Két kézzel kapkodnak ezek után a dolgozók után most a cégek: nem is sejtik, hogy nyeregben vannak

A koronavírus miatti lezárásokat követően ismét munkaerőhiányról számol be a magyarországi cégek döntő többsége. A közel félmillió megváltozott munkaképességű embernek azonban csak a fele talált magának állást – derül ki a Profession.hu online lakosságra reprezentatív kutatásából.

A kutatásban résztvevő megváltozott munkaképességű emberek több mint fele dolgozott már korábban, míg 45 százalékuk jelenleg is aktív. 43 százalékuk valamilyen fizikai, 37 százalékuk szellemi munkát végez, 15 százalékuk pedig vezetői pozícióban dolgozik. A halmozottan sérült munkavállalók kizárólag az első kategóriában találtak eddig munkalehetőséget, míg közép és felsővezetőként leginkább a mozgássérült emberek tudtak elhelyezkedni.

A magyar megváltozott munkaképességű emberek alig több mint harmada talált állást a versenyszférában, a többségük állami (43%), vagy civil (19%) területen aktív. Ezen és a foglalkoztatottságuk arányán szeretne javítani az Emberi oldal kezdeményezés idei fókusztémájaként.

Meghatározó, hogy milyen a kollégák hozzáállása

Kiemelendő pozitívum, hogy a megváltozott munkaképességű válaszadók 82 százaléka úgy érzékeli, hogy kollégáik elfogadóak és nyitottak velük szemben. Az első találkozáskor és a betanulási időszakban ez az arány alacsonyabb volt (66%), de a beilleszkedés a legtöbb esetben sikerrel zárult. Maguk az érintettek sem számítottak erre, csak a felük volt optimista a munkakezdés előtt.

Sokat számít azonban az is, ha elutasító a közeg. A korábban dolgozó, de jelenleg munkanélküli fogyatékkal élő emberek körében sokkal magasabb volt az elutasítottság aránya a kollégáik körében – feltételezhető, hogy munkába járás nehézségei és az akadálymentességgel kapcsolatos problémák mellett részben emiatt is fordultak el a munkaerőpiactól.

Ahol van lehetőség, ott az esélyek is egyenlőek

Azok a munkavállalók, akik dolgoznak vagy korábban dolgoztak együtt megváltozott munkaképességű kollégával, 51 százalékban nyilatkoztak kimondottan pozitívan a közös munkáról, míg 45 százalékuk nem tapasztal/tapasztalt különbséget ép munkavállalókhoz képest. Negatív élményről mindössze 4 százalékuk számolt be.

„Gyakori félelem fogyatékkal élő emberek részéről a munkavállalással kapcsolatban, hogy hátrányosan különböztetik meg őket egészségi állapotuk miatt. Közülük a munkát vállalók jelentős része viszont pozitív tapasztalatokról számolt be: a korábban vagy jelenleg is dolgozó megváltozott munkaképességű emberek közel négyötöde tapasztalta, hogy egyenlő bánásmódban részesül a munkahelyén. 6 százalékuk számolt be pozitív diszkriminációról és 16 százalékuk érezte úgy, hogy negatív megkülönböztetés éri a munkáltatója irányából. Akik pozitív kivételezést éreztek/éreznek megváltozott munkaképességű munkatárssal, azok a nagyobb türelmet jelezték a főnök és a munkatársak részéről, valamint a hibákkal szembeni elnézőbb bánásmódot. A többség, 56% számára nem változott a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatos elképzelése a velük való együttműködés során. 42%-uk viszont azt mondta, hogy már tudja ezáltal, hogyan lehet velük megfelelően, hatékonyan együttműködni” – magyarázza Dencső Blanka, az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Az országosan reprezentatív, 1251 fős mintán alapuló felmérésben részt vevő megváltozott munkaképességű emberek (a teljes minta 11 százaléka) 17 százaléka mozgássérült, 8% hallássérült, 6% látássérült, 3% halmozottan sérült, 2% autista és 1% beszédfogyatékos, míg a többség, 53% valamilyen egyéb egészségkárosodással (pl. mozgásszervi, pszichiátriai, keringési rendszer, légzési rendszer) él. A válaszokból kiderült, hogy Magyarországon minden tizedik potenciális munkavállaló megváltozott munkaképességű, de csak a felük rendelkezik erről hivatalos hatósági bizonyítvánnyal.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres elhelyezkedését a munkaerőpiacon számos alapítvány segíti Magyarországon is. A KézenFogva Alapítvány munkahelyi integrációs programjainak az álláskeresés és életvezetési tanácsadás mellett része a munkavállaló és munkáltató érzékenyítése, felkészítése a közös munkára, valamint a dolgozókkal való későbbi kapcsolattartás annak érdekében, hogy hatékonyan tudják kezelni a gyakorlatban felmerülő esetleges problémákat.

„A munkáltatókat a társadalmi szerepvállalás, gazdasági érvek vagy olykor személyes érintettség is motiválja, amikor megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása mellett döntenek. Az alapítványnál azon dolgozunk, hogy a megváltozott munkaképességű emberek, a jövőbeni kollégáik és a vállalatok minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Erre a legjobb eszköz, ha a felek tapasztalatokat szereznek egymás élethelyzetéről személyes kapcsolat révén. A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb esetben a megváltozott munkaképességű munkakeresők a munka mellett befogadó és támogató közösséget, a munkatársak pedig lelkes, aktív kollégákat nyerhettek az együttműködés során" – mondta Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás-vezetője.