Alkotmánybírósághoz fordult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) mert úgy vélik az új felsőoktatási törvény, az alaptörvénybe ütközően rendelkezik a Gazdasági Tanácsok, a tanulmányaikat a régi rendszerben kezdő hallgatók, és a mesterképzés keretszámai tekintetében - írja az edupress.hu.
A HÖOK kifogásolja, hogy az egyetemeken felállítandó Gazdasági Tanácsoknak (GT) csak akkor lehet tagja valaki, ha felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az alapképzésben résztvevő diákok nem tudnak maguk közül képviselőt delegálni a testületbe.
Problémásnak tartják azt is, hogy az új Felsőoktatási törvény (Ftv.) értelmében, aki az 1993-as Ftv. szerint kezdte meg tanulmányait, annak a régi rend szerint kell befejeznie az egyetemet, ugyanakkor az Átmeneti Rendelkezések című fejezet előírja az intézmények számára egy új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elfogadását. Ebben többek között rendelkezniük kell a tanulmányaikat régebben megkezdett hallgatókról is. A HÖOK álláspontja szerint, a törvény ezen két pontja ellentmondásban van egymással.
Aggályosnak tartják továbbá, hogy az oktatási miniszter oktatásszervezési feladata, hogy pályázat útján meghatározza az államilag támogatott mester, doktori, szakirányú továbbképzésre felvehető hallgatók számát. A törvény ugyanis azt már nem szabályozza, hogy pontosan milyen pályázat alapján kell a tárcavezetőnek meghatározni a keretszámot, ráadásul a szakmai szervezetek, Magyar Akkreditációs Bizottság, Felsőoktatási Tudományos Tanács, Magyar Rektori Konferencia még véleményezési joggal sem rendelkeznek a kérdésben.
Kifogásolja a HÖOK azt is, hogy a következő három évben a mesterképzésre felvehető hallgatók számát, az új felsőoktatási törvény értelmében a kormány mérlegelés alapján állapítja meg, a felsőoktatásban államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók összlétszáma alapján. A törvény ugyanis itt sem rögzíti, hogy pontosan mit mérlegelhet a kabinet, ahogy azt sem mi a viszony az alapképzés, és a mesterképzés között.