Kényszerhelyzet a hazai üzemekben: így veszik el a migránsmunkások a magyarok melóját

Egyre többször olvashatjuk vagy hallhatjuk, hogy a vendégmunkások beáramlása miatt egyre több és több magyar munkástól köszönnek el a magyarországi gyárakban. Bár még tartja magát az a trend, hogy a jellemzően harmadik világbeli országokból érkezőket jóval többe kerül foglalkoztatni, a kitartásuk és alázatuk bőven behozza a Magyarországra kerülésük árát.

Csakhogy eközben magyarok veszítik a munkahelyeiket, amint az több helyen is megtörtént az elmúlt hónapokban. Szakszervezeti vezetőkkel beszéltünk arról, mi lehetne a megoldás erre, bár azt ők maguk is elmondták, hogy egyelőre csak ötletek vannak, végleges megoldás még nincs.

A kollégákkal nem volt konfliktus, mégis a magyaroktól köszönnek el

A Portfolio e hét elején írt arról, hogy egy budapesti gyárban többektől is elköszönte, ám nem a hagyományos elbocsátással vagy csoportos létszámlépitéssel, csak a közös megegyezés volt olyan tartalmú, amire a több évtizede ott dolgozó munkások nem mondhattak nemet. Egyikük, egy természetesen nem igazi nevével megszólaltatott dolgozó azt mondta: nekik kellett betanítaniuk a külföldi vendégmunkásokat is, a vezetőség pedig ezután ült le velük az asztalhoz.

Először csak 1-2 filippínót kellett betanítanunk, pár hét múlva már újabb 5-10 embert, végül 30-40-et. Nem volt velük konfliktusunk, mert angolul jól beszélnek, tanulékonyak és nagyon szorgalmasak. A gondok akkor kezdődtek, amikor a vezetőség újabb és újabb túlórákat kért, amiket ők mosolyogva vállaltak el, hiszen a szállásaikon nem tudtak sok mindent kezdeni magukkal, és egyébként is, a kétéves ittlétük alatt a lehető legtöbb pénzt szeretnék keresni

- fogalmazott az egykori munkás a lapnak. Hozzátette azt is, hogy bőven nem ő volt az egyetlen: olyanokból is "kiszedték" a közös megegyezést, akik évtizedek óta szolgálták már a céget.

Nem mondtam fel, de végül elém tettek több papírt, amiből az előnyösebbet fogadtam el. Többhavi végkielégítést adtak. 10-15-20 éve foglalkoztatott embereket küldtek el így, összesen 36 magyar dolgozót tavaly

- mondta "Lóránt".

Honnan jönnek ennyien?

Ha megnézzük az alábbi grafikont, arról jól látható, hogy egyre több és több munkás érkezik külföldről: Budapesten összesen többen vannak, mint néhány megyében összesen. Számuk 2015 óta fokozatosan nő, és nagyon sokan nem mentek haza még a 2020-as világjárvány kitörésekor sem.

A következő infografikán pedig azt mutatjuk meg, mely országokból érkeznek ezek a vendégmunkások. Mint látható, jellemzően ázsiai országokból érkeznek, a régiók közötti versenyben pedig a kelet-európai régió is komoly helyet követel: jönnek szerbek és ukránok is, utóbbiak száma ráadásul a csaknem két éve kitört orosz-ukrán háború miatt jelentősen megemelkedett.

A Pénzcentrumnak korábban Toldi Gábor, a DTC Solutions munkatársa úgy fogalmazott: komoly és a cégek számára érthető oka van annak, hogy egyre többen a vendégmunkásokat részesítik előnyben.

