Óriási nyugdíj-meglepetés jöhet: megdöbben majd, akit nem jelentenek be rendesen

A népesség elöregedése egyre nagyobb nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerre, az évek előrehaladtával fokozatosan csökken az egy nyugdíjasra eső dolgozók száma. A nyugdíjhiány kezelése nem csak hazánkban, hanem európai szinten is egyre komolyabb fejtörést okoz a szakértőknek.

A becslések szerint a megfelelő színvonalú nyugdíjas élethez átlagosan a nyugdíjba vonulásuk előtti jövedelmük 70%-a szükséges (valamint azt, hogy a nyugdíjalapok átlagos éves hozama 5% legyen). Ez az összeg azonban várhatóan nem áll rendelkezésre, mert egyre kevesebb aktív dolgozóra egyre több nyugdíjas jut. Röviden szólva nyugdíjhiány fenyeget.

A nyugdíjhiány a következő negyven évben nyugdíjba vonulók számára a megfelelő színvonalú nyugdíjas élethez szükséges nyugellátás és a számukra a jelenlegi rendszer mellett várható nyugdíjösszegek közötti különbözet. Becslések szerint az éves nyugdíjhiány 1900 milliárd euróra tehető az Európai Unióban, ami az idei bruttó nemzeti termék (GDP) 19%-ának megfelelő összeg.

Több fronton is küzdeni kell a nyugdíjhiány csökkentése érdekében

A nyugdíjhiány elleni küzdelem nem orvosolható egyetlen beavatkozással, ezért egy átfogó intézkedési terv kidolgozása szükséges. A magasabb hozam elérése hosszú távon nem biztosítható, az állami szerepvállalás emelése is csak félmegoldás, az alacsonyabb életszínvonal elfogadását valószínűleg sokan elutasítanák, akárcsak a nyugdíjkorhatár további emelését.

Ezen intézkedések megfelelő elegye azonban megoldást jelenthet a különbözet eltüntetésére. A rendszerszintű beavatkozások mellett az egyén szerepe is kiemelt fontossággal bír. Az egy főre vetített nyugdíjhiány csupán a lakossági megtakarítások növeléséből nem fedezhető, de az egyéni öngondoskodás fontosságát senki sem kérdőjelezheti meg.

Kiemelt szerepet kap az öngondoskodás

A jelenleg a szürkegazdaságban dolgozók a magánnyugdíjpénztári befizetéseikből a jelenlegi tényleges bérük százalékában alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak, mint azok, akik a teljes összegre be vannak jelentve. Aki például a minimálbér után fizet csak járulékot, annak célszerű lehet egy önkéntes nyugdíjpénztári számlát nyitni és azon is gyűjteni a nyugdíjas évekre, de igaz ez mindenkire, aki növelni szeretné a majdani nyugdíja összegét.

A munkavállalók részére nem kötelező az önkéntes nyugdíjpénztár, de tag lehet minden 16. életévét betöltött személy (magyar és külföldi is), aki tagdíjfizetést vállal. Azok a szürkegazdaságban dolgozók, akik nem építenek erre a pillérre, nagyot nézhetnek majd, amikor megtudják, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk.

Az idősebbek választhatnak, hogy tovább dolgoznak (ami a jelenlegi munkaerőpiaci körülmények között inkább kihívás, mint megoldás), vagy több lábon állnak, hogy megfelelő jövedelmet érjenek el a nyugdíjas éveikre. A fiatalabb korosztály előtt azonban több út is nyitva áll. A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak mellett nyugdíj-előtakarékossági számát (nyesz) is nyithatnak, valamint egyéb nyugdíjcélú megtakarításokat is elindíthatnak.

Ez kinek fog menni? 1400 forintot kellene félretenni naponta

A várható nyugdíjhiány az alacsony és a közepes jövedelemmel rendelkezőket érinti a legérzékenyebben. De mivel egy önkéntes nyugdíjpénztári számla már havi kétezer forintos befizetéssel elindítható, a "nekem erre se pénzem se időm" hozzáállás helyett érdemes lehet fontolóra venni azt, hogy egy-két üveg bornak, néhány sörnek, vagy pár doboz cigerettának megfelelő összegből növelhetjük a majdani nyugdíjunk összegét. A minimum összeg csak töredéke az egy főre eső nyugdíjhiánynak, mivel ennek teljes fedezetére becslések szerint naponta 1400 forintot kellene félretenni.

A reformok bevezetése mellett kulcsfontosságú az öngondoskodás, az egyéneknek be kell látniuk, hogy nem számíthatnak mindig az államra. Amíg jelenleg még 4 aktív jut egy nyugdíjasra, addig ötven év múlva már két aktívnak kell majd eltartania egy nyugdíjast. A fenyegető számok ellenére az emberek többsége még mindig nem érzi a saját felelősségét a nyugodt nyugdíjas évek megtermtésében.

Az államosítás nem járható út

Iván László, a Nyugdíj- és idősügyi albizottság elnöke elmondta, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban számos radikális ember azt mondja, hogy államosítani kellene a rendszert, a Fidesz azonban egyértelműen elutasítja ezt a felvetést. A kormány célja, hogy az aktivitást növelje, vagyis a TB-rendszerbe több bevétel folyjon be, miközben a gazdasági növekedést is fel kell pörgetni.