Leesik az állad: ennyit keres egy diákmelós 2023 nyarán Magyarországon

Az elmúlt évek munkaerőpiacról szóló közbeszédének és a szakmai anyagoknak középpontjában a feszes munkaerőpiac, a munkaerőhiány és a teljes foglalkoztatás megközelítése állt Magyarországon. Míg 2010-ben 3 millió 873 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, addig 2022-ben közel 4 millió 700 ezer fő, vagyis több mint 800 ezer fővel bővült a foglalkoztatás - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésében, melyben hozzáteszik - ilyenkor nehezebb újabb munkaerőt bevonni, tovább mobilizálni a munkaképes korú (15-65 éves) lakosságot, mivel aki szeretne dolgozni, már tudott magának állást szerezni. Ilyen esetben a figyelem egyre inkább ráirányul a munkaerőpiac perifériáján lévő csoportokra, úgy mint a fiatal (15-24 évesek) és idős (65 éves és idősebb) korosztály bevonására, vagy épp a nők munkaerőpiaci integráltságának fokozására, a kisgyermeket nevelők visszatérésének segítésére.

A magyar kormány számos formában támogatja e csoportok munkaerőpiacra történő belépését. A 25 év alatti munkavállalóknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Korábban pedig már járulék- és szocho-mentességet is kapott a korcsoport. Továbbá a duális képzés során hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott fiatalok után sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem vonnak le. Mindezeken felül egy támogatási program keretében a munkaadók vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak 25 év alattiak foglalkoztatásáért.

A fiatalok foglalkoztatásának hatásai

A diákmunkának számos előnye van mind a fiatal, mind a társadalom szempontjából. A fiatal mivel fizetést kap, amiért meg kellett dolgoznia, megtanulhatja értékelni egyben is azt. Ezenkívül a tudatossága is fejlődhet a pénzügyek, pénzkezelés, megtakarítások terén. Mindezeken felül számos jó tulajdonságot (angolul skilleket) sajátíthat el a munka során: csapatban dolgozás, felelősségvállalás, (szakmai) tapasztalatszerzés, kreativitás, rendszerben gondolkozás, alkalmazkodóképesség fejlesztése, munkahelyi kultúra elsajátítása, vállalati „hierarchia” megtapasztalása, önbizalomszerzés stb. Ezenkívül a megkeresett jövedelemből a diák fogyaszt, vásárol, mely kedvező a gazdaságnak is, illetve amennyiben adózik is a munkája után (Magyarországon szja-mentesség vonatkozik a 25 év alatti diákokra), az államnak is származik belőle bevétele.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kapkodnak a diákmelósokért a magyar cégek: ezekben a szakmákban lehet a legtöbbet keresni

Még mindig százezrével mennek dolgozni a diákok a nyári szünetben, de a régiók között azért van eltérés a keresletet tekintve.

A vállalatok számára is kedvező lehet a foglalkoztatásuk számos állami ösztönző miatt, ill. kinevelve a fiatal pályakezdőt később állandó munkatársnak is átveheti a vállalat. Iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás esetében pedig a kiválasztási folyamat nem a munkaadót terheli, hanem a szövetkezetet. Így számos adminisztratív és jogi feladatot lehet kiváltani. A vállalatoknak hosszabb távon is érdemes gondolkozni a fiatal foglalkoztatottakkal kapcsolatban, mivel sok előnye van a diákok visszahívásának: stabilabb, már betanult és lojális munkaerőt kaphatnak. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a diákok egyharmadát hívják vissza a korábbi foglalkoztatók, mely arány 50 százalék lenne, ugyanakkor magas a fluktuáció a diákok körében (sok a be- és kilépés a diákmunka rendszerében, akár a tanulmányok befejezése miatt is).

A 15-24 éves korosztály csökkenő létszáma ellenére 2016-ig jelentősen emelkedett a gazdaságilag aktívak száma a korosztályon belül, és az azt követő években is kisebb mértékben mérséklődött a gazdasági aktivitás a népességcsökkenéshez képest. Tehát összességében pozitív folyamatok zajlanak a fiatal korosztály munkaerőpiaci részvételével kapcsolatban, a korcsoportból egyre többen kerültek be a munka világába.

A gazdaságilag aktívakon belül nőtt a foglalkoztatottak száma (2022-ben 271 ezren dolgoztak) és csökkent a munkanélküliek létszáma (2022: 32 ezer fő) az elmúlt évek során, melyben a munkaerőhiány is fontos szerepet játszott. E folyamatokat jól szemlélteti a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása: az előbbi jelentősen emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta nagymértékben visszaesett a 15-24 évesek körében. 2022-ben a 15-24 éves korosztály közel 30 százaléka volt foglalkoztatott Magyarországon (27,6 százalék), míg 2009-ben csak 18,7 százalékuk, vagyis láthatóan jelentősen nőtt a korosztály foglalkoztatottsága.

2020-2021-ben a koronavírus-járvány hatására csökkent a fiatalok foglalkoztatási rátája, mégpedig jelentősebb mértékben, mint a nemzetgazdasági átlag: 2019-ről 2020-ra nemzetgazdasági szinten 0,5 százalékponttal esett vissza a foglalkoztatási ráta, míg a 15-24 éves korosztályé 1,1 százalékponttal. Ez viszont nem kizárólag hazai jelenség, nemzetközi szinten is súlyosabban érintette a fiatalokat a járvány okozta gazdasági válság.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO) 2020-as felmérése szerint a koronavírus-járvány okozta válság világszerte, az adott ország jövedelmi szintjétől függetlenül súlyosan érintette a fiatalokat: a megkérdezett 18-29 éves fiatalok 17 százaléka veszítette el a munkáját, szemben a 30-39 évesek 11 százalékával.

