250 ezerből saját lakáshoz jutott a hajléktalan

Rengeteg pénzt költ az állam a hontalanok kilátástalan helyzetének megszüntetésére, de ők többször visszacsúsznak a mélyebbnél mélyebb kilátástalanságba. A drogfüggőséggel, az alkoholizmussal és a mentális problémákkal küzdő utcára szorult emberek támogatása nem a leghatékonyabb módon kerül kiosztásra. "Segíteni valakinek csupán pénzzel, csak akkor működik, ha lelkileg egyébként nagyjából rendben van az ember, és csupán válás, vagy munkanélküliség miatt kezd lecsúszni. Naponta 1500-2000 Ft az ellátás alapköltsége, ehhez szállás - ha ingyenes fapados szálló, akkor 0 Ft, a fizetős helyek 10 000-től 80 000 Ft havonta." - mondta el a Pénzcentrum.hu kérdésére Huszti Kornélia, Fedél Nélküliekért Alapítvány képviselője.

Természetesen az említett 0 Ft-os szállók is sokba kerülnek, a kedvezményes 10 ezer Ft-os lakhatáshoz is támogatások révén juthat hozzá a hajléktalan. Ezek a saját hozzájárulást megkövetelő "bérlemények" legalább felelősségérzetre nevelhetik az embereket. Bár a megelőlegzett bizalommal többen visszaélnek és több hónapnyi nemfizetés után elszöknek, de akik ilyen ingatlanhoz jutnak, könnyebben tudnak az utcáról visszakerülni a normális életbe.

Hazánkban az állami támogatások és a támogatást kiosztó rendszer maga is rengeteg forrást von el a közös kasszánkból, az eredmény viszont közel sem kielégítő. Kikerülni az utcára könnyű, a visszaút pedig sok esetben lehetetlen. Mi lenne a jó megoldás?

Az alternatíva

Egy londoni kísérletet során 13 emberből 11 jutott fedett ingatlanhoz, majd illeszkedett vissza a társadalomba - hívja fel a figyelmet egy az Economist-on közétett kutatás. Egy hajléktalanra 794 fontot (250 ezer Ft) költöttek összesen és ők talpra tudtak állni. Ez nem nagy összeg egy nem túl hosszú időszakra még a magyar támogatásokkal összevetve sem.

Az állami pénz Magyarországon leginkább az utcai lét hátrányainak csökkentésére megy el: közösségi szállás, étel, ruha, melegedők. Ezek nagy költséggel üzemelnek, ráadásul sok szervezőmunkát igényelnek. Ezzel szemben a londoni kísérlet közvetlen pénzbeli támogatással segítette a hontalan embereket. A pénzzel a kezükben maguk dönthettek arról, merre indulnak tovább.

Ez az bizonyítja, hogy sok esetben a "csövesek" maguk jobban tudják, hogy mire van szükségük a kilábaláshoz, mint a "szegénységszakértők". Persze van különbség hajléktalan és hajléktalan között is. A Pénzcentrum.hu azon kérdésére, hogy mennyire hajlandók takarékoskodni az utcán élők elkeserítő választ kaptunk Huszti Kornéliától: "Nem ez a jellemző, ha van pénze, elkölti. Az átlagos hajléktalan a mai napot akarja túlélni, nem tanulta meg beosztani a pénzét, de van, aki már olyan állapotban van, hogy nem is akarja."

A szakértő hozzátette: egy támogatás hatékonysága attól függ, mennyire megy az együttműködés. Annál eredményesebb, minél inkább az utcán élők kezébe adjuk a döntés jogát. Fel kell építeni némi felelősségérzetet önmaguk és az életük iránt.

Épp ez a felelősségérzet lehet a kulcs, amivel a 11 hajléktalan ki tudott mászni a gödörből. A kapott 250 ezer forint nem is tűnik soknak, mégis ebből álláshoz jutottak és minden nap fedél alatt tudnak aludni. Nem utolsó sorban pedig nagy összeget spóroltak a társadalomnak.

Hogy lehetne elkezdeni itthon?

Fejenként 150 000 forinttal el lehet kezdeni a programot. Ezután havi 20 000-50 000 forinttal 3-6 hónapon át még intenzív segítségre van szükség míg az egykori hajléktalan elkezd önállóan élni. Még ezután is történhet visszaesés, attól függően, lelkileg milyen stabilitást sikerül elérni -mondta Huszti Kornélia.

Itthon nagy hiányosság a hontalanok között a pénzügyi ismeretek hiánya, így a támogatásokat csak kisebb körben lehetne elkezdeni, de szükség lenne valamilyen képzésre mielőtt pénzt tudnának kezelni az érintettek.

Sajnos eddig voltak negatív példák

A hozzájárulást megkövetelő lakások kiutalása után sokan rendszertelenül fizettek vagy leléptek nagyobb tartozást felhalmozva. Volt olyan eset is a Fedél Nélküliekért Alapítvány életében, amikor valaki 30 Ft-os szemüvegre adott támogatás után tűnt el.

Viszont pozitív példa is akad. "Egy fiatal párt 2 éves gyerekkel fogadtunk be. Havi 5000 Ft-ért kaptak szállást, hogy érezzék a felelősséget. Mikor dolgozni kezdtek, segítettünk bölcsödét intézni, lakáskauciót fizettünk nekik, 1.5 szobás lakást segítettünk bérelni. Nehéz volt ránevelni őket a beosztó, gondoskodó életre, de a gyerek érdekében ők is küzdöttek. Mostanra szétmentek. Afiatalember továbbra is normális lakásban lakik, dolgozik. Az anyuka visszament a gyerekkel a szüleihez. Az eredmény az, hogy a gyerek nem lett állami gondozott." - mondta Huszti Kornélia