Brutális bérnyomás a magyar munkahelyeken: durván beelőzték a románok Magyarországot

Március 8-án ünnepeljük a nemzetközi nőnapot, melynek apropóján idén is megvizsgáltuk, hogyan teljesítenek az Európai Uniós országok a nemi bérszakadék leküzdésében. Jó hír, hogy az elmúlt évek trendjeit követve (és az összesített átlagot tekintve) enyhe, de továbbra is csökkenő tendenciát tapasztalhatunk, sőt ez az első év, amikor már olyan európai országról is beszélhetünk, ahol lényegében megszűnt a bérszakadék. A kis mértékű javulás azonban nem mindenhol érzékelhető, sok ország ugyanis bőven az összesített átlag alatt teljesít. Magyarországon például évek óta stagnálás tapasztalható, ennek köszönhetően pedig a korábbi évekhez képest ismét a negatív élbolyban evickélünk.

A skála két vége

Az előző évi felmérés során a lista levégén kullogó Lettországban jelentős javulást észlelhetünk. A 2020-as 22,3 százalékról 14,6 százalékra csökkent a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség 2021-re. Az első helyet így a lettek északi szomszédja, Észtország vette át, ahol 20,5 százalékkal kerestek többet a férfiak a nőknél a 2021-es évben. Őket nem sokkal lemaradva követi Ausztria (18,8%), Svájc (17,7%) és Németország (17,6%). Az ötödik legrosszabbul teljesítő ország idén is Magyarország. Hazánk 17,3 százalékot produkált, mellyel jócskán elmaradunk az EU-s átlagtól. A hazai érték egyébként évek óta stagnálást mutat, 2010 óta 14-20 százalék között mozog a mutató. A különbség ráadásul nem csak a nyugat-európai, de a régiós országok jelentős részével összehasonlítva is kedvezőtlen képet fest rólunk.

Az első öt helyezettet vizsgálva további érdekességekre bukkanhatunk. Egyrészt egyértelműen érzékelhető, hogy milyen éles szakadék tátong az EU-s nemzetek között, másrészt számos tanulságot is levonhatunk. Luxemburg első helyezése mostanra már aligha lephet meg valakit. A nagyhercegségben ugyanis több mint tíz éve fokozatos csökkenésről beszélhetünk. A 2020-ban hozott 0,7 százalékos értéket egy év alatt -0,2 százalékra faragták, így Európa leggazdagabb országa 2021-ben lényegében felszámolta a nemek közti bérszakadékot. Nagyobb meglepetésre adhat okot az egyébként korábbi években is szépen teljesítő Románia, mely 3,6%-kal egészen a második helyig kapaszkodott az Eurostat összesítése alapján. Őt 3,8 százalékkal szorosan követi Szlovénia, Lengyelország (4,5%), majd az ötödik helyen osztozik Olaszország és Belgium (5%).

A bérszakadék okai

Az tehát látható, hogy jelentős különbség van a tagországok között. Az viszont kevésbé egyértelmű, hogy mi áll a jelentős differencia mögött. Egy biztos: a béregyenlőség megteremtése nem az adott ország vagyonától és nem is a földrajzi elhelyezkedéstől függ. Elég csak egy pillantást vetni a már felvázolt öt legrosszabbul és legjobban teljesítő országra. Az „egyenlő vagy azonos értékű munkáért egyenlő bért” elv 1958 óta jogos uniós jog, de végrehajtása továbbra is kihívást jelent a tagországok számára.

Az Európai parlament által közölt adatok alapján a jelenségnek számos oka van:

• a nők átlagosan több órányi fizetés nélküli munkát végeznek mint a férfiak (gyermekgondozás vagy házimunka).
• sokan félbehagyják karrierjüket családi vagy gondozói kötelezettségeik miatt
• A nemek közötti teljes bérszakadék mintegy 30 százaléka azzal magyarázható, hogy a nők túlreprezentáltak az olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, mint a gondozás, a kereskedelem vagy az oktatás.
• A nők ráadásul kevesebb vezetői pozíciót töltenek be. A 2018-as adatok szerint pedig a női vezetők 31 százalékkal kevesebbet keresnek óránként, mint férfi társaik.

Noha az EU-ban a nők átlagosan jobban képzettek, mint a férfiak, 2020-ban 13 százalékkal kevesebbet kerestek és ez a legutóbbi felmérés során is csak csekély mértékben változott. Feltéve, hogy nem romlik vagy stagnál a helyzet, ilyen ütemben nagyjából 30 évbe telne, amíg a nemek közötti bérszakadék megszűnne az európai uniós országok között. A fizetések átláthatóságának növelése, másnéven bértranszparencia célja a nemen alapuló fizetési megkülönböztetés elleni küzdelem, és hozzájárul a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséhez.

Mi hozhatja el az áttörést?

A makacsul fennálló bérszakadék csökkentésére sokan sokféle módon reagáltak. Romániában a volt kommunista rezsim több mint 40 éven keresztül a nemek közötti egyenlőség hivatalos politikáját hirdette, egyenlő hozzáférést biztosítva az oktatáshoz és a munkához - foglalta össze az Infobest. A román alkotmány, a munka törvénykönyve és a közintézményeknél és hatóságoknál dolgozó alkalmazottak és közalkalmazottak fizetését megállapító törvény is alapvető elvként ismeri el a méltányossághoz való jogot. Keleti szomszédunk egyben fontos informatikai központ is, ahol jelentős számú informatikai és technológiai végzettségű nő van. Vagyis a romániai nők jelentős része éppen a jobban fizető és tipikusan férfiasnak ítélt ágazatokon belül helyezkedik el.

De említhetjük Luxemburgot is, ahol 2015-ben létrehozták az EU egyetlen, kifejezetten nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó minisztériumát, a „Nők és Férfiak Egyenlőségi Minisztériumát”. Egy 2016. december 15-i törvény beépítette a nagyhercegség jogszabályaiba az egyenlő fizetések elvét. is Ettől az időponttól kezdve tilos, hogy az azonos vagy azonos értékű munkát végző férfiak és nők fizetése között különbség legyen.

Mindeközben az európai uniós intézmények is a probléma enyhítésén dolgoznak. A Parlament 2019-ben elfogadta a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelvet, amely nemcsak a nők munkaerőpiaci helyzetén javít, hanem az apákat is arra ösztönzi, hogy jobban vegyék ki részüket a gyereknevelésből. A Tanács és az Európai Parlament 2022. december 16-án megállapodásra jutott a fizetések átláthatóságára vonatkozó új uniós szabályokról is. Ez olyan információk közzétételét írja elő, amelyek megkönnyítik a fizetések összehasonlítását. A döntéshozók reménye szerint a bértranszparenciával jelentősen felgyorsítható a nemek közti bérszakadék.