A szabályozás értelmében a fülöp-szigeteki és vietnami vendégmunkások két évet maradhatnak itt dolgozni. Ezt viszont annyira szigorúan veszik, mert közben az elvégzett munkát is, hogy az említett ország hatóságai nagyon gyakran járnak ellenőrizni ide, hogy ránézzenek: megvan-e még mindenki, jól dolgoznak-e? Jelentős gazdasági érdek, hogy így tegyenek, még a sajátjaikkal is. A magyar cégeknek pedig sok esetben akkor is megéri, ha repülőjegyet, regisztrációs díjat, szállást és más efféléket kell fizetni: mivel a vendégmunkásoknál jelentősen alacsonyabb a táppénz, fluktuáció szinte nincs, a kiesés miatt pedig nem kell toborozni sem, súlyos milliók is a cégnél maradhatnak, ha ezeket a pénzeket megspórolják. Az utóbbi időben pedig nem egy és nem két cégtől hallottam, hogy bizony, vendégmunkásokkal a termelékenység is javult

- mondta lapunknak a szakértő. A vendégmunkások számát korábbi cikkünkben már alaposan vizsgáltuk, most újra elolvashatod:

EZ IS ÉRDEKELHET

Zöld az út a vendégmelósok tömegei előtt: bedurvult a munkaerőhiány Magyarországon

Egyre több vendégmunkás dolgozik Magyarországon, akik már nem csak a szomszédból, hanem olyan országokból is jönnek ide boldogulást keresni, mint Vietnam vagy a Fülöp-szigetek.

A szakszervezetek szerint megoldás kellene

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Pénzcentrumnak azt mondta: a közös megegyezés jogilag nem támadható, csakhogy azt nem is lehet bizonyítani, hogy ráhatás vagy kényszer hatására történt volna.

A LIGA Szakszervezetekhez nem érkezett ilyen irányú panasz vagy beadvány, persze ettől még mi is értesülünk a hasonló esetekről. A mi véleményünk az, hogy sokkal szigorúbban kellene ellenőrizni a munkahelyi jogi esetek lefolyását, csakhogy mint a salgótarjáni esetben is, nehezen bizonyítható, hogy valójában mi történik - akkor is, ha kényszerből írta alá a munkavállaló a közös megegyezéssel való távozást. A közös megegyezés ugyanis csak akkor támadható jogilag, ha az kényszer hatására történik - ezt viszont nagyon nehéz bebizonyítani

- mondta az elnök. Hozzáfűzte még: dolgoznak a megoldáson, szoros kapcsolatban magával a kormányzattal is, de a megvalósítás lehet, hogy még messze van.

Arra lenne szükség, és mi mindent meg is teszünk ennek érdekében, hogy a munkavállaló megfelelően képzett legyen akkor is, ha a saját érdekei védelméről van szó. Tudjanak arról, mit lehet megtenni velük és mit nem, és ha kényszer vagy nyomás alatt akarják hogy cselekedjenek, akkor legyenek észnél. A Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen egyébként már dolgozunk azon, hogyan lehetne valamilyen ésszerű keretek közé szorítani a jellemzően harmadik országbeli munkavállalók érkezését. Fontos tudni azt is, hogy rájuk éppen ugyanazok a szabályok vonatkoznak itt, mint a hazai munkavállalókra

- mondta Mészáros Melinda.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke pedig azt mondta: okkal lehet feltételezni, hogy az említett "közös megegyezések" kényszer hatására születnek.

Hozzánk is eljutnak – ha nem is közvetlenül – azok a panaszok, hogy a magyar munkavállalót a külföldi kollégáik miatt, vagy az ő betanítása után bocsátottak el, és persze a sajtóból még több ilyenről értesülünk. Az ügyet azért nehéz megfogni, mert "közös megegyezéses" munkaviszony megszüntetés van a háttérben. Feltételezhető, hogy ezek kényszer hatására születnek. Ez egy aggasztó tendencia, hiszen egyre több ilyen történetet hallunk. Szerintem nem lenne haszontalan megnézni ezeket a "közös megegyezéseket", hogy kiderüljön, kit milyen feltételekkel bírtak távozásra. Ha a munkavállaló ezek alapján kapott valamilyen „végkielégítést”, akkor valószínűsíthető, hogy a közös megegyezés munkáltatói felmondást váltott ki. A munkavállalónak tudnia kell, hogy nem kötelező egy ilyen dokumentumot a szándékaival ellentétesen, feltartott kézzel aláírnia. Ilyen esetekben tud segíteni a szakszervezet - de csak a tagjainak

- mondta kérdésünkre Zlati Róbert.