Már megint a gyermekes családokon csattanhat az ostor

Elismerte a kormány az adótörvény-módosítási javaslatban, hogy rossz számításokat kommunikált korábban a nemzetgazdasági tárca. Csak úgy sikerült pénzt előteremteni az alacsonyabb jövedelműek bérkiegészítésére, hogy a havi bruttó 202 ezer forint fölött továbbra is a bruttó bérek 1,27-szerese lesz az adóalap. Ezzel szemben szeptember 22-én még arról volt szó, hogy az említett jövedelemhatár fölött a felére, 1,13-ra csökken az adóalap-szorzó. Ebben az esetben azonban - mint ahogy azt a Pénzcentrum.hu megírta - egy fillér se lett volna bérkompenzációra.

NÉZD MEG korábbi cikkünket! Elszámolta magát a kormány, nincs pénz jövőre bérkompenzációra

Arról viszont egyelőre még semmit nem lehet tudni, milyen megoldást választana a kormány az adótörvény-változások miatti hátrányok kiküszöböléséhez. Ráadásul kétféle kompenzációt is vállalt: egyrészt az alacsonyabb keresetű munkavállalóknál adódó nettó keresetcsökkenés, másrészt a munkáltatókra kényszerített béremelés miatti költségnövekedés ellentételezését.

A nemzetgazdasági miniszternek november közepéig kell kidolgoznia a kompenzációs rendszert - nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő. Egyelőre az az ígéret hangzott el Matolcsy György szájából szeptember 30-án, hogy "csak olyan megoldások jöhetnek szóba, mely mellett 100 százalékban garantált, hogy senki nem jár rosszul jövőre".

A legelső verzió szerint a kormány úgy képzelte el a kompenzációt, hogy azt a munkavállalóknak egyénileg kellett volna az adóhatóságtól kérniük. Nyilatkozniuk kellett volna arról, hogy nincs be nem vallott, sőt, rosszul bevallott jövedelmük. Ez utóbbi óriási terhet jelentett volna a magánszemélyek számára, hiszen senki nem lehet teljesen biztos abban, hogy jól készítette el a bevallását.

Azóta megjelentek már olyan hírek, hogy mégsem a munkavállalóknak kellene egyesével az adóhatósághoz menniük a kompenzációért, hanem a munkáltatók is intézhetnék azt.

A gyermekesek az idei bérkompenzáció vesztesei

Kézenfekvő lenne az a megoldás, ha az idei évben a költségvetési szférában előírt kötelező bérkompenzáció szabályait ültetnék át a versenyszférában dolgozókra is. Az idei rendszer fő tanulsága, azonban hogy hátrányosan különbözteti meg a gyermekeseket. A bérkiegészítésnél ugyanis figyelembe vették azt is, hogy az adott dolgozó jogosult-e családi kedvezményre. Ha igen, akkor csak az annak levonása után maradó bérkiesést kompenzálták. Így az ugyanabban a munkakörben, ugyanabban a beosztásban dolgozók bruttó fizetése között óriási különbség lehet az alapján, hogy hány gyermeket nevelnek.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete tiltakozott amiatt, hogy a gyermekesek kimaradtak a keresetkiegészítésből. Áprilisban Rogán Antalnak, a bér- és adómonitoring bizottság elnökének címzett levelükben plusz bérkompenzációt kértek a gyermekesek számára, felvetésük azonban süket fülekre talált.

Hogyan lehetne trükközni?

A magánszemély azonban nem köteles az év közbeni adóelőleg levonásakor érvényesíteni a családi adókedvezményt. A munkáltató csak a dolgozó nyilatkozata alapján veheti figyelembe a nettó bér kiszámításakor a gyermekek utáni kedvezményt. Az alacsony keresetűeknek beígért jövő évi kompenzációval jobban járhatnának a családosok akkor, ha év közben nem kérnék a kedvezmény levonását az adóelőlegükből, így esetükben is nagyobb nettó bérkiesést kellene kompenzálni. A gyermekek utáni kedvezményt pedig a következő évi adóbevallásukban érvényesítenék.

Tönkrevághatja a cégek bérstruktúráját a kötelező béremelés

A jövő évi adóváltozások ellentételezéséhez az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban jóval a kormány által általánosan elvárt 5 százalékos szint fölött kellene emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy ne csökkenjen a munkavállalók nettó keresete.
A minimálbér a kormány tervei szerint jövőre havi 92 ezer forintra növekedne az idei 78 ezer forintról azért, hogy nagyjából ugyanannyi, nettó 60 ezer forint körüli összeg maradjon belőle. A munkáltatóknak azonban ez nem 14 ezer, hanem 18 ezer forint többletköltséget jelent havonta, mivel a bérnövekmény után is meg kell fizetni az összesen 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot - derül ki Angyal József okleveles adószakértőnek a venusz-szoftver.hu oldalon közzétett kalkulátorával végzett számításokból.

Ez az emelés azonban csak a legkisebb bérért foglalkoztatottak problémáját oldja meg. További kérdés, hogyan hidalnák át a munkáltatók a minimálbér jelentős növeléséből adódó bérfeszültséget. A jelenleg havi 92 ezer forintos bérből jövőre több mint 9000 forinttal kevesebb maradna. Ahhoz, hogy az érintett munkavállalók az idei évhez hasonlóan havi 69 ezer forintot vihessenek haza, bruttó 106 ezer forintot kellene keresniük.

Az ebben a kereseti kategóriában foglalkoztatottak közül csak azok számíthatnak egyértelműen béremelkedésre, akik legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoznak. Esetükben jelenleg legalább bruttó 94 ezer forint a versenyszférában a garantált bérminimum, ha teljes munkaidőben dolgoznak. Jövőre a kormány 108 ezer forintban határozná meg ezt az összeget.

A közfoglalkoztatottak havi bruttó 57 ezer forintos bérét 72 ezer forintra kellene emelni jövőre ahhoz, hogy az idei évhez hasonlóan 47 ezer forint körüli összeget kaphassanak kézhez belőle. E nélkül havonta csaknem 10 ezer forinttal járnak rosszabbul 2012-ben, ha nem vehetnek igénybe családi kedvezményt. A csaknem 15 ezer forintos bruttó béremelés azonban a munkáltatóknak 19 ezer forintjukba kerül.

A kormány azt ígéri a vállalkozásoknak, hogy megtérítené a béremelésből adódó többletköltségeik egy részét. Továbbra is kérdéses azonban, hogy a kötelezően elvárt 5 százalékos béremelést meghaladó mértékre kapnának-e ellentételezést a vállalkozások, vagy annak megvalósításához is.

Korábban felmerült az is, hogy járulékkedvezményt vehetnének igénybe a munkáltatók. Ehhez azonban módosítani kellene a társadalombiztosítási járulékokról szóló törvényt. A beterjesztett javaslatcsomagban azonban nincs erre vonatkozó rendelkezés.

Mit ajánl az adószakértő?

A kormány lényegében egy korábban már alkalmazott kompenzációt kíván egy másik kompenzációval helyettesíteni - hangsúlyozta a Pénzcentrum.hu kérdéséreAngyal József. Megvalósíthatatlannak tart egy olyan rendszert, amelyben az egyéneknek külön-külön elbírálás alapján ellentételeznék a nettó keresetcsökkenést.

Az adószakértő továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat valójában kétkulcsossá teszi a 2012. évi adótáblát, csak az adó alapja lesz kétkulcsos azzal, hogy a havi bruttó 202 ezer forintos jövedelemrészre az 1,27-szeres szorzóval növelt összeg után kell megfizetni a 16 százalékos adót. Így valójában bruttó 202 ezer forintig 16, a fölött pedig 20,32 százalékos lesz az adóteher.

Angyal József szerint egyszerűen meg lehetne oldani, hogy ne csökkenjen jövőre az alacsonyabb jövedelműek nettó keresete. A kormány által javasolt személyi jövedelemadó szabályok mentén haladva azt javasolja, hogy bruttó 202 ezer forint fölött maradjon a 27 százalékos kiegészítő adóalap, 101 ezer forint alatt viszont a 27 százalékkal csökkentett összeg után kelljen 16 százalék adót fizetni.

Emellett a rendszer mellett a legalább bruttó 160 ezer forintos jövedelmeket egyáltalán nem kellene növelni ahhoz, hogy ugyanannyi maradjon belőle, mint az idén. Az alatt pedig jóval kisebb béremelés is elég lenne a keresetcsökkenés kivédéséhez.

Angyal József a venusz-szoftver.hu oldalon közzétett számításai szerint a jelenlegi bruttó 100 ezer forintos bért 113 500 forintra kellene emelni a kormány által beterjesztett adótábla mellett, hogy ne csökkenjen az abból megmaradó nettó összeg. Ez a munkáltatóknak 11 százalékos bérteher-növekedést jelentene. Az adószakértő által javasolt háromsávos adóalap mellett viszont 4,6 százalékos béremelés is elég lenne.

Angyal József hozzáteszi: az általa javasolt adótábla ugyanannyira egykulcsos, mint amennyire a törvényjavaslatban szereplő változat.