Végük a megélhetési egyetemistáknak

Gyakran lehet olyan felsőoktatásban tanuló diákról hallani, akik államilag finanszírozott képzésben, nappali tagozaton, csaknem tíz éven át jár iskolába, minden elvégzett év vagy félév után halasztva. Az új felsőoktatási törvény többek között ebben is rendet teremtett, immár 12 államilag támogatott félév áll a hallgatók rendelkezésére - írja az edupress.hu

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Eddig az első diploma megszerzését támogatta az állam, az új felsőoktatási törvény azonban egy diploma megszerzését támogatja. A két megfogalmazás közötti alapvető különbséget ott találjuk, hogy a régi törvény szerint ha valaki elvégzett egy szakot valamelyik felsőoktatási intézményben de nem államvizsgázott le (mivel erre úgy is van jó pár éve) és az államvizsgát megelőzően elkezdett egy másik iskolát is akkor ott is nyugodtan tanulhatott az állam számlájára. Ennek vetnek véget a változtatások. Azonban a törvény alkalmazását egyelőre hátráltatja, hogy az intézmények nem rendelkeznek egy közös hallgatói adatbázissal.

Az új rendszerben mindenkinek - aki a felsőoktatásban részt kíván venni, és felvételt nyer államilag támogatott képzésre - 12 félévet támogat az állam.

A 12 államilag támogatott félév a kétciklusú képzési rendszerben azt jelenti, hogy egy bachelor és egy hozzá tartozó mester diploma ingyen megszerezhető. Az alap és a mesterképzés mellett ingyenesen elvégezhető még egy felsőfokú szakképzés is, ha belefér 12 félévbe. Az osztatlan formában maradt képzéseknél (például az építész, jogász, orvos) is a 12 ingyen félév az érvényes. A törvény szerint azonban itt a támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a képzési ideje meghaladja a tíz félévet. Így az orvosok esetében automatikusan 14 félév az államilag támogatott félévek száma. A már bentlévő hallgatóknak szintén 12 félév jár ingyen, függetlenül attól, hogy ők még a régi, osztatlan rendszerben tanulnak. Náluk a 12 félévet tanulmányaik megkezdésétől kell számolni, ha túlcsúsznak, fizetniük kell.

A párhuzamos hallgatói jogviszony azt jelenti, hogy a hallgató egyszerre jár több szakra. A párhuzamos képzésben végzett ingyenes félévek nem adódnak össze. Ha a hallgató mondjuk egyszerre harmadéves az ELTE történelem szakán, másodéves a szegedi egyetem magyar szakán, és Debrecenben elsős közgázon, akkor mindhármat ingyenesen végezheti addig, amíg valamelyik szakon diplomát nem szerez. Így legfeljebb összesen 12 félévig mindegyik képzésben állami támogatott lehet.

Ha már van egy

A 12 félév egyetlen osztatlan képzést tesz lehetővé állami támogatással, de egy államilag támogatott főiskolai képzés után (ha az mondjuk nyolc féléves) még van négy ingyenes félév. Ezzel elkezdhető egy kiegészítő alap- vagy egy mesterképzés, de akár egy felsőfokú szakképzés is. Például, ha valaki elvégzett egy hat félévből álló óvodapedagógus szakot, akkor még hat félév állami támogatást igénybe vehet, a végzettségének megfelelő mester- vagy kiegészítő alapképzésben. Ám amikor 12 ingyenes féléve lejár, akkor fizetnie kell a fennmaradó félévekért. Aki költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, az is jelentkezhet államilag támogatott felsőfokú képzésre - tehát rendelkezésére áll a 12 ingyenes félév. Annyi a teendője csak, hogy miután felvették államilag támogatott képzésre, a beíratkozásnál igazolja: a korábbi tanulmányait valóban költségtérítéses formában végezte. Ha ezt mégsem tudja igazolni, akkor csak öt ingyenes félévet kaphat.

Aki egy második alapszakra szeretne jelentkezni, és már államilag támogatott képzésben szerzett egy oklevelet, azt már csak költségtérítéses formában teheti. Továbbá, ha a hallgató egy újabb képzésben államilag finanszírozott keretek között tanul, de már elfogytak az ingyenes félévei, az intézmény költségtérítést fizettet vele.

Minden megkezdett államilag támogatott félév beleszámít az említett 12-be, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. Mindig az adott intézmény dönti el, hogy mi az a fel nem róható ok. A meg sem kezdett, passzív félév és a gyes, gyed esetében kapott kedvezmény szintén nem számít bele az államilag finanszírozott félévekbe

#közgáz

Megkérdezték a magyarokat, mit gondolnak a munkahelyükről: mindenkit meglepett a végeredmény

A magyar munkavállalók többsége jó kapcsolatot ápol kollégáival, és ezt még a home office sem rontotta el.

Tömegek keresnek munkát, mégis óriási az emberhiány: egyre nagyobb a baj Magyarországon

Több jelentkező van a munkerőpiacon, de nem biztos, hogy a megfelelőek, a Work Force szerint komplex HR-stratégiákra van szükség.

Csak a kiváltságos magyar dolgozóknak adja meg ezt a munkahelyük: egyre többen háborognak

Csak a magyar munkavállalók 19%-a dolgozhat otthonról, pedig egyre többen vágynak rugalmas munkavégzésre.

Könnyen milliós adócsapdába futhat rengeteg magyar: kiadták a figyelmeztetést, erre kevesen gondolnak

Nyár, tengerparti munka, de a magyar adóhatóság nem alszik: milliós bírságot is kaphatsz, ha nem figyelsz.

Lázár János: jutalmat kapnak a viharkárok elhárításán dolgozók, ennyit utalnak a MÁV és a Volán alkalmazottainak

40 ezer forint rendkívüli juttatásban részesülnek azok a MÁV és Volán dolgozók, akik részt vettek a közelmúltbeli viharelhárítási munkálatokban.

Komoly béremelésekről döntött Orbán Viktor: már majdnem 4 milliót keresnek a miniszterek, 3 milliót az államtitkárok

Júliustól közel 10 százalékkal emelkedett a kormánytagok, államtitkárok és politikai vezetők fizetése, a miniszterelnök döntése nyomán.

Brutál megszorítást jelentettek be: 2 munkaszüneti napot eltörölnek, befagyasztják a nyugdíjakat

Nyomás nehezedik az országra, hogy a GDP 5,8%-át kitevő költségvetési hiányát az EU által előírt 3% alá szorítsa.

Kiderült, mennyit akarnak keresni a magyar diákok – és hová tűnik a fizetésük!

A magyar egyetemisták nemcsak tanulnak, hanem a nyári hónapokban dolgozni is akarnak – méghozzá tudatosan.

Dübörög a munkanélküliség Magyarországon: a titkolt számok mást mutatnak, mint a valóság

Vajon hogyan fordulhat elő, hogy egyszerre nő a foglalkoztatás és a munkanélküliség? És mit árulnak el a nemek közti különbségek? Mutatjuk!

Tényleg azt hiszik, ezt el lehet tussolni? Szép csendben megugrott a munkanélküliség Magyarországon

Közel 400 ezren vallották magukat munkanélkülinek 2025 elején Magyarországon, ami a Covid-válság óta nem látott magas szint.

Te keresel ennyit? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 702 800 forint volt, 7,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.

Ideje tiszta szemmel látni: a felmondási hullámok a legnagyobb "red flag" a munkavállalóknak

A nyári szabadságolások lecsengésével sok cégvezető szembesül azzal az évről évre visszatérő jelenséggel, hogy a pihenés után a munkatársak körében kezdetét veszi a felmondási hullám.

Beismerte a CATL, felfüggesztette a debreceni akkugyár építését: egyre nagyobb a baj?

A kínai CATL pénzügyi beszámolójában hivatalosan megerősítette, hogy felfüggesztette a debreceni akkumulátorgyár második ütemének építését.

Vasúti dolgozók fizetése: egy nap alatt felborult minden, most próbálják menteni a helyzetet

Jelentős feszültséget okoz a MÁV és a GYSEV közötti vonalátadás, mivel a két vasúttársaság kollektív szerződései között óriási eltérések vannak.

Sztrájkoltak a győri Audi beszállítói: ennek még rossz vége lesz

A Nemak Győr Kft.-nél jogszerű figyelmeztető sztrájkot tartottak a dolgozók a bérek miatti elégedetlenség okán.

Kiderült, tízmilliókat tett zsebre Orbán Viktor: Lázár és Rogán közben százmilliókkal gazdagodott

2024-ben a kormánytagok közül Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kereste a legtöbbet 1,54 milliárd forintos bevallott jövedelmével.

Fű alatt újabb leépítés indul egy állami intézménynél? Megszólalt Lázár János minisztériuma

A budai Vár felújításának irányítása július 1-jétől a Várkapitányságtól az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került.

Mi számít munkahelyi balesetnek? Jegyzőkönyv felvétele és táppénz üzemi baleset esetén

A munkahelyi balesetek nemcsak kellemetlenséget, hanem hosszú távú következményeket is jelenthetnek mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír