Szociális hozzájárulási adó 2024: hogyan változik a szochó 2024 évében?

A szociális hozzájárulási adó egy olyan teher, ami jóformán mindenkit érint Magyarországon, éppen ezért fontos, hogy nyomon kövessük a szociális hozzájárulási adó törvény 2024 évi változásait. Járjunk utána, mi az a szociális hozzájárulási adó, mi a szociális hozzájárulási adó lényege, és hogy a szociális hozzájárulási adó hány százalék 2024 évében. Amellett, hogy eláruljuk, a szociális hozzájárulási adó mi az, azt is megtudhatod, mennyi a szociális hozzájárulási adó 2024 évében, illetve, hogy kik részesülhetnek különféle adókedvezményekben a szochó törvény 2024 évi szabályaival kapcsolatban!

Mi az a szociális hozzájárulási adó?

Mindenekelőtt kezdjük azzal, hogy mi az a szociális hozzájárulási adó, és hogy mi a szociális hozzájárulási adó törvény lényege! A szociális hozzájárulási adó, avagy a „szochó” egy, a korábbi szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulási adó összevonásából létrehozott, a jelenlegi formájában 2019 óta létező adótípus. A szociális hozzájárulási adó 2024 évében is egy százalékban kifejezett adónem, az egységes kötelezettség teljesítésével az adóalanyok hozzájárulnak az állami szervek fenntartásához.

Ahogy a fentiekből is következik, a szociális hozzájárulási adó nem a munkavállalói járulékok, hanem a munkáltatói terhek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a dolgozó bruttó bérén felül a szociális hozzájárulási adó terhével együttesen egészül ki a „teljes munkáltatói bérköltség”. A szociális hozzájárulási adó törvény 2024 évében is kisebb módosításokon ment keresztül, ahogy ez igaz az iparűzési adóra, társasági adóra is. Nézzük, mit érdemes tudni a szociális hozzájárulási adó törvény 2024 évi kiegészítéseiről, változásairól, a szociális hozzájárulási adó mi az és a szociális hozzájárulási adó hány százalék 2024 évében!

Hány százalék a szociális hozzájárulási adó 2024 évében?

A szociális hozzájárulási adó törvény 2024 évében annak tekintetében, hogy a szociális hozzájárulási adó hány százalék, nem változott: a szociális hozzájárulási adó 2024 évében marad 13%-os munkáltatói teher. A szociális hozzájárulási adó befizetési határideje mindig a tárgyhónapot követő hónap 12-ik napja. Nézzük, a szociális hozzájárulási adó mennyi most és mennyi volt régebben, hogyan változott a szociális hozzájárulási adó mértéke 2024 évével bezárólag!

Így változott a szociális hozzájárulási adó mértéke

• 2012. január 1. - 2016. december 31. 27%
• 2017. január 1. - 2017. december 31. 22%
• 2018. január 1. - 2019. június 30. 19,5%
• 2019. július 1. - 2020. június 30. 17,5%
• 2020. július 1. - 2021. december 31. 15,5%
• 2022. január 1-től 13%

Szociális hozzájárulási adó törvény 2024 változások

Így, hogy tudjuk, a szociális hozzájárulási adó mennyi, avagy a szociális hozzájárulási adó hány százalék 2024 évében, térjünk rá a legfontosabb tudnivalókra a szociális hozzájárulási adó törvény 2024 évi kiegészítései, változásai kapcsán! A szociális hozzájárulási adó törvény 2023 évében is fontos változtatásokon ment keresztül: ilyen például a külföldön biztosítottakra vagy a külföldi előadóművészek jövedelmére vonatkozó új szabályok, vagy a göngyölítéses jogszabály, melyekről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

A szociális hozzájárulási adó törvény 2024. január 1-jétől a következők tekintetében változott:

• A munkaerőpiacra lépők kedvezménye érvényesíthető a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is - ezzel kiegészítésre került az eddigi, kizárólag magyar állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó kritérium. A szociális hozzájárulási adó 2024 kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében a munkabér, de legfeljebb a minimálbér 2024 összege, majd a harmadik évben a munkabér, de legfeljebb a minimálbér fele, azaz ezeket a jövedelmeket ebben a formában nem terheli a 2024 szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
• A globális minimumadó szabályozás révén 2024-től bevezetésre kerül egy új adókedvezmény, ami a K+F tevékenységre vonatkozik: az új kedvezmény más K+F kedvezménnyel, beleértve a K+F szochó kedvezményt is, nem alkalmazható egyidejűleg.
• Társadalombiztosítási változás: egy harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem képezi a járulékalapját, így a szochó alapját is, azaz esetükben megszűnik a kiküldetésre alkalmazható kedvezményes járulékalapra vonatkozó szabály.
• Módosul az USA-ból származó kamatjövedelmek adóztatása is: 2024-től egy mentességi szabályozás kerül bevezetésre, miszerint az „egyéb jövedelemre” vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Vagyis, ha megszűnik a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény, e jövedelem után sem fogja 13% szociális hozzájárulási adó terhelni az USA-ból érkező kamatjövedelmet.
• Évente háromszor lesz adható 2024-ben „csekély értékű ajándék” a magánszemélyeknek, amelynek értéke juttatásonként nem haladhatja meg a minimálbér 10 %-át (vagyis 2023.12.01-től a 26.680 Ft-ot). A juttatás bruttó értékének 1,18-szorosát 15% szja-t és 13% szociális hozzájárulási adó terheli. Borászati termékek után nem kell adózni.
• A szociális hozzájárulási adó 2024 évi felső fizetési határa 6.403.200 Ft: amennyiben a magánszemélynek a szochó fizetési felső határ számításánál figyelembe vehető jövedelme eléri a felső határt, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, az árfolyamnyereségből származó jövedelem és a külföldi illetékességű előadóművészek jövedelme után.
• Megszűnik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben résztvevő hallgató, doktorjelölt után eddig legfeljebb 200 000 Ft-ig érvényesíthető kedvezmény. A PhD vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, címmel rendelkező kutatók, fejlesztők esetén pedig az eddig maximum 500.000 Ft-ig járó kedvezmény mértékét a minimálbér kétszeresében maximalizálták.

Milyen esetekben kell szociális hozzájárulási adót fizetni?

Azt, hogy mikor kell szociális hozzájárulási adót fizetni, a jogi és a természetes személy között fennálló viszony határozza meg. A szociális hozzájárulási adó törvény 2024 évében változatlanul a következő jogviszonyok esetében határozza meg a szochó 2024 évi fizetési kötelezettségét:

• hagyományos munkaviszony révén létrejövő szochó fizetési kötelezettség;
• szövetkezet és természetes személy viszonya (kivéve az oktatásban);
• gazdálkodó szervezet és tanulószerződéses tanuló közötti jogviszony;
• szociális biztonsági rendszerek koordinálásához tartozó jogviszony;
• egyházi jogi személy és az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy közötti jogviszony;
• közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda és annak tagja, mint természetes személy között fennálló jogviszony;
• ügyvédi, közjegyzői vagy végrehajtói iroda, egyéni cég és annak tagja (természetes személy) között fennálló tagi jogviszony.

A szociális hozzájárulási adó 2024 évi adóalanyai

• A kifizetők, azaz olyan személyek, akik másik természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban állnak;
• az egyéni vállalkozók, leszámítva azokat, akik saját jogukon nyugdíjban vagy özvegyi öregségi nyugdíjban részesülnek;
• az őstermelők - kivéve azok, akik előző évben mezőgazdasági kistermelők voltak - ha külön törvény nem rendelkezik ellene;
• munkaerő-kölcsönzés esetén pedig a kirendelést elrendelő személy.

Ki mentesül a szociális hozzájárulási adó alól?

• A hallgatói munkaszerződési jogviszonyban állók;
• azok a nappali tagozatos hallgatók, akik iskolaszövetkezeti tagok;
• szociális szövetkezet tagi munkavégzésével jogviszonyban álló tagok;
• öregségi nyugdíjasokra és olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személyek, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt.

