18 °C Budapest

Állampapírt vennél? Nagyot bukhatsz az adóellenőrzésen

Pénzcentrum
2012. május 29. 05:26

A lakosságnál lévő, összesen mintegy 2400 milliárd forintnyi készpénz állampapírokba fektetését szorgalmazza a kormány az államadósság csökkentése érdekében. Az adóhatóság által alkalmazott vagyonosodási vizsgálati módszer mellett azonban nagyot bukhatnak azok, akik a párnacihában dédelgetett pénzüket fektetik állampapírokba.

Idén már 80 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány
Az év első négy hónapjában 80 milliárd forinttal nőtt a kifejezetten a lakosságnak szánt állampapírok állománya - közölte nemrégiben az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Tavaly egész évben mindössze 30 milliárd forint volt a növekmény. Ebből 50,6 milliárdot tett ki a Kamatozó Kincstárjegyek állománybővülése, az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvényeké 15,5 milliárd, míg az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyeké 13,9 milliárd forint volt. Így összességében 553,8 milliárd forintot tett ki a kifejezetten a lakosságnak szánt állampapírok állománya.  
Áprilisban 34,8 milliárd forintnyi lakossági papírt értékesített az ÁKK, ez négymilliárddal több a márciusi adatnál. Áprilisban is az évi 8 százalékos kamatozású Kamatozó Kincstárjegyek voltak a legnépszerűbbek.

Pórul járhatnak azok a magánszemélyek, akik beszállnak a kormány által meghirdetett államadósság-csökkentési programba, és a készpénzben őrzött megtakarításaikat állampapírba fektetik - állítja Angyal József okleveles adószakértő. Az adóhatóság által a vagyonosodási vizsgálatok során alkalmazott készpénz-egyenleg módszer miatt sorra buknak el az ellenőrzéseken a magánszemélyek.

A módszer lényege, hogy az adóhatóság kiadásnak tekinti, ha valaki készpénzt fizet be a saját bankszámlájára, vagy esetleg állampapírt vásárol belőle. Ennek alapján az ellenőrzések során azt állapítja meg, hogy a készpénz és a bankszámla, illetve állampapír-számla közötti átvezetés vagyonváltozással jár. Vagyis a magánszemélynek gyarapodott a vagyona, miközben csak az esetleg évek óta a párnacihában tartogatott pénzét helyezte el a bankszámláján, vagy fektette állampapírba. Az ellenőrzés során az adózónak hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a befektetett pénz adózott jövedelemből származik.

Arra is hiába hivatkozik, hogy az adott időpontban a saját bankszámláján lévő összeg is elegendő fedezetet nyújt a készpénzes kiadásokra. Az adóhatóság ugyanis nem tekinti bevételnek a vizsgált időszak elején a bankszámlán meglévő nyitóösszeget, és a bankszámlára utalt munkabért sem. A NAV szerint az az "igazi" bevétel, amikor valaki felveszi a pénzét a bankszámlájáról, ami egy későbbi időpont, mint amikor valójában keletkezik a bevétel. A bankszámláról történő kiadást - így a bankszámlán lévő összegből történő állampapír-vásárlást - a NAV nem tekinti kiadásnak. Akkor számolja el kiadásnak az adóhatóság a bankszámlán lévő összeget, amikor a készpénzt befizették a bankszámlára - ecseteli az ügyfeleivel szemben folytatott ellenőrzések tapasztalatait az adószakértő.

Angyal József határozottan állítja: az adóhatóság ellenőrzési módszere szembemegy a személyi jövedelemadó törvényben foglaltakkal. A jogszabály szerint ugyanis "bevétel a magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában - pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték". A bevétel megszerzésének időpontja pedig pénz esetében az a nap, amelyiken azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták.

Az adószakértő szerint a törvény egyértelműen fogalmaz: bevételt csak mástól lehet szerezni. Vagyis nem a saját bankszámláról felvett pénz a bevétel, hanem az, ha a kifizető vagy más magánszemély a bankszámlára utalja vagy készpénzben átadja a vagyoni értéket. A bevétel pedig akkor keletkezik, amikor a pénzt megkapja a magánszemély.

A saját pénzeszközök közötti mozgás (készpénzbefizetés, -kivétel) esetén pusztán átvezetésről van szó. Ezt támasztja alá az szja-törvény 5. számú mellékletében a bevételi-kiadási alapnyilvántartások között tételesen említett pénztárkönyv modell, amely a magánszemély pénzeszközeiben beállt változásokat rögzíti idősorosan. A készpénzbefizetés bankszámlára, illetve a készpénzfelvétel bankszámláról egyáltalán nem jelent változást a magánszemély vagyoni helyzetében. A pénztárkönyv modellben egyértelműen az a bevétel, ami növeli, a kiadás pedig, ami csökkenti a rendelkezésre álló pénzeszközöket - magyarázza az adószakértő.

