Óriási szenzációként söpört végig a magyar médián az a késő októberi hír, miszerint rendkívül értékes, a XVIII. századból származó aranyérmék, fegyverek és egyéb leletek kerültek elő a kiszáradt érdi Duna-partról. A feltáró régészek elé rajzolódó kép szerint feltehetőleg egy kereskedőhajó süllyedhetett el a megtalálási helyhez közel, valamikor az 1700-as években. A szakemberek ráadásul az idővel is versenyt futnak, hiszen a Duna vize bármikor újra beboríthatja a kincses medret, így a lehető leghamarabb felszínre kell hozni az összes fellelhető ereklyét. 

A most felszínre került mesés ereklyék apropóján kíváncsiak lettünk arra, vajon mennyire virágzik Magyarországon az önkéntes kincskeresés, azaz a - szakértők által jobban kedvelt megfogalmazásban - fémdetektoros műszeres leletfelderítés. Hányan űzik ezt Magyarországon, és egyáltalán milyen szabályozások vonatkoznak a tevékenységre?

Elöljáróban csak annyit, rendkívül ingoványos talajra téved, aki kicsit is jobban bele akarja ártani magát a magyar kincsvadászok olykor sötét, illegális műkincskereskedőkkel teletűzdelt, törvénytelen feltárásokkal teli világába. Ami ellen állandó harcot vívnak a régészek, az őket foglalkoztató múzeumok, a hatóságok, de még a törvényalkotó szervek is. A téma feltárásában Bálint Marianna, a Hajdúsági Múzeum régésze volt segítségünkre.

Rablóból lesz a legjobb pandúr

Bár Magyarországon a kulturális örökség védelméről szóló törvénykezés legújabb kori alapjai egészen 1997-ig nyúlnak vissza, mi most a 2001. évi 64-es törvényt vesszük kiindulópontnak. Ez volt ugyanis az az év, amikor hosszas előkészítés után a hazai jogalkotás szinte teljesen beemelte a régészeti örökség védelmére vonatkozó európai jogszabályokat saját anyagába. Ez a törvény azonban meglehetősen nagy általánosságokban fogalmazott a régészeti lelőhely rongálását illetően. 

- mondta el a Pénzcentrumnak Bálint Marianna, régész. Mindez azt jelenti, hogy "azon kívül, miszerint a régészeti lelőhely rongálása és annak eredeti kontextusának megsértése bűncselekménynek minősült a törvény szerint, más jogi szabályozás nem vonatkozott az illegális kincskeresésre. És nagyon-nagyon nehéz volt ezekkel szemben fellépni" - mesélte lapunknak a szakember.

Mindebből tehát az következik, hogy akik 2015 előtt saját szakállukra járták az országot fémdetektoros eszközökkel a földben lévő fémek után kutatva, azok ezt a tevékenységüket jószerivel teljesen illegálisan végezték. Közülük csupán nagyon keveseket lehet - Bálint Marianna szerint - kiemelni, akik úgymond legális "kincskeresőknek" voltak már akkor is tekinthetők:

- mondta el lapunknak a régész. A magyar fémdetektoros feltárás pikantériáját egyfelől tehát az adja, hogy a múzeumok által foglalkoztatott, nagy tapasztalattal rendelkező fémdetektoros szakemberek szükségszerűen "feketén" szerezték és mélyítették tapasztalataikat, melyek elengedhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy később régészekkel, azok felügyelete alatt dolgozhassanak együtt. A "legális kincskeresők" védelmében annyit azonban mindenképp érdemes kiemelni, hogy máshogy igazából nem is lett volna lehetőségük "hobbijuknak" hódolni, 

Hazánkban régészeti feltárást ugyanis csakis régész végzettségű személy végezhet, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább öt éves egyetemi tanulmány szükséges ahhoz, hogy valaki terepen, nyilvántartott régészeti lelőhelyen munkálatokat végezzen, a fémdetektoros kutatás pedig régészeti kutatási módszernek minősül.

- hívta fel a figyelmet a régész szakértő.

Új szelek, új kihívások, régi problémák

A 2001-től számítandó magyar kincskereső korszak 2015-ben ért végét végérvényesen. Ebben az évben ugyanis megváltozott a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály, abban szabályozásra került a fémdetektoros eszközök használata. Az új, azaz a jelenleg is érvényben lévő szabályozás értelmében két - látszólag - nagy csoportra osztották a fémdetektoros eszközöket használókat. 

A rendelkezések alapján a.) nyilvántartott régészeti lelőhelyeken csak és kizárólag engedéllyel, illetve a területileg illetékes múzeummal szerződésben lehet fémdetektoros régészeti tevékenységet végezni, b.) az ezen kívül eső területek fémdetektoros kutatása is engedélyköteles!

- véleményezte az aktuális helyzetet Bálint Marianna a Pénzcentrumnak.

A bajok csak itt kezdődnek

A 2015-ös nagy változások értelmében tehát, ha valaki ma úgy dönt, hogy ő hobbiból különböző fémeket szeretne keresni a földben, az egy fémdetektor és egy hatósági engedély beszerzése után már neki is láthat. Az erre való engedélyt a területileg illetékes Járási Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályától lehet igényelni. Ennek a szakértő szerint elhanyagolható költsége van. Az engedélyezési eljárás során a kormányhivatal minden esetben kikéri az illetékes múzeum véleményét, amihez ha a múzeum nem járul hozzá, akkor az engedély kiadása megtagadható.

Ha tehát ma valaki mondjuk egy Tisza-parti kedvelt nyári strandoló helyet szeretne felkutatni különböző ékszerek, netán elhagyott pénz után kutatva, az elméletileg az új jogszabályok szerint kaphat erre engedélyt. Az persze már más kérdés, hogy az adott földterület tulajdonosával miként állapodik meg, valamint, hogy milyen szabályok vonatkoznak arra, hogy legálisan hogyan lehet az övé mondjuk egy parton talált aranylánc vagy gyűrű. A lényeg tehát, hogy elméleti síkon van lehetőség a földben található fémek után kutatni. 

Nem olcsó mulatság

Igen ám, de az engedély mellett egy fémdetektoros műszerre is szüksége van az embernek, ami Bálint Marianna szerint egyáltalán nem olcsó mulatság. 

- mondta el a Pénzcentrumnak a szakértő. A készülék esetében egyáltalán nem mindegy például, hogy milyen mélyen, milyen nagyságú, milyen anyagból készült tárgyat tudunk vele érzékelni, felkutatni. 

- hívta fel a figyelmet a régész. Ne számítson tehát senki arra, hogy egy pár tízezer forintért beszerzett olcsó géppel aranypénzeket fog majd találni a föld mélyén. Annál inkább kiásható valamilyen nagyobb vashulladék, mondjuk egy mosógép alkatrész, valahol, valamilyen erdő szélén.

A rosszfiúk profitálnak

Az eddig említettek alapján könnyen belátható, hogy felületesen foglalkozni a fémdetektoros kereséssel nincs értelme, egyáltalán nem kifizetődő. Azokat azonban, akik profiként űzik a tevékenységet, egyáltalán nem biztos, hogy a "jó szándék" vezéreli. Sőt!

- mondta el Bálint Marianna. Mindez a szakértő szerint azért van így, mert bár az új jogszabály szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken való feltárás erősen szabályozott - ilyen nyilvántartott hely mintegy 70 000 van az országban - igen ám, de a szakértő szerint legalább van még ugyanennyi, ami nem szerepel a nyilvántartásba. És ami nem szerepel a nyilvántartásban, arra első körben nem vonatkoznak a szigorú szabályok.

