Magyar melósok millió vétenek alapvető hibát: idővel a teljes megélhetésük rámehet

Az európai ET 2020 stratégiai célkitűzése, hogy 2020-ra az európai felnőtt lakosság legalább 15 százaléka legyen részese az egész életen át való tanulásnak (life long learning). Ez a kifejezés arra utal, hogy valaki, valamilyen egész életen át tartó tanulási tevékenységet folytat, aminek a célja a tudás, a készségek és kompetenciák elsajátítása, továbbfejlesztése. 

2019-ben azonban az EU lakosságának csupán 10,8 százaléka végzett life long learninget - derült ki az Eursotat 2019-re vonatkozó adataiból. Ez pedig elég nagy probléma, nem csak azért mert valószínűleg a kitűzött európai cél is elmaradt, hanem leginkább azért, mert az utóbbi évtizedekben kevesebb dolog mutatott rá az új koronavírus-járványnál jobban arra, mekkora kincs tud lenni az, ha az embernek  széles spektrumon mozog a tudása, folyamatosan naprakész kompetenciákkal rendelkezik, és még a különböző készségeit is, amikor csak lehet, fejleszti. 

Ezzel szemben a statisztikákból jól látszik, hogy Magyarországon kifejezetten kevesen vannak azok, akik folyamatosan képzik magukat valamilyen módon. A 25-64 éves magyarok csupán

Ez egész Európa 11. legrosszabb eredménye, míg az unióban a 7. legrosszabbnak számít. Az EU-s átlagtól 5 százalékkal vagyunk elmaradva, ám az éllovas országokhoz képest bődületes a hátrányunk. A listavezető Svédországban például a 25-64 évesek között majd hatszor annyian vannak azok, akik valamilyen módon képzik magukat a mindennapok során, mint Magyarországon. De még az EU-átlag fölött teljesítő Ausztriában is majd háromszor annyian tesznek így, mint idehaza. 

Pedig csinálni kellene

A life long learning mutató azért nagyon fontos a modern világban, mert a digitalizáció és a robotizáció révén egyre több ma ismert szakma, és ezáltal munkahely tűnik el, amiket eredményes úgy lehet majd pótolni, ha az emberek rendelkeznek új és vagy valamilyen más, eddig kiaknázatlan tudással. És éppen ezért, elég kiábrándító azzal szembesülni, hogy ez Magyarországon egyelőre a lakosság mennyire kevés részét érdekli. Pedig az élethosszig való tanulásra buzdító hangok már itthon is megjelentek.

Korábban a Pénzcentrum HR rovatában Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy 

Ugyanígy vélekedett a folyamatos önképzés fontosságáról Endrei-Kiss Judit is, a Telenor Magyarország Zrt. HR vezérigazgató-helyettese is, aki már a saját cégük képzéseiről elmondta, hogy az utóbbi években igencsak átalakult:

a "két napig ülünk a tanteremben és szorgosan jegyzetelünk" típusú tanulás helyett tavaly bevezettünk egy online platformot, ahol elérhetők az online képzések szinte korlátlan mennyiségben és szakmai területen. Az online képzések egyre népszerűbbek - akkor tanulok, amikor és ott, ahol csak szeretnék és azt, amit csak szeretnék. Korlátlan a tanulás szabadsága. Nagyon hiszünk a blending megoldásokban, ahol megjelennek az online lehetőségek, illetve személyesen is tudnak tanulni a kollégáink - ezek szakmai, illetve soft skills képzések egyaránt. Ezenfelül a szakember hozzátette, nagyon szeretnék tanulásra bíztatni minden kollégájukat, hiszen

A ma oly felkapott programozás területe is hasonló intelmektől visszhangzik. Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója például így fogalmazott lapunknak adott interjújában:

Azt pedig könnyű belátni, hogy mindezt egyszerűbb úgy abszolválni, hogy az ember folyamatosan hangsúlyt fektet önmaga képzésére, mindig ugrásra készen állva. A szakértők egyértelmű állásfoglalást támasztják alá a Linkedin 2020-as statisztikái is. Ezekből többek között kiderült, hogy az idei évben a cégek által keresett soft skillek közül

Azaz az alkalmazkodás, az új, hirtelen jött nehézségek elhárítása, ami sokkal könnyebb úgy, ha valaki, valamilyen, többé-kevésbé állandóan megújuló tanulási folyamat részese. Ezzel állandóan fejlesztve munkaügyi skill-repertoárját, tudását.

Kezd el, már ma!

Bár maga a tanulás szó sokakban gerjeszt ellenszenvet rossz iskolai emlékek miatt, a mai modern technika és a progresszív tanítási módszerek terjedése merőben átalakította a tanulás folyamatát. Pontosabban, jócskán van lehetősége az embernek arra, hogy okosítsa magát, legyen szó bármilyen autodidakta módszerről, online tanulásról vagy bármilyen, akár csoportos tanfolyamról. Még szerencse, hogy

Sokan a koronavírus-járvány miatt, e nehéz időszakban ingyenessé tették képzéseiket, sok nyelviskola, illetve kódolóképző bootcamp tart ingyen kurzusokat, sőt olyan, egyéb webműhelyre is be lehet csatlakozni manapság, amikért eddig rengeteg pénzt kellett fizetni. És akkor a különböző Facebook csoportokról nem is beszéltünk, ahonnét első kézből lehet sokszor a legjobb és legfrissebb információkat beszerezni.

Akik mondjuk endelkeznek valamekkora szintű angol nyelvtudással. Ők nem lőhetnek mellé akkor, ha felkeresik vagy az Udemy vagy pedig a Coursera oldalát. Ez a két site ugyanis bővelkedik online kurzusukban a programfejlesztéstől, a retorikán át a főzés tudományáig. Az oldalak segítségével gyakorlatilag bármilyen szakmában művelhetjük magunkat. És összesen több mint százezer online kurzus közül választhatunk. 

Természetesen ezeket az oldalakat azoknak is lehet ajánlani, akik éppen nyelveket tanulnának, anyanyelvi tanároktól. Hiszen itt erre is van lehetőség. A teljesség igénye nélkül például egy majdnem ezer felhasználó által 4,6-ra (az ötből) értékelt kezdő angol kurzust, ami 72 előadásból áll, ami összesen 6,5 órát ölel fel, 11 dollárért meg lehet vásárolni, ami 3500 forint, ha éppen akciós, a teljes ár egyébként 64 ezer forint lenne. 

De ugyanígy főzőtanfolyamot is találunk, ami a legalapvetőbb készséget mutatja például be, ami ha akciós 10 dollár körül beszerezhető. De ugyanígy találhatunk különböző analitikával foglalkozó kurzusokat, de akár Blockchain - a munkáltatók által az  egyik legkeresettebb tudás manapság - tanfolyamokat is. De kitanulhatunk akár egy egész bootcampnyi Python (manapság az egyik legmenőbb programozási nyelv) alapokat is, ami 185 előadásban egy napnyi tananyagot foglal magában. 

De ugyanígy akár a pennsylavaniai Wharton Egyetem Bevezetés a marketingbe c. kurzusát is felvehetjük például, teljesen ingyen. De ugyanígy a Michigan Egyetem Python programozás mindenkinek c. specializációjába is elmerülhetünk, szintén teljesen ingyen. És akkor a sort még a végtelenségig lehetne folytatni. 

Persze, ha nem akarunk angolul tanulni akkor is vannak lehetőségeink. Magyarországon például a Webunin találni rengeteg kurzust. És ha választék nem is olyan nagy, mint nemzetközi élbolyban, azért itt is akadnak szép számmal lehetőségek. Ráadásul teljesen ingyen is.

Az internet korában tehát nem élni a lehetőségekkel elég nagy luxus. Ez persze nem jelenti azt, hogy akkor holnapra mindenkinek programozóvá vagy marketingguruvá kell válnia, vagy azon stresszelnie, hogy éppen miért is nem vált még azzá. De a jövő érdekében mindenképp érdemes elgondolkodni azon, hogy a szabadidőnk egy részét tanulásra fordítsuk. 

Ennek persze nem kell konkrét, új szakmát elsajátítását jelentenie. Hobbiból is tanulhatunk például főzni vagy videót vágni. Bármilyen új tudásról is legyen szó, az elsajátítás, majd a kamatoztatás folyamata során személyiségünk folyamatosan fejlődik, aminek bármikor learathatjuk a hasznát. 

Lehet máshogy is

Az online kurzusok garmadája mellett persze vannak más, hagyományos megoldások is. Ilyenek lehetnek például a hús-vér tanfolyamok, szakmaiak vagy idegennyelviek például. De ugyanígy ide sorolhatunk valamilyen szabad egyetemi képzést, de bármilyen szakmai hangvételű könyv forgatását is. Utóbbi esetben legyen szó esztétikáról, zenetörténetről vagy a Bevezetés a biológiába-ról. 

A helyzet tehát az, hogy mind magyar, mind idegen nyelven, mind élőben, mint online, mind egyedül, mind csoportosan az embereknek egyre több és több lehetőségük lenne önmaguk képzésére, fejlesztésére. Ezzel azonban egyes országokban, és sajnos Magyarország ezek közé tartozik, nem igazán törődnek az emberek. Ezzel szemben vannak olyan európai országok, ahol a 25-64 éves korosztályból átlagosan minden harmadik ember képzi magát valamilyen módon. 

Hazánkban ráadásul az elmúlt egy év leforgása alatt csökkent az élethosszig tanulásra hangsúlyt fektetők aránya, igaz csupán 0,2 százalékkal. De mégis 5 éves mélyponton vagyunk, arról nem is beszélve, hogy az ET 2020 stratégiai célkitűzéstől, a 15 százalékos EU-s átlagtól több mint 9 százalékos lemaradásban vagyunk. Van tehát mit bepótolni.