019-re.

Olyan munkáltató is akad, aki megpróbálja megtartani a juttatások idei nettó értékét. A munkavállalók 8,65 százaléka számíthatna arra a kutatás alapján, hogy a munkáltatója vállalja jövőre a plusz terheket.

A válaszadó cégek munkavállalóinak 12,5 százalékánál várható az, hogy bár csökkenni fog az idén kapott nettó juttatásainak értéke, de a terhek egy részét a munkáltatója vállalná, így a felek osztoznának majd az átalakítás miatt növekvő adóterheken. A kutatásban résztvevő cégek válaszai alapján az érintett munkavállalók 20,2 százalékánál valamilyen egyéb, most még nem ismert változtatás várható.

 - foglalja össze Fata László szakértő. Ezzel párhuzamosan

Természetesen a munkáltatóknak az átalakításhoz az egyes juttatások közterhe mellett egyéb szempontokat is célszerű figyelembe venni - emlékeztet Fata László. Amennyiben ez eddigi juttatások fő célja az volt, hogy a lehető legnagyobb juttatási értéket adja a munkatársak számára, úgy hasznos lehet jövőre a Széchenyi Pihenő Kártya és bér kifizetés kombinációjának tervezése. Ha azonban speciális célokkal adja 2018-ban a juttatásait a munkáltató (pl. gondoskodás, egészséges munkavállaló, megszerzés, megtartás, munkavállalói élmények közvetítése, munkáltatói márka építése stb.) akkor komolyabb tervezési feladat vár a cégekre, hiszen munkabér fizetéssel nehezebb az adott irányított felhasználást megvalósítani.