Drasztikus átalakulások a magyar munkahelyeken: ennek sokáig isszuk majd a levét

Amikor egy évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra csöppentünk bele a távmunkába, még sokan nem sejtettük, hogy nem csak a 20-as, de a 21-es évünk is a home office jegyében telik majd el. Az első akadályokat a cégek jelentős része eredményesen vette, mostanra azonban sok vállalati kultúra ingatag alapján repedések jelentek meg, és a távmunkában dolgozó vezetők és alkalmazottaik közötti bizalomhiányt felerősödött.

Ideális körülmények között a bizalom bizalmat szül, jelen helyzetben azonban ennek pont az ellenkezője érvényesül: a bizalmatlanság bizalmatlanságot szül. A szakmai kapcsolatainkat erősítő személyes interakciók nélkül nagyobb a tere annak, hogy negatív - gyakran megalapozatlan – feltételezése mentén ítéljük meg kollégáink viselkedését. Ráadásul sok vezető egyáltalán nem kapott semmiféle képzést arra vonatkozóan, hogy miképp irányítsa távolról a csapatát, így könnyen eshet abba a csapdába, hogy túl szorosan  ellenőrzi az alkalmazottakat, ami általában visszafelé sül el.

Mindezek aztán a virtuális munkahely bizalmatlanságának körforgását idézik elő, amelyet a világjárvány okozta fáradtság és a mentális egészségünk fenntartásáért folytatott küzdelem csak tovább súlyosbít.

És egyelőre nem látszik az alagút vége, főleg mivel a bizalom hiánya nem olyan dolog, ami varázsütésre megoldódik, amint a járvány elmúlik. Ez ár csak azért is így van, mivel a vállalkozások jelentős hányada új modellek bevezetését fontolgatja például  a hibrid rendszer, vagy éppen az alternatív munkahét. Erről részletesen itt olvashatsz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Már tesztelik a 4 napos munkahetet: tényleg egyre közelebb vagyunk hozzá?

A tömeges home office időszaka, és az abból levont tapasztalatok sok vezetőt elgondolkoztattak. Lehet, hogy ideje változtatni végre? A hagyományos 9-től 5-ig, heti öt napban struktúrához már senki nem akar visszatérni, hiszen a kényszerhelyzet alatt mindenki bizonyította, hogy ha kell, és a körülmények ezt lehetővé teszik, otthonról is tud dolgozni. Mi jön ezután? Úgy tűnik alapvetően két irányzat emelkedik ki a csatazajból ezekben a percekben, egyik közülük a négynapos munkahét, de egyelőre fogalmunk sincs, melyik válhat elterjedtté.

A bizalmatlanságnak azonban súlyos következményei vannak: többek között a termelékenység, az innováció és a motiváció csökkenése. Vannak azonban olyan lépések, amelyeket megtehetünk helyreállítása érdekében, akár még távolról is - olvasható a BBC friss cikkében.

„A bizalom elsősorban az együtt töltött idő alatt és által épül, és nem feltétlenül a munkával kapcsolatos feladatok kapcsán" - mondja Scott Schieman, a Torontói Egyetem szociológiai tanszékének vezetője, majd így folytatja:

Társadalmi kötelékeket alakítunk ki és tartunk fenn a munkahelyeken is, a verbális és nonverbális kommunikációt olyan módon alkalmazzuk, hogy az megértést, empátiát és közös felelősséget közvetít. A végtelen Zoom-hívások semmiképpen sem helyettesíthetik a személyes emberi interakciók mélységét és minőségét.

Nemcsak hogy nehezebb erős kapcsolatokat kiépíteni video- és hanghívásokon, e-maileken és azonnali üzeneteken keresztül, de a korlátok miatt a félreértések is nagyobb valószínűséggel merülnek fel ezeken a médiumokon keresztül. Egy fizikai, közös térben eredményesebben le tudjuk olvasni a nonverbális jeleket, és tisztázni tudjuk őket azonnal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az oltással nem lesz vége: még hosszú évekig fogjuk nyögni ezt a karanténidőszakot

A home office rövid távon tökéletes válasz volt a pandémia kihívásaira, ugyanakkor hosszú távon komoly következményekkel kell számolnunk.

Ha ugyanis nem ismerjük a kolléga viselkedésének minden összefüggését, hajlamosak vagyunk  tetteit vagy szavait inkább a jellemének tulajdonítani, mintsem egy olyan adott helyzetnek, amelyet nem tud befolyásolni - ez a szociálpszichológiában egy jól ismert jelenség, alapvető attribúciós hiba, amely a virtuális interakciók korában extrém módon felerősödött. Ha külön térben dolgozunk, akkor értelemszerűen csak a saját körülményeinket látjuk, és a saját viselkedésünket, de másoknak viszont a jellemét kritizáljuk, ha valami rosszul megy nekik. És ha egy vezető „negatív feltevéseket” alakít ki magában egy alkalmazott viselkedéséről, emiatt dönthet úgy, hogy szigorúbban felügyeli, ami aztán pszichológiai stresszt okozhat, és árthat a teljesítménynek

Az ellenőrzést a munkavállalók úgy is értelmezik, hogy nem bíznak bennük, abban hogy munkájukat megfelelően elvégzik, ami befolyásolja kontroll érzését: oda a bizalom.

Amikor a vezetők elkezdenek ellenőrizni, a munkavállalók kevésbé motiváltak, és kevésbé érzik magukat felelősnek a munkájukért. A távmunkával járó nagyobb autonómia a termelékenység és a munkamorál szempontjából is előnyös lehet, de csak akkor, ha a felettesek bíznak a csapatuk teljesítményében.

Kapcsolatépítés távolról

A bizalom megerősítése érdekében hasznos felismerni, hogy a bizalomépítés nem egy mindenre kiterjedő folyamat.

A valódi bizalom kiépítéséhez a cégeknek tovább kell képezniük magukat az inkluzív vezetés terén, különösen távoli környezetben, ahol az emberek még jobban elszakadnak egymástól" - mondja Bhushan Sethi, a PwC New York-i részlegének egyik vezetője. "A vezetőknek el kell érniük, hogy az emberek érezzék, bevonják őket a döntési folyamatokba, és gondoskodniuk kell arról, hogy az ötleteiket biztosa meghallgassák, és együtt kell érezniük velük, ha stresszesek, szoronganak vagy éppen kiégés jeleit mutatják."

Kutatások kimutatták, hogy azok a vezetők, akik támogatást és megbecsülést mutatnak az alkalmazottak irányába, feléjük nagyobb bizalmat táplálnak. A munka élményének és értékének növelését célzó intézkedésként a The Future of Work Institute ingyenesen letölthető anyagokat készített - az időgazdálkodási tippektől a konkrét kommunikációs stratégiákig -, hogy támogassa a vezetőket és a munkavállalókat a rugalmas munka világában.

Bár a bizalomépítés a technikai vagy analitikai készségekhez képest soft skillnek tűnhet, valójában az egészséges munkakultúra létfontosságú eleme - mely a világjárvány során óriási nagy csapást szenvedett. Látni kell, hogy  az a képességünk, mely mentén a kollégákkal való bizalmat prioritásként kezeljük és fejlesztjük, közvetlen és azonnali hatással lesz munkánk minőségére, na és persze karrierünk hosszú távú kilátásaira.