Tízezrekbe fájhat a magyar családoknak a szmogriadó

Az elmúlt napokban a szmog ellepte Magyarországot, ami a mindennapi teendőkre is hatással van. Az autóforgalom korlátozása mellett súlyos, pénztárcába vágó következménye is van a tartós porfelhőnek.

A szmog öl, butít és nyomorba dönt

Ha nem is teljes a fenti igazság, a szmog valójában igen káros az egészségünkre, erről több tanulmány is született az elmúlt években. Ugyan a kínai nagyvárosokban rendszeres szmogfelhőkről szoktunk hallani a leggyakrabban, azonban nem kell ennyire messze menni ahhoz, hogy ilyet találjunk, a legdurvább szmogfelhő ugyanis Londonban alakult ki 1952-ben. Az akkori feljegyzések szerint a halálozás és a kórházi megbetegedések száma egy igen durva influenza-járványhoz hasonlítható.

Pontos adatok egyébként nem állnak rendelkezésre arról, hogy a megnövekedett halandóság mekkora része írható a szennyezés számlájára, az viszont világosan látszik, hogy a szmog szerepe jelentős volt a halálozások megugrásában. Az viszont már bizonyított, hogy évente 800 ezren halnak meg világszerte a szmog miatt és 1,6 millióan a légszennyezettség káros hatásainak következtében.

A londonihoz hasonló esetet vizsgáltak a 80-as években a Rhur-vidéken, Németországban. Itt az orvosi vizsgálatok számát is górcső alá vették, így már pénzben is számszerűsíthető a szmog hatása. A Rhur-vidék akkoriban fontos ipari központ volt, ráadásul az egyik legsűrűbben lakott része volt az országnak. Az 1985-ös, öt napig tartó szmogos időszak alatt és az utána következő 6 hétben 24 ezren haltak meg és 1,25 millióan fordultak orvoshoz. 16 millióan laktak akkor a vizsgált régióban, vagyis az emberek 7,8 százalékának akadt orvosi problémája.

Emellett persze számos egyéb, tartós szmoggal kapcsolatos esetet vizsgáltak már, és kivétel nélkül arra jutottak, hogy a szmognak súlyos egészségkárosító hatása van. Ez nem csak az életünk minőségére hat, hanem közvetve a pénztárcánkat is súlyosan érinti.

Mennyibe kerül nekünk orvoshoz fordulni?

A betegség már önmagában sem szerencsés dolog, azonban ha pénzügyi szempontból vizsgáljuk, akkor több kiadással is szembesülhetünk:

• a betegség miatt kieső munkaórák miatt alacsonyabb a fizetésünk,

• a gyógyszerek árával,

• a hosszú távon a szmog által okozott megbetegedések költségeivel (szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések).

Ezeket egyébként könnyen számszerűsíthetjük, ha egy munkahétre kidőlünk a munkából, az súlyos tízezrekbe kerülhet nekünk. Ha a legfrissebb átlagkeresettel és egy hét (a hónap negyede) esik ki, akkor 190 ezer forint helyett 175 750 forintra számíthatunk a hónap végén, ha betegszabadságra megyünk. 

Jelenleg egyébként évente 15 nap betegszabadság jár a munkavállalónak, ez alatt pedig 70 százalékos bér illeti meg.

Rosszabb a helyzet, ha már elfogyott a betegszabadság (ez év elején azért nem túl jellemző), ekkor ugyanis 60 százalékos bért kapunk, ha legalább két éve biztosítva vagyunk és a bér mindössze fele illet meg minket, ha 2 évnél kevesebb ideje vagyunk biztosítva. Ilyenkor 19 ezer forinttal, illetve 23 750 forinttal kevesebbet kaphatunk hó végén, ha az átlagkeresetből indulunk ki.

Kattints! Úgy is elmehetsz táppénzre, hogy egy fillért sem buksz a fizetésedből

A kieső jövedelem mellett érdemes számolni a gyógyszerek árával, ez azonban egyénenként eltérő lehet. A hosszútávú egészségkárosodás azonban már jelentős kiadás is lehet, erre megtakarítással (pl: egészségpénztár) vagy biztosítással (pl: egészségbiztosítással) készülhetünk fel.

Másik jelentős kiadás lehet, ha a mi autónk is 0-4-ig terjedő környezetvédelmi besorolású (vagy ez nincs feltüntetve a forgalmiban). Szmogriadó idején ugyanis elrendelhetik, hogy ezeket az autókat nem használhatjuk, ami az autósok nagyjából harmadát érinti. Ha ezt megszegjük, akkor 150 ezer forintos bírsággal sújthatnak minket. Persze az is többlet kiadással járhat, ha ilyenkor a tömegközlekedést választjuk az autó helyett. Szegeden ugyan a szmogriadó idejére ingyenessé tették a tömegközlekedést, más városokban viszont nem lépték még meg.

Hogyan védekezzünk a szmog ellen?

Rövidtávon érdemes óvintézkedéseket tenni a szmog ellen, ezeket az ÁNTSZ gyűjtötte össze:

• Érdemes otthon, zárt térben tartózkodni,

• Szellőztetni zárt térben, hajnalban érdemes,

• Gyalogosan inkább a kevésbé forgalmas utakat válasszuk,

• Tartózkodjunk minél kevesebbet a szabadban,

• Viseljünk pormaszkot (olyat válasszunk, ami a 10 mikrométer átmérőnél kisebb szemcséket is kiszűri, a sál tehát nem jó megoldás),

• Aki megteheti, keresse fel az ország magasabban fekvő részeit, itt jellemzően sokkal alacsonyabb a szálló por koncentráció.

Ezek a tanácsok jó lehetőséget nyújtanak rövidtávon, azonban nem nyújtanak átfogó megoldást, a szmog ugyanis újra kialakulhat.

Mi lehet a hosszú távú megoldás?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, hazánkban előszeretettel égetnek el olyan anyagokat, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a korom és ezáltal a szálló por kialakulásához. Ilyen anyagok a PET-palackok, a régi bútorok és a háztartási hulladék. Ugyan ezek elégetése elsősorban a szegény családokra jellemző, azonban sokan egész egyszerűen azért égetik el ezeket, mert fogalmuk sincs arról, hogy ezzel milyen károkat okoznak.

Annak ellenére elterjedt ez, hogy az illegális szemétégetésért jelentős büntetés járhat. A hatóságok 75 és 300 ezer forint közötti bírságot szabhatnak ki, ha zárt térben (pl: kályha) égetünk el bútort és háztartási hulladékot, szabadtéren pedig 25 és 100 ezer forint közötti büntetést kaphatunk.

Azonban ezek elhagyása sem biztos, hogy megoldást jelentene, a fatüzelés, illetve egyes, kifejezetten fűtőolaj is jelentős por és korom szennyeződést okoz. Nem véletlen, hogy az említett londoni eset után az Egyesült Királyságban 1956-ban szabályozták a fatüzelést és korlátozták, mivel tüzelőanyagot használhatnak.

A Clean Air Act (Tiszta levegő törvény) értelmében nem égethetünk

• Por formájú tüzelőanyagot,

• Óránként 100 fontnál (kb. 45,4 kg) több szilárd tüzelőanyagot vagy

• 366,4 kW-nál nagyobb energiát leadó folyékony vagy gáznemű anyagot.

A helyi szabályozások egyébként ennél is szigorúbbak, Haringey negyedben például egyáltalán nem jöhet füst a kéményekből. Ennek teljesítéséhez csak kevés engedélyezett fűtési módszer van, így csak földgáz, elektromosság, egyes speciális szénfajták és speciális fűtőolajok használhatók. Ez alapján tehát jól látható, hogy a hagyományos, fatüzelésű kandallók használata tilos, és ezek használata illegális.

Hasonló szabályozás bevezetésével valószínűleg Magyarországon is jelentősen javulhatna a levegő minősége, azonban a tiltás önmagában nem valószínű, hogy elegendő. Jelenleg sok szegény család ugyanis jobb híján nyúl a bútor- vagy szemétégetéshez, mint egyetlen megoldáshoz. Egy átfogó, tiszta tüzelőanyag támogatási rendszer bevezetésével nemcsak a szegény családok fűtését segíthetnék, hanem a levegő minősége is radikálisan javulhatna.

Címlapkép: MTI / Kallos Bea