Az adóhatóság által alkalmazott készpénzforgalmi egyenleg módszer viszont - mint már említettük - kiadásnak tekinti a saját bankszámlára történő készpénzbefizetést, és a készpénzfelvételt számolja el bevételként. Nem számol a vizsgált időszak elején a bankszámlán meglévő nyitóértékkel, a bankszámlára átutalt bevétellel. Vagyis a kiadást a tényleges időpontjánál előbbre, a bevételt pedig későbbre datálja, így fiktív forráshiányt generál - hangsúlyozza Angyal József. Véleménye szerint ennek a módszernek nincs törvényi alapja, a készpénzforgalmi mérleg az adóhatóság kreálmánya, nem létező egyenlegforma. Az adóhatósági határozatokban semmilyen utalás nem szerepel arra vonatkozóan, hogy milyen rendelkezések alapján alkalmazza a NAV ezt a módszert - mutat rá az adószakértő.

JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 307 398 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 094 forintos törlesztővel az Erste Bank nyújtja (THM 10,83%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 70 482 forintos törlesztőt (THM 10,61%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az állampapírt vásárlók is úgy járhatnak egy vagyonosodási vizsgálat során, hogy az általuk az állampapír-számlára befizetett összeget kiadásnak tekinti az adóhatóság. Az adózóknak kellene bizonyítaniuk a pénz forrását, ami a fentiekben vázoltak miatt eléggé reménytelen vállalkozásnak tűnik.

Korábban hasonló okok miatt véreztek el a vagyonosodási vizsgálatokon azok is, akik a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás után - a kötelezően elrendelteknek megfelelően - a bemutatóra szóló betétüket nevesített bankszámlára helyezték át. Az adóhatóság ezekben az esetekben is kiadásként jelenítette meg a bankszámlákra történő készpénzbefizetést, aminek az eredetét az érintett adózók nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani - példálózik az adószakértő. Hogyan is tudták volna, hiszen a korábban beváltott betétkönyvük nem a nevükre, hanem bemutatóra szólt? Akkoriban a magánszemélyek 90 százalékának látra szóló betétkönyve volt.

Az érintett magánszemélyek hiába hivatkoznak az szja-törvényben foglalt fogalmakra, sorra bukják el a bírósági pereket is, sőt, a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria elődje) is helytállónak minősítette egy ítéletében az adóhatóság által alkalmazott készpénzforgalmi egyenleg módszert. Angyal József állítja, a bíróságok alaposabb elemzés és részletes indokolás nélkül, a szakértők véleményének figyelmen kívül hagyásával hozzák meg ítéleteiket. Véleménye szerint ennek az az oka, hogy a bíróságokon volt adóhatósági jogászok ítélkeznek.

Az adószakértő szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak sürgősen felül kellene vizsgálnia a vagyonosodási vizsgálatok során alkalmazott ellenőrzési módszereket, azok ugyanis gátolják az állampapír-vásárlásra ösztönző kormányzati szándék megvalósítását. Amennyiben továbbra is az említett módon tünteti fel a mérlegben az adóhatóság a magánszemélyek bevételeit és kiadásait, akkor jobban teszik, ha kétszer is meggondolják, hogy állampapírokba fektetik-e a pénzüket, inkább vegyenek belőle kevésbé feltűnő dolgokat, például tévét vagy mosógépet.

 

HR BLOGGER
kovacstunde  |  2025.04.13 09:00
Bűnbakképzésről akkor beszélünk, amikor valaki saját kudarcáért, sikertelenségért, vagy olyan tettéé...
laskainelli  |  2025.04.12 18:26
Van egy nehéz, de sokak számára ismerős állapot: amikor nem vagy igazán boldog a kapcsolatodban, de...
vezetoi-coaching  |  2025.04.11 22:06
Az április 11 nekem személyesen fontos nap, nem csak azért, mert ekkor született József Attila, ez a...
hrdoktor  |  2025.04.09 08:54
Hatással lehet-e a tartós párkapcsolat vagy a házasság a felek egészségi állapotára? Tényleg hosszab...
perfekt  |  2025.04.07 09:47
Bemutatkozik Kovács Zsuzsanna, a Perfekt egyik meghatározó képzési referense, aki nap mint nap segít...
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

NAPTÁR
Tovább
2025. április 14. hétfő
Tibor
16. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 9. 10:33