Ideiglenes szociális hozzájárulási adó mentesség

Azokra vonatkozik a szociális hozzájárulási adó törvény 2024 évi szabályai szerint ideiglenes szochó mentesség:

• akik táppénzben, baleseti táppénzben részesülnek;
• akik CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülnek;
• akik ügyvédi/ügyvivői irodával jogi viszonyban állnak, de a kamarai tagság szünetel;
• akik önkéntes tartalékos katonaként szolgálnak;
• akik fogvatartotti státuszban vannak.

Milyen jövedelmek után kell fizetni?

A szociális hozzájárulási adó törvény 2024 évében változatlanul a következő jövedelmek után számítja fel a terheket:

• béren kívüli juttatások és nem annak minősülő egyéb meghatározott juttatások;
• munkavállalói érdekképviseleti tagdíj;
• a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék juttatása;
• vállalkozásból kivont jövedelem;
• osztalék, vállalkozói osztalékalap;
• tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj;
• ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj;
• árfolyamnyereségből származó jövedelem;
• kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege;
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;
• az összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelmek és azok a jövedelmek, amelyeket nem terheltek 2019 előtt járulékfizetési kötelezettségek;
• a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4%-a után;
• az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75%-a után.

Melyek nem szociális hozzájárulási adóköteles jövedelmek?

A szociális hozzájárulási adó 2024 évi fizetési kötelezettségétől mentes jövedelmeink közé tartozik többek között:

• a külföldinek minősülő személy által megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem;
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;
• az árfolyamnyereségből és az osztalékból származó jövedelem;
• a vállalkozói osztalékalap (és egyéb jövedelemtípusok a szja-törvény szerint).
• a megváltozott munkaképességű alkalmazottak és vállalkozók számára;
• a három- vagy többgyermekes, a munkaerőpiacra visszatérő anyák részére is, 3 éven keresztül;
• CSED-en lévő alkalmazott után;
• felszolgálási díj esetén.

Ha az szja-előleg megfizetése külföldön történt, a szociális hozzájárulási adó 2024 évi alapja az alapbér vagy a tárgyhónapban megszerzett jövedelem. Nincs szochó, amennyiben ez nem éri el a KSH adatai alapján megállapított teljes munkaidős alkalmazásban állókra vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet (feltéve, hogy Magyarországnak nem áll fenn jövedelemadóztatási joga és a kettős adózást kizáró egyezmény alapján nincs adóelőleg-megállapítási kötelezettség).

Szociális hozzájárulási adó kedvezmény 2024

A szociális hozzájárulási adó törvény 2024 évében is meghatározza, hogy milyen speciális dolgozói kategóriák jogosultak szochó kedvezményre. A szociális hozzájárulásai adó 2024 évében a következő kategóriákat emeli ki:

• közfoglalkoztatottak;
• részmunkaidőben foglalkoztatott személyek;
• akik kisgyermekgondozásból térnek vissza és GYED-ben, GYES-ben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülnek;
• kutatók;
• rehabilitációs kártyával rendelkezők;
• szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások;
• megváltozott munkaképességű vállalkozók foglalkoztatása esetén;
• a munkaerőpiac friss belépői;
• a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak;
• a mezőgazdasági munkakörökben foglalkoztatottak.

Az egyéni vállalkozók és az őstermelők esete

A magyar egyéni vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adó 2024 évi alapja minden napra a minimálbér 112,5%-ának az 1/30-ad része. A szochó 2024 adóalap a minimálbér 112,5%-a, amennyiben a dolgozó nem áll minimum heti 26 órás munkaviszonyban, vagy nem folytat nappali tanulmányokat oktatási intézményben. Az egyéni vállalkozók mellett fontos kitérnünk az őstermelőkre is: a szociális hozzájárulási adó 2024 évi alapja őstermelőknél az aktuális minimálbér, aminek az 1/30-ad részét veszik alapul az őstermelői jogállás fennállásának időtartamára.

Őstermelőnek akkor nem kell a szochót megfizetnie, ha a tevékenységéből származó bevétel nem éri el az éves minimálbér összegének a felét. Átalányadózás esetén akkor nem kell szochót fizetni, ha az őstermelői bevétel nem éri el az éves minimálbér ötszörösét (nem biztosított őstermelőknél szintúgy – ebbe a számításba a támogatások nem számítanak bele). A családi gazdaságban bejegyzett mezőgazdasági őstermelők az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint adóznak.