Megszólalt a Műegyetem dékánja: Ezt én becsapásnak, butításnak hívom

Pénzcentrum: A napokban zárult az idei felvételi időszak, mik a tendenciák, egyre többen vagy egyre kevesebben jelentkeznek a BME-re informatikusnak?

Charaf Hassan: A 2020 szeptemberében induló képzésekre jelentkezők számát még nem ismerjük, de ami az informatikát illeti, nagyon szerencsés helyzetben vagyunk. Tavaly több mint 900 első helyes jelentkező volt a mérnökinformatikus szakra, közülük 650 főt  - ez a kapacitásunk felső határa -  vettünk fel. A felvettek alsó ponthatára 402, az átlagpontszáma 440 pont volt. Ezek pontszámok országosan kiemelkedőek, a legjobbak választják a kart, tudatában annak, hogy a diplomáért keményen kell dolgozni nálunk. Ezt követeli tőlünk a múlt, a szakma, és a magyar gazdaság is, de mi rendben vagyunk így.

Milyen informatikus képzések indulnak az egyetemen?

Kétfajta alapképzés van, a BSc mérnökinformatikus és a BProf üzemmérnök-informatikus. A BSc képzés 3,5 éves, erre épül a mesterképzés. A 3 éves BProf üzemmérnök-informatikus  képzés 2018-ban indult elsőként az országban, ebben magasabb a gyakorlat aránya az elméletnél. A képzés utolsó két szemesztere kooperatív képzés keretében közösen történik a partner cégekkel. Mind a kettő képzés egyetemi diplomát ad, a BProf képzést elvégzők tipikusan elhelyezkednek a diploma megszerzését követően, de két plusz szemeszter kiegészítő képzés után akár mesterképzésben is folytathatják tanulmányaikat.

A BProf képzésre mennyivel könnyebb bekerülni, mint a BSc alapképzésre?

A BME belső szabályai értelmében 330 pont alatt nem veszünk fel hallgatót, ez vonatkozik a BProf képzésre is. Országosan a minimum pontszámok 280 ponttól teszik lehetővé a felvételt, mellyel az intézmények élnek is.

Mik a felvételi tárgyak?

Felvételi régóta nincs a műszaki-informatikai képzésekre az országos rendszerben, a szakok olyan tantárgyakat adnak meg, melyek érettségi eredményei kiemelten figyelembe vételre kerülnek a felvételi pontszámítás során. Ezek a tárgyak ugyanazok mindkét informatikai szak esetében. Mérnökinformatikus vagy üzemmérnök-informatikus szakok esetében matek-fizikával vagy matek-informatikával lehet bekerülni. A tanulmányi eredmények azt mutatják hogy az emelet szintű érettségivel érkezők számára könnyebb a középiskola-egyetem átmenet.

Az életkori megoszlás más a két szakon?

Alapvetően nem, jellemzően mind a két szakra frissen érettségizettek  jelentkeznek, de persze akadnak másoddiplomás hallgatóink is, akik 30-35 évesek, és úgy érzik, a világ mostanra olyan irányba változott, hogy kell nekik egy BProf üzemmérnök-informatikus  diploma. Azt persze fontos kiemelni, hogy a BProf képzés is csak nappali tagozaton működik, tehát emellett elég nehéz teljes állásban dolgozni. 

Miben más ez a képzés, mint a BSc?

A BProf képzés lényege, hogy az első két év tanulás csak az egyetemen folyik, a 3. év viszont jelentős arányban gyakorlatként egy piaci partnernél történik. Az első induló évfolyammal éppen most érünk abba a fázisba, hogy az utolsó két szemeszterben már idejük felében-kétharmadában kihelyezzük a hallgatókat a vállalati partnerekhez, akik ezért fizetnek. Egyfelől kb. 150 ezer forintos fizetést garantálnak a hallgatóknak a felvett pozíciójukért, másfelől ugyanekkora összeget fizetnek az egyetemnek, mint képzési hozzájárulás.

A BProf képzésből a vállalatokhoz érkező hallgatók milyen munkakörben dolgoznak a gyakorlatuk alatt?

A BProfon négy specializációnk van: szoftverfejlesztő, hálózat és biztonság, adatmérnök és tesztelő-üzemeltető. A cégek döntik el, hogy melyik területről szeretnének hallgatót foglalkoztatni. A hallgató pedig kiválasztja, hogy melyik céghez szeretne menni. Ez egy win-win szituáció. Van még egy fontos üzenetünk: Magyarországon nagyon nagy a fluktuáció az informatikában, ez talán enyhíti ezt a jelenséget. Ebben a 10 hónapban a hallgató teljesíti az önálló projektfeladatait is, a labort, a szakdolgozatot ott készíti a cégnél, beszámol róla, és közben az egyetemen teljesít bizonyos tantárgyakat. Ha például a cég mobilfejlesztéssel foglalkozik, akkor ilyen tárgyat vesz fel, ezért a cégnek nem kell külön képzést fizetnie máshol. Tehát közösen alakítják a szabadon választható tárgyak halmazát.

Meglátása szerint mekkora most Magyarországon valójában a munkaerőhiány az IT területén?

Én kerülöm a nagy számokat, amelyeket különböző fórumokon szoktak mondani, mert nem tudom azokat alátámasztani. Az, hogy hiány van, az biztos. Az, hogy nagy hiány van, az is biztos. Az, hogy a képzett embereknek helye van a magyar gazdaságban, az is evidens. De ha az ember kicsit boncolgatja ezeket a nagy számokat, akkor azt látja, hogy itt is érvényes a piramis modell. Biztosan kevesebb doktori fokozattal rendelkező fejlesztő kell egy céghez, mint amennyi junior fejlesztő, implementáló vagy kódoló. A fejlesztőcsapatok összeállításánál is ugyanez a jelenség. Ugyanakkor mi a piramis egy adott sávjában elhelyezkedőket képezzük.

Minden egyetemi képzés úgy épül fel, hogy vannak az alapozó tárgyak. A múltkor valaki azt kérdezte, hogy ő játékot szeret fejleszteni, minek neki a fizika. Nagyon egyszerű. Szeretnék egy olyan játékot készíteni, amiben pattog egy labda. Írja le nekem ezt kódban az illető. Ez egy alap fizikai jelenség. Ha ennyit sem tud, akkor soha nem lesz belőle jó fejlesztő.

Mennyire állja meg a helyét az az analógia, hogy a programozás olyan, mint a nyelvvizsga, nevezetesen, hogy a tudás a lényeg, nem a papír megléte?!

Persze lehet azt mondani, hogy nem a papír számít, de az azért mégiscsak számít, hogy aki eljut egy ilyen papírig az mennyit dolgozott ezért. És persze az sem mindegy, hogy azt a papírt végső soron ki állítja ki. Gondoljon bele mindenki, hogyan tudok megtanítani egy anyagot, ha nem tudom, hogy az illetőnek, akit tanítok, mi az előélete. Fogalmam sincs arról, mire építhetek. Ezért találták ki az előtanulmányokat, hogy mire mi épül rá. Ez egy folyamat, amelynek a végén a tudáskockák a megfelelő helyre kerülnek.

Milyen tudáskockák?

Minden képzés követelményeit a Képzési és Kimeneti Követelmények dokumentum foglalja össze. Ez nem biblia, ezt is lehet frissíteni.

Mik ennek a képzésnek az erősségei és a gyengeségei?

A képzéseink erősségei egyértelműen a technológiai tudás és a szakértelem. A soft skillek terén azonban még van javítani valónk. Több partner is jelezte felénk, hogy nagyon jó a hallgatók munkája, de nehezen nyílnak meg, nehezen kommunikálnak, nehezen illeszkednek be egy-egy csapatba. Az előttünk álló tantervreformban megpróbálunk ezen változtatni. 

Mekkora a lemorzsolódás?

A lemorzsolódásnak két oka van. Az egyik az, ha valaki nem tudja teljesíteni ezt a követelményrendszert, ez egy kisebb százalék. És van, aki hamar elcsábul, mert azt mondja neki egy cég, hogy nálunk sok pénzt tudsz keresni. Mind a kettő veszélyes jelenség. Az elsőnél a hallgató rosszul lőtte be a szintet. Van, aki az első félév után rájön, hogy neki ez túl nehéz. Ami azonban ránk nézve veszélyesebb, ami ellen tenni lehet, hogy ne csábuljon el ideje korán a tehetséges hallgató. Mit teszünk azért, hogy ez ne történjen meg?

Új ösztöndíjrendszert vezettünk be a teheséggondozási programba, amely IMSc program néven ismert. Ez egy 20-140 ezer forint közötti összeg, ami félévenként nő. Megdupláztuk a doktori képzésben résztvevők ösztöndíját, aki hozzánk jön PhD-re, azaz államtól kap 140 ezer forintos ösztöndíjat, mi pedig vállaltuk, hogy ehhez hozzáadunk még ugyanennyit.

Hallani olyan kritikákat, hogy annak éri meg egyetemre jönni informatikát tanulni, aki továbbmenne mesterképzésre vagy doktorira. Ön szerint igaz ez?

Ez nem igaz. Persze van olyan, hogy bizonyos családi okok vagy egyszerűen a tanulás megunása és a munkavállalás szükségszerűsége elmozdít valakit az egyetemről, de nem gondolnám, hogy ne kellene ezt végigcsinálnia valakinek, aki amúgy tudná. A bolognai rendszer egyik sajátossága ugyanis, hogy abba lehet hagyni, fel lehet függeszteni, de aztán folytatni is lehet.

El tudja képzelni, hogy az egyetemek rövidebb ciklusú képzéseket indítanak?