- hívta fel a figyelmet a régész szakértő. Apropó beszolgáltatás, a hatályos jogszabályok szerint a földből kikerülő régészeti lelet a magyar állam tulajdona. Régészeti leletnek pedig az minősül, ami 1711 előtt került a földbe. Aki tehát ilyet talál, annak azt be kell szolgáltatnia az illetékes hatóságnak. Ezen felül pedig még ott vannak azok a bűnözök, akik engedélyt sem kérnek, és potenciális és/vagy nyilvántartott régészeti lelőhelyeken végeznek feltárásokat.

Az ő tevékenységüknek az egyenes következménye például az, amikor a szakemberek antik római vagy bronzkori tárgyakat találnak neves külföldi aukciós házak katalógusában bődületes összegekért kikiáltva. "Miközben ezeknek a leleteknek Magyarországon, valamilyen közgyűjteményben lenne a helyük" - vélekedett Bálint Marianna.

Ehhez a szakértő szerint ráadásul még az is hozzájön, hogy a tetten ért illegális kincskeresők esetében a bizonyítási eljárás is nagyon nehéz és körülményes. Mindebből az is következik, hogy egyáltalán nem biztos az, hogy egy teljesen jól sikerült tettenérésből is a régészek fognak jól kijönni.

Óriási lehet a kár

Bálint Marianna szerint Magyarország kivételesen sok régészeti lelőhellyel rendelkezik, ami nem csoda, hogy vonzza az illegális kincskeresőket. A szakértő szerint például a Dunántúlról rengeteg római készítésű fémtárgy került már ki az országból, de Magyarországon talált bronzkori eszközökkel is szép számban lehet találkozni a már említett nagy aukciós házak katalógusában. 

- mesélte Bálint Marianna a Pénzcentrumnak. Ne legyen tehát senkinek kétsége afelől, hogy az illegálisan végzett fémdetektoros feltárás/kincsvadászat kéz a kézben jár az illegális műkincs kereskedelemmel. A régészeti lelőhely illegális feltárása, rongálása egyébként bűncselekmény, és a BTK. szerint akár 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Összegzés

Mint az a cikkből is kiderült, a fémdetektoros műszeres kutatás modernkori története igencsak ingoványos területnek számít. 2015-től tehát elméletben akár hobbi szinten is bárki kutathatja a földet fémdarabok után ácsingózva, azonban ha ezt legálisan akarja végezni, akkor hatósági engedélyre van szüksége, és ha sikeres is akar lenni, akkor bizony mélyen a zsebébe kell nyúlni egy megfelelő eszközért.

A fémdetektorozás árnyoldala pedig az, hogy a szakértő szerint, a jelenlegi aktív keresők túlnyomó többsége nem jó célokat szolgálnak, sokuk tudatosan vét a törvény ellen, és próbál hasznot csinálni olyan történelmi ereklyékből, ha úgy tetszik kincsekből, amiknek nem gazdag emberek magángyűjteményében, hanem sokkal inkább Magyarországon, egy közgyűjteményben lenne a helyük. 

Az új szabályozás egyfelől tehát liberalizálta a fémdetektoros keresésre vonatkozó jogszabályokat, másfelől viszont a régészek és múzeumok dolgát is nehezítette. Ekkora mennyiségű (engedélyt kapó) kincsvadászt ugyanis lehetetlen ellenőrizni, így sokszor már csak neves aukciós házak katalógusában találkozhatnak a magyar szakemberek olyan ereklyékkel, melyeknek sohasem szabadott volna odakerülniük. 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy aki ezzel a tevékenységgel akar foglalkozni, az bele se kezdjen, csak jól gondolja át a vállalkozást, és azt, hogy mennyi mindennek kell megfelelnie ahhoz, hogy legálisan hódolhasson a szenvedélyének.  Az ilyenekből lehetnek egyébként a későbbi múzeumi szakértők, akik a régészek mellett a legnagyobb hazai ásatásokon dolgozhatnak, és több ezeréves kincsek megkerülésében segédkezhetnek. De persze egy erdőszéli mezőn megtalált, és kiásott mosógép alkatrész is nagy élményt jelenthet egy rajongónak.

- emlékeztetett Bálint Marianna.