Súlyos nyugdíjválság fenyeget, de az államosítás nem megoldás

Pénzcentrum

2010. szeptember 22. 11:17

Link a vágólapra másolva

Az Aviva csoport európai felméréséből nagyon borús kép rajzolódik ki, hiszen csak Magyarországon a következő 50 évben nyugdíjba vonuló 5 millió nyugdíjasnak átlagosan havonta 45 ezer forintot kellene félre tennie ahhoz, hogy a nyugdíjas éveiben az utolsó év keresetének 70 százalékát a nyugdíjban is megkaphassa. A helyzet nem megnyugtató, hiszen az Európai Uniós országok hiánya évente 1,900 milliárd euró, vagyis a 2010-es összesített GDP 19 százaléka. A legfontosabb, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a reformokat, illetve ezen felül kulcsfontosságú az öngondoskodás, az egyéneknek be kell látniuk, hogy nem számíthatnak mindig az államra - hangzott el a mai Aviva Életbiztosító sajtótájékoztatóján. Iván László az előadások után elmondta, hogy a Fidesznek nem célja a nyugdíjpénztárak államosítása. Mindenki által ismert jelenség az idősödő népesség problémája, az európai nyugdíjrendszerekre egyre nagyobb nyomás fog nehezedni a következő évtizedekben, a helyzetet pedig csak nehezíti, hogy a nyugdíjasok dolgozókhoz viszonyított aránya tovább fog nőni. Míg most 4 aktív jut egy nyugdíjasra, 2060-ban már csak kettő aktívnak kell majd eltartania egy nyugdíjast - hangzott el az Aviva Életbiztosító friss tanulmányának bemutatóján. Az Aviva a Deloitte segítségével azt próbálta megbecsülni, hogy 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulóknál mekkora az eltérés a megfelelő életszínvonal (70 százalékos helyettesítési ráta) melletti nyugdíjas élethez szükséges nyugellátás és a jelenleg várható nyugellátás között. Az elvárások és a realitások közötti differencia nagyon komoly méreteket ölt Európában. Az Aviva célja az volt, hogy a számok erejével hívja fel a figyelmet az Európai Uniós országok kormányai és lakosai figyelmét a hiány döbbenetes mértékére - hangsúlyozta Bartók János az Aviva Életbiztosító vezérigazgatója. Az elvárásoktól nagyon messze van a realitás A tanulmány szerint az EU egészében az éves nyugdíjhiány 1,900 milliárd euró, ami a 2010-es GDP-nek körülbelül a 19 százaléka. A számításoknál az elvárt életszínvonalat az aktív életpálya 70 százalékánál állapították meg, miközben a nyugdíjalapok éves átlagos hozama 5 százalék volt (ez 3 százalékos inflációval számolva mindösszesen 2 százalékos reálhozamot jelent). Magyarországon a lakosoknak évente átlagosan 532 ezer forintot kellene pluszban megtakarítaniuk ahhoz, hogy a nyugdíj ollót teljes mértékben be lehessen zárni - tette hozzá Bartók János. Ez azt jelenti, hogy ha megfelelő nyugdíjat szeretnénk kapni, akkor havonta 45 ezer forintot, vagy másképpen naponta 1,400 forintot kellene félretenni pótlólagosan. Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési vezérigazgató-helyettese szerint nagyon érdekes, hogy a felmérésük szerint igaz, hogy számszerűsíteni lehet a fenyegető nyugdíjhiányt, azonban az emberek többsége nem látja saját felelősségét a nyugdíjas éveinek megélhetésében. A lakosság nagyobb része a legtöbb országban aggódik amiatt, hogy nem lesz elegendő jövedelme a nyugdíjban. A megkérdezettek többsége szerint legalább az életpálya átlagkereset 50 százalékára lenne szükség a nyugdíjban, miközben a legtöbben elégedettek lennének, ha a jövedelmük 75 százalékát megkapnák. Mit lehetne tenni a hiány csökkentésére? A különbséget több alternatív módon lehet befoltozni, azonban az eredmények nagyon elgondolkoztatóak. Például, ha a hozam 5 százalékról 8 százalékra emelkedik, akkor is az éves hiány 1,660 milliárd euró marad. Az állami nyugellátás 10 százalékos emelése az eredeti hiányt 1,590 milliárd euróra csökkenti. Ha a 70 százalékos helyettesítési arány helyett 50 százalékot vennénk figyelembe, akkor a hiány évente 669 milliárd euróra csökkenne. Hasonló kedvező fejleménnyel járna, ha a nemzeti nyugdíjkorhatárt 10 évvel emelnénk meg. Nagyobb bajban a nyugdíjhoz közel állók vannak, hiszen nekik kevés idejük van ahhoz, hogy a hiányt kipótolják. Az időseknek több lábon kell állniuk, míg a fiatalabbaknak könnyebb dolguk van, hiszen több idejük áll rendelkezésre. A terhek nagyobb része a közepes jövedelműeknél fog lecsapódni, legalább is a számítások szerint. Zolnay Judit kiemelte a sajtótájékoztatón, hogy a most elkészült tanulmány fontos üzenetet hordoz magában az EU kormányai számára, mivel a következő évtizedekben kulcsszerepet fog játszani, hogy az országok mikor és milyen mértékben tudják az öngondoskodásra felhívni a figyelmet. Az Aviva következtetései szerint: jelentős mértékű és azonnali beavatkozás hiányában a hiány tovább növekszik; nem elég a nyugdíjrendszer reformját végrehajtani, hanem a fogyasztói magatartást is meg kell változtatni; az emberek figyelmét fel kell hívni az öngondoskodásra. A jövőben várhatóan kisebb részt tud csak vállalni az állam a nyugellátások terén, ezért nagyobb felelősséget kell vállalniuk az egyéneknek. Az elemzés alapján jól látható, hogy a hozamoknál is fontosabb, hogy mennyit takarít meg az egyén az élete során. Végül, de nem utolsó sorban a nyugdíjon kívüli vagyon nem tud minden problémát megoldani, csak részben lehet rá építeni. Nemzeti szinten a megoldásokat két körbe lehet csoportosítani Bartók János szerint. Egyrészt szükség lenne olyan rendszeres nyugdíjkimutatásra, ami minden állampolgár számára világosan bemutatná, hogy mire számíthat a nyugdíjban. Be kell látni, hogy az állami nyugdíj csak egy részét jelenti a jövőnkről való gondoskodásnak. Másrészt nemzeti szintű megtakarítás ösztönző rendszerre van szükség, hiszen ezzel lehet alapvetően megoldani a nyugdíjas problémát. Az államosítás nem járható út

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A tanulmány hallatlanul fontos, a probléma megoldását én is kiemelt jelentőségűnek tartom - mondta el Iván László, a Fidesz képviselője, Nyugdíj- és idősügyi albizottság elnöke. A magánnyugdíjpénztárak helyzetére kitérve a képviselő elmondta, hogy számos radikális ember azt mondja, hogy államosítani kéne a rendszert, azonban mi ezt a felvetést egyértelműen elutasítjuk. Célunk, hogy az aktivitást növeljük, vagyis a tb rendszerbe több bevétel folyjon be, miközben a gazdasági növekedést is fel kell pörgetni. Két dolgot nem döntöttünk még el, viszont nem szeretnénk a korhatárt kötelezően emelni a jövőben, míg a járulékkulcsokat sem kívánjuk emelni.

  

Érdekes súlyponteltolódás látszik Iván László beszédéből, az mindenképpen megnyugtató lehet, hogy az államosítást a kijelentései szerint el lehet felejteni. Mi is többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy nincs szükség az államosításra, sőt teljesen biztos, hogy nagyobb károkat okoznánk a második pillér lesöprésével, mint amekkora előny származna a vagyon megkaparintásából. Fontos, hogy Iván László olyan paraméteres megoldásokat feszegetett, mint a korhatár- vagy járulékemelés. Utóbbi lehet járhatóbb út rövidtávon, bár ez nagyon érzékeny kérdés.

Bruttó és nettó minimálbér 2025: mutatjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben!

Már tudjuk, mennyi lesz a minimálbér 2025-ben, mennyi lesz a minimálbér emelés 2025 évére vonatkozóan, mennyit nő a bruttó és a nettó minimálbér 2025 során.