A BProf üzemmérnök-informatikus már ebbe az irányba mutat. Rövidebb képzési ciklus, hat szemeszter, kevesebb elmélet, több gyakorlat.

Igen, de átképezni nem tudnak.

Nem azt mondtam, hogy nem tudunk, hanem azt, hogy a hallgatók többsége a középiskolából jön. De az üzemmérnök-informatikusok között van jogászunk, bölcsészünk, a múltkor meglepődtem, hogy valaki 500 ponttal jött. Kiderült, hogy fizikus. Tehát vannak ilyenek is, de nem ez az elsődleges profilunk. Az átképzésre vannak szép számmal átképzőhelyek.

Ezek az új, magánkézben lévő programozó iskolák Ön szerint hígítják a hazai IT szakmát?

Nem, a cégek ugyanis jól be tudják lőni, hogy mit akarnak. Most kicsit pikírt leszek, de megkérdezném a kódoló iskolák vezetőit, hogy hány embert vennének fel az iskolájukból a cégükhöz? De őszinte választ várnék! Az a lényeg, hogy mindenkinek megvan a helye a piacon. A kérdés csak az, hogy meddig és mi lesz utána? Mennyi ennek az időtállósága. Most persze munkaerőhiány van, amit ki lehet használni, de ez nem hígítás. Mégpedig azért, mert a komoly cégek pontosan tudják, a különböző szakképesítésű embereknek hol van a helyük a rendszerben. 

Vannak információk arról, hogy egy kezdő informatikus mennyit kereshet Budapesten?

Akik most tőlünk az alapképzésről kimennek, bruttó 500-600 ezer forinttal számolhatnak, az MSc-seknél 600-800 ezer forint környékén mozog a kezdő fizetés. És ez fehér pénz. Csak ezekben hiszek, mert ez a tartós megoldás, a többi csak átmeneti.

10-15 év távlatában hogyan fog átalakulni az informatikai élet Magyarországon?

Az informatikában 10 évben gondolkozni elég merész vállalkozás, de elindult egy tisztulás a szakmában, ez kicsit reakció a bootcamp-ek aktivitására is. A cégek egyre jobban belátják azt, hogy a tartós tudás, amit az egyetemeken szereztek a gyerekek, az egyetlen hosszú távú lehetőség. Magyarország preferált hely, és nem csak SSC-kben, hanem fejlesztésekben is. Nagyon sok cég jön, még az autóiparban is szoftveresekre van szükségük, mert a vas is szoftverrel működik.

Ami az informatika jövőjét illeti, a technológia szárnyalása tovább tart, egyre jobban tolódunk a szoftverorientált világ felé. Az Alibaba főnöke azt szokta mondani, hogy csak a kreativitásban nem tud minket megelőzni a gép, minden, ami automatizálható, ami manuális feladat, abban a gép ügyesebb lesz, mint mi. Ez pedig a puszta kódolásra is igaz, igazából már ma is az. 

Lát tehát esélyt arra, hogy az alapszintű kódolások kiválthatók lesznek a mesterséges intelligenciával? 

Már most kezdenek jönni a jelek. Ezért a bootcampeseknek kell keresni más üzenetet. Azt nem tudom megmondani, hogy mikorra. Olvastam egy tanulmányt arról, hogy a Teslánál hogyan néz ez ki. A kódgenerálás nagy része automatizálva van. A kódgenerálás nem új keletű, sokan ebből írtuk a disszertációnkat. Az a kérdés, hogy a kódnak hány százalékát tudjuk generálni, mennyi százaléka kell kézi kódolásban. El fog jönni az az idő, amikor a gép sokkal ügyesebben fogja csinálni, mint az ember. De amire szükség van, a problémamegoldási képesség, azt a felsőoktatási intézmények alapként adják. 

Én optimista vagyok, nekünk arra a  többségre kell fókuszálnunk, aki hagyja, hogy tanítsuk, képezzük, Itt említem meg  a szülők szerepét. Ne engedjék, hogy felüljön arra a vonatra, ami azt szajkózza neki, hogy nem kell a diploma. Nekem is van gyerekem, én is hallgatom, hogy apa, kell ez nekünk? A fiataloknak könnyebb mindig a kisebb ellenállás irányába menni. Látom a posztokat, hogy két hónap alatt tanítottak nekem egy Pythont, és azóta jól keresek. Én ezt nem cáfolom. De meddig? Egy pókerjáték legyen az életünk, hogy vagy bejön, vagy nem?

Miről ismerszik meg Ön szerint egy jó programozó?

Bill Gates azt mondta, hogy természettudományi alap nélkül senki se induljon a sikernek. Ez nem azt jelenti, hogy matematikusnak kell lennie, de van egy alap, amit tudnia kell. A három legfontosabb képesség a soft skill, a teammunka és a technikai tudás. Nagyon fontos, hogy amit mi tanítunk, az nem programozás, hanem problémamegoldó képesség.

(Címlapkép és a cikkben megjelenő fotók: Szekeres Máté)