Évközi minimálbér-emelés: furcsa javaslat érkezett, csalódhatnak a magyar dolgozók

Tíz százalékos minimálbér-emelést készülnek ajánlani a munkaadók 2024-re - derült ki a Vállalkozók Országos Szövetsége főtitkárának szavaiból a napokban. Mivel az éves infláció várhatóan ennél jóval magasabb lesz, megkérdeztünk két szakszervezeti vezetőt arról, hogy elégségesnek éreznék-e, ha ennek alig az áremelkedésnek alig a fele lenne meg a bérekben. Közben rég nem látott mélységben van a reálbér, egyre kevesebbet ér a magyarok pénze - szinte sehol nem éri már el az inflációt, és ebből még súlyos bajok is lehetnek.

Hamarosan tárgyalnak

Augusztus végén indulnak a tárgyalások a minimálbér évközi emeléséről: az idén 18 százalékos éves inflációval számoló, VOSZ által képviselt munkaadók azt szorgalmazzák, hogy a bérekben inkább 2024-től ismerjék el általánosan az idei fizetésekből hiányzó részt – adott esetben egy 10 százalék közeli emeléssel, 5–6 százalékos infláció mellett –, addig is a kormány biztosítson célzott támogatást a leginkább rászoruló vállalkozásoknak - erről Perlusz László, a VOSZ főtitkára beszélt a napokban, és lapunk is beszámolt róla.

A jelenlegi gazdasági környezetben abban nem lehet bízni, hogy átfogó adócsökkentéssel – például a szociális hozzájárulási adónál – kapjanak állami segítséget a kkv-k – vázolta a helyzetet Perlusz László, a bértárgyalásokon az asztalnál helyet kapó Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette, hogy A VOSZ friss felmérése szerint romlott az üzleti hangulat a kkv-k körében, sok cég kezdi felélni a tartalékát, nőtt a körbetartozások aránya az elmúlt időben, ami mindig bajt jelez.  Az egyik legfájóbb költségtétel az energia: az októbertől induló új gázév közeledtével jó esélyt lát arra Perlusz László, hogy a normál piaci folyamatokhoz jóval közelebb álló árajánlatokat kapjanak a cégek, és a tavalyi 10–15-szörös áremelkedések után mindössze két-háromszoros növekedéssel kelljen számolniuk az utolsó békeévhez képest.

Mennyi?!

A tíz százalékos emelés meglehetősen kevésnek hangzik első, de még második hallásra is - hacsak nem a főtitkár arra gondolt, hogy akkor legyen tíz százalék, ha most augusztus végén sikerül megállapodni a 2023-as év közbeni kompenzációról. Mint a lenti grafikonon mutatjuk, az utóbbi években mindig 10 százalék fölötti emelkedést kapott a minimálbér és a garantált bérminimum is.

Az ügyben megkérdeztük Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek elnökét. Ő azt mondta, lehet bizakodni abban, hogy lesz évközi emelés, de meg kell várni a gazdasági adatokat, enélkül még tárgyalni sem ülnek le.

A külső számítások alapján az éves infláció 18% körül lesz, a kormány pedig 15%-al számol - én inkább azt hiszem, hogy az előbbinek van több realitása. Ebben az esetben viszont biztos, hogy a VOSZ által most belengetett 10% körüli minimálbér-emelés nem lenne elégséges, talán még akkor sem, ha sikerülne a hamarosan kezdődő tárgyalásokon elérnünk, hogy a dolgozók év közben is kapjanak egy kompenzációt. Augusztus végén ülünk le tárgyalni ebben az ügyben, mert még várjuk az első féléves gazdasági adatokat, és bízunk abban, hogy sikerül is ebben eredményt elérni

- fogalmazott a Pénzcentrumnak az elnök.

Várni kell, de nem állnak rosszul

Hasonló választ kaptunk Zlati Róberttől, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől, aki szintén türelemre int mindenkit, aki már számolgatna. Az viszont szerinte sem túl valószínű, hogy az éves infláció 18 százalék alatt lenne.

Konkrét számokról azért nehéz még bármit is mondani, mert valóban meg szeretnénk várni azt, hogy lesz-e az idén kompenzáció az év közben, illetve még valóban nem állnak rendelkezésre a féléves gazdasági adatok, enélkül pedig csak a sötétben tapogatózunk. Én biztos vagyok abban, hogy a főtitkár úr kompenzációfüggőnek tartja a jövő évi minimálbéremelés mértékét, de az valóban bizonyos, hogy a 18 százalékos éves infláció körül kell majd számolnunk

- mondta érdeklődésünkre a MASZSZ vezetője.

Borzalmas fizetések léteznek az országban

Mint egy korábbi cikkünkben már bemutattuk: még olyanok is bőven vannak Magyarországon, akiknek akár a minimálbér is megváltást jelentene. Egyes megyékben ugyanis sokan havonta 90 ezer forintot sem keresnek, miközben az országos átlagfizetés 342 984 forint. 

Magyarország legrosszabbul fizetett munkája a humán egészségügyi, szociális ellátás (fizikai munka) Borsodban, ahol mindössze átlagosan 89 292 forintot kapnak nettóban a dolgozók, ami összesen 74 százalékkal kevesebb, mint az országos átlagkereset, és 67 százalékkal alacsonyabb a megyeinél. De máshol se jártak sokkal jobban az egészségügyi alkalmazottak: Szabolcsban 90 339 forintot (ez az országos átlagfizetésnél 70 százalékkal kevesebb), Hajdú-Bihar megyében átlagosan nettó 101 979 forintot kapnak az így dolgozók, ami 30 százaléka mindössze az országos nettó átlagbérnek. A teljes elemzést most újra elolvashatod, ha a lenti linkre kattintasz!

EZ IS ÉRDEKELHET

Éhbérért robotolnak a magyar vidék melósai: ezekben a szakmákban a minimálbér is csak álom

Nem túlzás kijelenteni, hogy sok magyarnak csak álom a KSH friss kiadványában szereplő átlagkereset: egyes megyékben ugyanis sokan havonta 90 ezer forintot sem keresnek.