Szorul az adóhurok a gyermekesek nyakán: az Alaptörvény sem szent?

Óriási jelentősége van az új adóterhek megítélésében a magánszemélyek esetében az alaptörvény közteherviselésre vonatkozó szabályainak - nyilatkozta a Pénzcentrum.hu kérdésére Kolláth György alkotmányjogász.

Magyarország Alaptörvényének XXX. cikke a következőket mondja ki:

(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

Márpedig az új telefonadó nem tesz különbséget a magánszemélyek teherbíró képessége alapján. A nemzetgazdasági minisztérium szerint a fogyasztásra és a forgalomra kivetett adók társadalmilag arányosabbak, mint a jövedelmet terhelők, hiszen a tehetősebbek fogyasztásuk arányában több adót fizetnek. A tárca egyelőre nem hozott nyilvánosságra konkrét közgazdasági számításokat arra vonatkozóan, amely egyértelműen alátámasztaná, hogy a tehetősebbek többet telefonálnak.

Márpedig a jogalkotásról szóló törvény szerint kellene lennie konkrét hatástanulmánynak. A jogszabály előkészítőjének - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kellene mérnie a szabályozás várható következményeit. Erről ugyan csak a kormányt kell tájékoztatni, de az éves szinten 45 milliárd forint bevételt hozó sarc esetében elvárható lenne, hogy a kormány konkrét számokkal támassza alá az adóteher bevezetésének hatásaira vonatkozó állításait. Egyelőre azonban csak egy hipotézis, hogy akinek magasabb a jövedelme, az többet fogyaszt, vagyis több adó terheli.

A gyermeket nevelők esetében hatástanulmány nélkül megsaccolható, hogy több telefonhívást kezdeményeznek, mint az egyedülállók. Vagyis esetükben megkérdőjelezhető, hogy az adóterhet a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével állapította-e meg az új törvény. A munkanélkülieknek és a távol élő családtagjaikkal rendszeres kapcsolatot ápolni kívánó nyugdíjasoknak sem ugyanakkora a teherbíró képességük, mint azoknak, akik dolgoznak. 

A módosabbaknak jelenthetnek könnyebbséget az úgynevezett okostelefonokon keresztül elérhető igyenes internetes telefonhívási lehetőségek, ők azok, akik meg tudják vásárolni a több tízezer forintos készülékeket. Bár egyelőre nem tudni, hogy a telefontársaságok milyen módon - az előfizetések alapdíjaiban, vagy a hívások díjaiban - hárítják majd át az adót az ügyfelekre.

OLVASD EL cikkünket a költségcsökkentési lehetőségekről: Hiába cseng a Matelcsy: így kerüld ki a telefon-különadót

Mint az köztudott, az új adó mértéke telefonhívások esetén percenként, sms-nél pedig darabonként egységesen 2 forint lesz július 1-jétől. Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama, küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma. 

KATTINTS! Benyújtották! Itt vannak a részletek az új adókról

A Nemzetgazdasági Minisztérium a telefonhívások havi 10 percnyi adómentességét próbálja meg úgy beállítani, mintha az lenne hivatott megakadályozni, hogy a szolgáltatók felemeljék a keveset telefonáló magánszemélyek telefondíját az adóra hivatkozva. Az adó összegét minden magánszemélyek esetében 700 forintban maximálták. A kedvezmények azonban minden magánszemély által kezdeményezett telefonhívásra érvényes, függetlenül attól, hogy mekkora a számlája végösszege. 

A kormány nem hisz az új adónem lakosságra történő áthárításában, ugyanis azt a piaci verseny megakadályozza, ezt támasztják alá az elmúlt évek távközlési szektor fogyasztói árindexei is - hangsúlyozta a telefonadóról szóló törvény elfogadása után kiadott közleményében az NGM. Ezt megelőzően a Telenor bejelentette, hogy az idei évben biztosan áthárítja ügyfeleire az adóterhet.

Az alkotmányjogász szerint a kormány azzal a trükkel próbálta meg kivédeni az alaptörvénnyel való ütközést, hogy a telefonadónak nem a magánszemélyek, hanem a telefontársaságok az alanyai. Az alkotmányossági kérdés akkor merül fel, ha a szolgáltatók átterhelik a megnövekedett adókat a magánszemély ügyfelekre. Ebben az esetben alkotmányjogi panasszal lehet élni az Alkotmánybíróságnál. A pozitív elbíráláshoz azt kell bizonyítani, hogy a magánszemély kiadásainak növekedése és az új adók között egyértelmű kapcsolat mutatható ki, s az érintettnek nem a teherbíró képességénekl arányában kell hozzájárulnia a közterhekhez.

Kolláth György szerint azt a kérdést is érdemes lehet feszegetni, hogy a jogalkotó visszaélt-e a joggal akkor, amikor a távközlési társaságokat nevezte meg az adó alanyának annak érdekében, hogy megkerülje az Alaptörvényben foglaltakat, miközben az adó egyértelműen az előfizetők által bonyolított ügyleteket terheli.