"Szép esténk lesz, ha egyszer majd megöregszünk, sose' veszekszünk, ülünk a kandallónál, s fogjuk majd egymás kezét." G. Dénes György emlékezetes slágerének kezdősorai igencsak idilli képet tárnak elénk a nyugdíjas kor harmóniájáról. Könnyen lehet azonban, hogy a gondtalan öregkor csak álmainkban létezik. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk az öngondoskodás lehetőségével.
Nagyszüleinknek egyszerű dolga volt. A munkájukért kapott fizetésükből az állam egy bizonyos összeget levont, azt összegyűjtötte, majd nyugdíjba vonulásuk után a nyugdíjbiztosítási rendszeren keresztül havi részletekben visszaadta nekik a pénzüket nyugdíj formájában. Ez persze azért nem volt ilyen egyszerű. A valóságban az állam a munkát végző emberek befizetéseiből fizette ki a nyugdíjakat. A rendszert emiatt nevezik felosztó kirovónak. A módszer egészen addig jól is működött, amíg több dolgoztak, mint ahányan nyugdíjat kaptak.
Valamikor a nyolcvanas évek elején fontos változások indultak el. Azóta egyre kevesebb gyerek születik, miközben a nyugdíjasok száma egyre magasabb. Az okok rendkívül összetettek. A gyermekvállalási hajlandóságot például a rendszerváltás után bizonytalanná váló jövő, az anyagi problémák, a karrierépítés hátráltatja. Az idősek száma pedig egyebek mellett a javuló népegészségügyi helyzet, a második világháború után született rendkívül népes korosztály öregedése miatt nő. A folyamatok az alábbi ábrán élesen kirajzolódnak.
1869-ben a magyar népesség korfája piramis alakú volt, azaz a munkaképes lakosság létszáma nagyobb volt, mint az eltartott korosztályoké, az időseké és a kisgyermekeké. 2008-ban a korfa már urna alakú, azaz lassan több lesz az eltartott, mint a dolgozó. Az elöregedés azonban csak az egyik baj. Nagy gondot jelent az is, hogy egyre kevesebben vagyunk. Évente körülbelül 30 ezerrel többen hunynak el, mint ahányan születnek. Ha ez így megy tovább, könnyen megeshet, hogy 2050-re csak 8 millió ember él majd Magyarországon. Ez pedig azért baj, mert kisgyermekeket és nyugdíjasokat eltartó aktívan dolgozó emberek száma folyamatosan csökken. Így az ő befizetéseikből kevesebb pénz jön össze, mint amennyire a nyugdíjak kifizetéséhez az államnak szüksége lenne. Magyarán: a jövő nyugdíjasai egyre kevesebb állami nyugdíjra számíthatnak, ami akár a megélhetésüket is veszélyeztetheti.

A magyar nyugdíjrendszer alappillére, a felosztó-kirovó rendszer tehát megrendült, ezért még két pillérrel, a magánnyugdíjpénztárakkal valamint az önkéntes nyugdíjpénztárakkal megtámogatták. A két új pillércélja, hogy a ma még aktívan dolgozók saját maguk gondoskodhassanak nyugodt öregkorukról. A magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett pénzt ugyanis hozzáértő szakember fialtatják, majd azt nyugdíjba vonulás után egy összegben adómentesen vagy havonta nyugdíjkiegészítés formájában felvehetjük.
Ha az alábbi kérdésre helyesen válaszolsz és regisztrálsz játékunkra, nyerhetsz egy hűtőmágnest vagy a 4db LG Blu-ray lejátszó egyikét, illetve fődíjként egy LG márkájú LH5020 FULL HD LCD televíziót!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A pillérek, amelyből felépül a magyar nyugdíjrendszer a következők:
a) állami nyugdíjrendszer, öngondoskodás
b) állami nyugdíjrendszer, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár
c) állami nyugdíjrendszer, önkéntes magánnyugdíjpénztár
Kattints ide, regisztrálj és nyerj! Sok szerencsét!

Életveszélyes munkahelyek Magyarországon: itt történik a legtöbb baleset, egyre aggasztóbb a helyzet
Tavaly 75 ember halt meg munkahelyi balesetben, ez 20 százalékos növekedés - olvasható a MASZSZ közleményében.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
Portfolio Gen Z Fest 2025


