A 7 legjobb hely, ahova teheted a pénzed egy évre

Ha megtakarítani szeretnénk, akkor alacsony kockázat mellett a legmagasabb hozamokat egyértelműen a hosszú távú megtakarítások között találjuk, viszont sokan nem szeretnénk öt-tíz évet várni arra, hogy a félretett pénzünket felhasználhassuk, ezért összegyűjtöttük azt a hét megtakarítási formát, amit egy éves távlatban jó alternatívaként merülhet fel.

Bankbetét

A bankbetét a legelterjedtebb megtakarítási forma, aki gondolkodott már azon, hogy félretegyen egy kis pénzt, az szinte biztos, hogy találkozott már vele. A betétek az adott futamidőre érvényes kamatozással bírnak, azonban más termékekkel az Egységes Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) alapján érdemes összehasonlítani, ez ugyanis tartalmazza a betéti költségeket, igaz a számlavezetési és tranzakciós díjak nincsenek benne.

Ha egy éves megtakarítási időszakkal számolunk, akkor a futamidők közül számunkra legkedvezőbb a 12 hónapos betét lehet. Alapvetően erre az időtartamra a jegybank adatai alapján a lekötött betétek átlagos kamatlába 1,58 százalék, ami nem túl magas, azonban ebbe minden lekötött betét bele tartozik, ráadásul a bankbetétek után meg kell fizetni a kamatadót és az egészségügyi hozzájárulást (EHO) is. Azok a betétek, amelyek feltételekkel bírnak, ennek akár a dupláját, három százalék körüli kamatot is adhatnak. A leggyakoribb feltételek:

• Az aktív bankolás, aktív bankkártya használat

• Újonnan a bankhoz érkező pénz

Látra szóló bankbetét és takarékszámla

A látra szóló betétek és a takarékszámlák lényege, hogy akkor sem veszítjük el a felhalmozott kamatokat, ha a futamidő vége előtt nyúlunk hozzá a pénzünkhöz, sőt a takarékszámlának még futamideje sincs. Természetesen ezért cserébe a látra szóló betéteknek alacsonyabbak a kamatai, mint a lekötött versenytársaiknak (a kamatadót és az EHO-t ugyanúgy meg kell fizetni), a takarékszámlák kamatozása pedig még a látra szóló betéténél is alacsonyabb.

Kincstári Takarékjegy és Kincstári Takarékjegy Plusz

A Kincstári Takarékjegy (KTJ) és a Plusz változat is alapvetően a Postán megvásárolható lakossági állampapír, ami úgynevezett fix, lépcsőzetes kamatozással bír. Mindkettő után meg kell fizetni a 16 százalékos kamatadót, azonban a 6 százalékos EHO-t már nem. A az alapvető különbségek a két értékpapír között, hogy míg a sima Takarékjegy fizikai. papír alapú értékpapír, melyet kötött (10, 50, 100, 500 ezer és 1 millió forintos) címletekben vásárolhatjuk meg és válthatjuk vissza, addig a Kincstári Takarékjegy Plusz értékpapírszámlán elhelyezhető nem papír alapú (dematerializált) befektetés 1 forintos névértékkel, vagyis bármekkora összegben megvásárolhatjuk, (a lényeg, hogy átlépjük a 10 ezer forintos határt) és lejárat előtt bármekkora összeget visszaválhatunk belőle akár online internetes értékpapír-kereskedési szolgáltatáson keresztül is.

A Kincstári Takarékjegy értékesítése a Postán történik, és bármikor visszaváltható, igaz a futamidő lejárata után már nem kamatozik tovább. A Kincstári Takarékjegy Plusz viszont úgynevezett adagolt kibocsátás útján jut el az ügyfelekhez. Hetente új sorozat kerül kibocsátásra, és az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírok lejárata megegyezik. A Takarékjegyhez hasonlóan a Plusz is bármikor visszaváltható névértéken - tehát tőkeveszteség nélkül -, a felhalmozott kamatokkal együtt, a lépcsőzetes kamatozás számításai szerint.

Befektetési alap

A befektetési alapok tárháza elég széles, azonban egy évre, vagy ennél rövidebb időtartamra szinte kizárólag likviditási vagy pénzpiaci alapot érdemes venni, a többi alapnak ugyanis ilyen rövidtávon túl nagy a kockázata. Ez az utóbbi kettő viszont alkalmas lehet arra, hogy egy évig parkoltassuk a pénzünket. Előnye, hogy nincsen futamideje, és ugyan elméleti kockázata van, viszont a hozam kilengései ennek a két alaptípusnak alacsonyak.

Hozam szempontjából nehéz összehasonlítani a befektetési alapokat a betétekkel, mivel míg ez utóbbiak esetében a jövőbeni kamatokat ismerjük, addig az alapoknál a múltbéli hozamok ismertek, de a korábbiakhoz hasonlóan adó és EHO kötelesek ezek a termékek is.

Kamatozó Kincstárjegy és Féléves Kincstárjegy

Ez a két állampapír a fix kamatot ad fél-, illetve egy évre. A lejáratkor fizetnek fix kamatot, amiből ugyan a kamatadót le kell vonni, azonban EHO mentes papírokról van szó. Kiszámíthatóságuk és relatív magas kamatuk miatt az elmúlt években igen népszerű papírrá váltak.

Diszkontkincstárjegy

Diszkontkincstárjegyet (DKJ) három és 12 hónapos futamidővel vásárolhatunk, igaz, mivel futamidő közben eladható, ezért vehetünk ennél rövidebb lejáratú papírt is. A DKJ előnye, hogy jól kiszámítható, fix hozama van, igaz ez napjainkban nem túl magas, évesített szinten nem éri el a két százalékot.