A legtöbb magyar csak szenved a munkahelyén: nem mernek lépni, az egész életük tönkremehet

Egy boldog, elégedett dolgozó kevesebbet hiányzik, ellenállóbb a stresszel szemben, termelékenyebb és kreatívabb,

Bréking! Megvan a megállapodás: ennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2025-től

9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal emelkedhet 2025-től Magyarországon.

Hiba az Ügyfélkapu+ felületen: lépésről-lépésre mutatjuk, hogyan tudsz mégis ügyintézni

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik. Ugyanakkor számos problémába futhat az, aki már átregisztrált az új Ügyfélkapu+ szolgáltatásba.

Rengeteg magyar nyugdíjast keresnek: könnyű karácsonyi pénz, pár nap alatt 120 ezret fizetnek

A karácsonyi kiadások és a hosszú januári hónap terhei sok nyugdíjas számára komoly anyagi kihívást jelentenek.

Hajszálnyira a megegyezés: ennyivel emelkedhet a minimálbér 2025-ben Magyarországon

A Kormány Állandó Konzultációs Fórumán két forgatókönyv van terítéken, 2025-ben 9 vagy 10 százalékkal emelkedhet a minimálbér.

Elengedte az állam a legszegényebbek kezét? Fontos szolgáltatást nem fognak kifizetni

Az Igazságügyi Minisztérium új javaslata szerint a kirendelt ügyvédek díjazását nem az állam, hanem a kirendelést nem vállaló ügyvédek fedeznék.

Komoly fizetéscsökkentést vállalt több ezer gyári melós: vagy ez, vagy az utcára kerülnek

A Volkswagen alkalmazottai példa nélküli lépésre szánták el magukat: fizetésük csökkentését ajánlották fel, hogy elkerüljék a tervezett tömeges elbocsátásokat és üzembezárásokat.

Minimálbér 2025: rendkívüli bejelentést tettek a minimum jövedelmek emeléséről - itt vannak a részletek

Bár a felek közeledtek egymáshoz, továbbra sincs végleges egyezség a 2025-ös minimálbér-emelés mértékéről.

Ehhez az egy dologhoz nagyon értenek a magyar dolgozók: már szinte észre sem veszik, zsigerből csinálják

Munkahelyváltáskor a tapasztalt dolgozók többsége könnyen alkalmazkodik az új környezethez, kedveli a kollégáit és nehéz kibillenteni a nyugalmából.

Álom marad a tisztes béremelés 2025-re? Könnyen pofára eshetnek a magyar dolgozók

A béremelések mértéke és jellege továbbra is az egyik legnagyobb kérdés a hazai munkaerőpiacon.

Érik a felmondási hullám a magyar munkahelyeken: rettentően stresszesek ezek a dolgozók most

A hosszútávú munkahelyi elégedettség egyik fontos eleme lehet, hogy a munkavállalók tudnak-e új dolgokat tanulni, fejlődni és így továbblépni.

Hivatalos: 30-40 százalékos béremelést kapnak ezek a magyar dolgozók, milliós pénzt vihetnek haza

A bírók és az ügyészek átlagilletménye 2027-ig el fogja érni a 2 millió forintot. Ehhez 3 lépésben fognak béremelést kapni.

Több ezer magyar indult neki újra Ausztriának: aranyéletet remélnek, itt kapnak munkát a legtöbben

Az osztrák munkaerőpiacon a hiány továbbra is jelentős, különösen a vendéglátásban, ahol idén ősszel még mindig 3922 pozíció betöltetlen.

Rettegett népbetegség hódít a fiatal magyarok között: észre sem vesszük, és mindent tönkretesz

A hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli.

Óriási fenyegetést jelent a dolgozókra az AI: van már rá törvény, de vajon elég lesz?

A mesterséges intelligencia használata mára a legtöbb területen már fellelhető valamilyen formában, így a HR-szektorban is egyre nagyobb jelentőséget kap.

Brutál jó keresetkiegészítés idén télre: rugalmas fusimeló, 3300-as órabér, tapasztalat sem kell

A karácsonyi időszakban jelentősen megnövekszik a diákmunkák iránti kereslet, különösen az áruházi kisegítői és vásári eladói pozíciókban.

Itt a törvénymódosítás: új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon?

Ismét mozgalmas hét áll mögöttünk: alábbi összefoglalónkban összegyűjtöttük a 46. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkeit.