Benyújtották! Itt vannak a részletek az új adókról

A telefonhívásokra percenként 2 forint, az sms-ekre pedig darabonként 2 forint adót vetne ki a Nemzetgazdasági Minisztérium július 1-től. Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama, küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma. Kérdés, hogy mi van akkor, ha a csomagban például 100 sms ingyenes, de valaki csak havonta tíz darabot küld el, akkor is a 100 sms után kell-e a díjat megfizetni?

A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám, nem magánszemély előfizetőnél és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2500 Ft/hó/hívószám. Mentes az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, az üzenetküldés adománygyűjtő számra, a teszthívás. A magánszemély előfizetők hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc után nem kell megfizetni az adót.

Az adó alanya a szolgáltató. Az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani és megfizetni. Kivétel ez alól az első bevallás időpontja, amely nem augusztus, hanem szeptember 20-a.

Az Országgyűlés honlapján a jövő hétre közzétett napirendi javaslat szerint a parlament egy hét alatt lezavarná a telefonadóra vonatkozó javaslat vitáját, és meg is szavazná az új törvényt. Ehhez képest számos kérdés nem tisztázott még. A beterjesztett törvényjavaslat továbbra sem tisztázza azt a kérdést, hogy a céges flottákba tartozó, egymás között ingyenesen telefonálókat hogyan érinti az adó. Lehet úgy is értelmezni az előterjesztést, hogy a nulla forintos percdíjú hívásokat is 2 forint adó terheli majd.

ÍGY CSÖKKENTHETED a költségeidet az adó bevezetése után: Hiába cseng a Matelcsy: így kerüld ki a telefon-különadót

Adó szinte minden pénzre, ami mozog

Pénzügyi tranzakciós illeték terheli 2013. január 1-től a pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési műveletek közül az átutalást, a beszedést, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést, a készpénzbefizetést fizetési számlára, a készpénzkifizetést fizetési számláról, a készpénzátutalást, az okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását is.

Pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.

A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.

Nem kell az adót megfizetni az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő fizetési számlák között végrehajtott fizetési műveletre, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik. Mentes az adó alól továbbá az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka, vagyis az 1 ezreléke.A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi nyilatkozatának megfelelően nem lesz maximum összege a fizetendő tranzakciós adónak, ellentétben a Széll Kálmán Terv 2.0-ban írtakkal, ahol még az szerepelt, hogy az adó legfeljebb 30 ezer forint lehet.

A pénzügyi tranzakciós illeték alapja általánosságban véve az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját - a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján - megterheli. Készpénzbefizetés esetén az illeték alapja a kedvezményezett részére teljesítendő összeg, készpénzátutalás esetén pedig az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg. Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás esetén az összeget a Magyar Nemzeti Bank által a teljesítési napra közétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A bankokat terheli a tranzakciós adó

A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának kell teljesíteni. Készpénzbefizetés esetén a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóját terheli az adó. A Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynek kell az adót megfizetnie.

Készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató, okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató, készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén pedig a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója az adó alanya. A bank viselné az adóterhet abban az esetben is, ha az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.

A törvényjavaslat szerint a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltatónak havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell megállapítania, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallania és megfizetnie.

A tranzakciós illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstár által a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra, valamint a bankok saját pénzforgalmi számlájuk terhére megvalósított fizetési műveletekre.

A Magyar Bankszövetség álláspontja szerint ellentmond a kormánnyal kötött megállapodásban foglaltaknak, hogy a pénzügyi tranzakciós adó a szolgáltatóknál jelenik meg többlet ráfordításként. Ha a pénzügyi intézményeket többletterhek sújtják, az szükségképpen visszaveti a pénzügyi intézmények hitelezési képességét, illetve tovább növeli a hitelek árát.

Jön a biztosítási adó is

Adóval terhelné meg a kormány 2013. január 1-től a biztosítási szolgáltatásokat is. Az adó alapja a biztosítási díj. Mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 30, casco biztosítás esetén 15, a vagyon- és balesetbiztosításokra pedig 10 százalék lenne. Az adót a biztosító társaságoknak kellene bevallaniuk és megfizetniük a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követ hónap 20. napjáig. Ez a javaslat akár bevallási káoszhoz is vezethet, lévén, hogy a biztosításoknál havi, negyedéves és éves díjfizetés is lehetséges.

A biztosítási adó három közterhet vált ki:a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját és a tűzvédelmi hozzájárulást. A 2012. december 31-ét követő időszakra már beszedett baleseti adó az adóalanynak visszajár, a visszafizetett adót a biztosító az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.