Nyári diákmunka

Az elmúlt év során számos egyéb motiváció is számításba jöhetett a fiatalok körében a munkavállalásra vonatkozóan: a magas infláció, növekvő élelmiszer- és energiaárak, ezzel összefüggésben a megélhetési költségek emelkedése (az ún. lakbérindex 2022-ben jelentősen emelkedett). 2022-ben 75 ezer fő körüli volt azok létszáma, akik iskolaszövetkezeteken keresztül vállaltak diákmunkát, 25 ezren pedig az ún. nyári diákmunka program keretében. 2023-ban is meghirdette a kormány a Nyári diákmunkát, amelynek keretében bértámogatást nyújt a hirdetményben megjelölt feltételeknek megfelelő munkáltatók részére a 16-25 éves nappali tagozaton tanuló diákok és egyetemi hallgatók nyári foglalkoztatásához. 2013-ban indult a program és évről évre számos fiatal nyári foglalkoztatását támogatják, ebben az évben 3,5 milliárd forint keretösszegben.

Az elmúlt 10 év alatt több mint 267 ezer diákot és hallgatót támogattak a nyári munkavállalásukban, 27 milliárd forint összegben. A program időtartama minden nyáron maximum 2 hónap (július-augusztus), napi 6 órai munkavégzés mellett. A havi bér szakképesítést igénylő munkahely esetében 222 300 forint, ellenkező esetben 174 ezer forint. Egy tavalyi felmérés (MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Hallgatói Kft.) eredményei szerint a diákok több mint fele részmunkaidős állásban dolgozik szívesen, csupán 2 százalékuk preferálja a heti 10 óra vagy annál kevesebb munkát, és kétharmaduk 3-8 hét között vállalna állást.

Bérek

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) készített tavaly egy kimutatást 2022. június 1. és augusztus 31. közti időszak diákmunka-piacáról. A DiákÉSZ tagjain keresztül a teljes iskolaszövetkezeti piac 70-75 százalékát fedi le, így viszonylag széleskörű áttekintést nyújtanak a statisztikái a témában. Az adatok szerint a tavalyi nyári diákmunka-idényben 24,5 milliárd forint kifizetett bért keresett meg a 75 ezer munkát vállaló diák összesen 9 ezer cégnél. Összesen 16,2 millió munkaórát dolgoztak le, 1500 forint átlagos órabér mellett, mellyel átlagosan 325 ezer forintnyi nyári jövedelmet szereztek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos szabályra figyelmeztet a NAV: százezernyi magyar diákot érint, erről jobb, ha mindenki tud

A nyári munkát vállaló diákok közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak - közölte a NAV.

A KSH (2023) adatai szerint 2022-ben a 20 év alattiak havi bruttó átlagkeresete 300 ezer forint volt, míg a 20-29 éves korosztályé több mint 430 ezer forint. Egyik sem érte el a nemzetgazdasági szintű, 500 ezer forintos átlagbért. Ugyanakkor 2021-ről 2022-re a fiatalok bérezése magasabb növekedési ütemet mutatott az országos átlagnál: míg nemzetgazdasági szinten 2022-ben egy év alatt átlagosan 17,4 százalékkal nőttek a keresetek, addig a 20 év alattiaké 18,9 százalékkal, a 20-29-éveseké 17,8 százalékkal bővült 2021-hez viszonyítva. 2023 első negyedévében a KSH (2023) közlése szerint tovább folytatódott a fiatalok bérfelzárkózása, a 20 év alattiak keresete 20,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, míg a 20-29 éveseké 14 százalékkal (nemzetgazdasági átlag: 10,8 százalékos növekedés).

A bérek tekintetében a fiatalok esetében is meghatározó a minimálbér és annak emelése. 2023. január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér 232 ezer forint havi szinten, míg középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetében legalább 296 400 forint. A minimálbért 2022-höz képest 16 százalékkal emelték. A fiatalok munkabére és a nyári diákmunka esetében is 1334 forintos órabérrel kell minimum számolniuk a foglalkoztatóknak idén, szakképzettséget igénylő munkakörök esetén pedig 1704 forintos órabérrel. Ehhez a minimális keresethez képest munkakörönként és régiónként eltérő órabérekkel találkozhatnak idén a fiatal munkavállalók.

Várhatóan az idén nyáron az átlagos órabér diákmunka esetében 1700-2000 forint között alakul majd, míg például az IT- vagy mérnöki szektorban akár 4000 forintos órabér is előfordulhat a munkaerőhiány, szaktudás miatt. 2023 első négy hónapjában az átlagos órabér 1770 forint volt, mely a 2022-es 1505 forintos átlagos órabérhez képest 18 százalékos emelkedést jelent. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a mezőgazdaságban 1400 forintos, gyártásban, logisztikában, vendéglátásban és kereskedelemben 1600-1750 forintos átlagos órabérekre érdemes számítani, míg az üzleti kiszolgálóközpontokban, call centerekben vagy IT területén elérhetik az átlagos órabérek a 2000 forintot idén.

Magyarországon átlagosan a legmagasabb órabért Budapesten és a kiemelt régiókban (pl. Balatonnál és Észak-Dunántúlon) fizetik a diákoknak, míg a keleti országrészekben a minimálbér körüli fizetések is lehetnek, illetve mind a szürke, mind a fekete gazdaság nagyobb teret nyer (nem bejelentett foglalkoztatás, zsebbe fizetés). 2022-ben a két országrész között (Kelet-Magyarország és Budapest – Észak-Dunántúl) átlagosan 200–300 forint különbség volt látható az órabérek között.