Tandíjbotrányoktól volt hangos a sajtó a közelmúltban. Voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek jogtalanul szedtek tandíjat, illetve olyan dolgokért is kellett fizetni, amikre ingyenesen is jogosultak lettek volna a hallgatók. Aztán elkövetkezett az év vége és megjelentek a különböző rangsorok és tájékoztatók a főiskolákról, egyetemekről, amelyekben a leendő hallgatók kedvükre válogathattak a több száz lehetőség közül. Azonban arról, hogy mennyiért szerezhetik meg a diplomájukat (legálisan) keveset szólnak ezek a kiadványok. Utánanéztük mennyibe kerül egy félév néhány népszerű szakon és intézményben.
Tandíjbotrányoktól volt hangos a sajtó a közelmúltban. Voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek jogtalanul szedtek tandíjat, illetve olyan dolgokért is kellett fizetni, amikre ingyenesen is jogosultak lettek volna a hallgatók. Aztán elkövetkezett az év vége és megjelentek a különböző rangsorok és tájékoztatók a főiskolákról, egyetemekről, amelyekben a leendő hallgatók kedvükre válogathattak a több száz lehetőség közül. Azonban arról, hogy mennyiért szerezhetik meg a diplomájukat (legálisan) keveset szólnak ezek a kiadványok. Utánanéztük mennyibe kerül egy félév néhány népszerű szakon és intézményben.
Miután végetért a tandíjbotrányok első köre, jött az újabb „fekete leves”. Mégpedig az, hogy körülbelül 40 szak nem kapta meg a szükséges engedélyeket, tehát nem is tudták ezeket elindítani az iskolák. De itt még nem szakadt meg az oktatás vesszőfutása, folytatódott azzal, hogy még mindig nem sikerült legyártani az új diákigazolványokat, hiába hirdettek tender nyertest mintegy másfél éve. A legutóbbi kis „baleset” pedig az, hogy a felvételi csomagban található csekkre 3000 forint helyett véletlenül 30000 forintot nyomtattak (még nem tudni hányan dőltek be neki).
De borítsunk fátylat a múltra, hamarosan ismét jelentkezni kell a felsőoktatási intézményekbe. Ilyenkor több ezer leendő hallgató bújja a felvételi tájékoztatót, böngészi az internetet és töltögeti a felvételi lapját. Természetesen mindenki a „menő” szakokra pályázik (jogász, közgazdász) és az államilag finanszírozott képzést célozza meg. De mi van akkor, ha nem sikerül valakinek bejutnia csak a költségtérítéses képzésre ? Vagy néha be kell fizetnie némi „adományt” az intézmény számlájára ? Valójában mennyibe is kerül egy félév ?
A fenti táblázat hét egyetem és főiskola nappali tagozatosokra vonatkozó adatait tartalmazza.
Elsőként a Nyíregyházi Főiskola tanulmányi osztályát hívtuk fel ahol a gazdálkodási szakon fizetendő költségekről érdeklődtünk. Itt „barátiak” az árak, a 90000 forintos tandíj félévenként átlagosnak mondható a főiskolák között és az egyéb „járulékos” költségek sem túl magasak.
A következő három egyetemről már nem mondható el, hogy olcsón mérik a tudást. Az ELTE jogi szakán 180 ezer, a Közgáz közgazdász szakán 170 ezer, míg a Műegyetem matematikus szakán 180 ezret kell fizetni egy ott eltöltött félévért. Az UV. (utóvizsga) és a pótlás (ha nem adunk le időben egy beadandó feladatot, természetesen a szakdolgozat késésre más költséggel kell számolnunk)díjai is elég magasnak mondhatóak. Nem hiába, a nívós egyetemek elismert képzéseiért mélyen a zsebbe kell nyúlnia az ott tanuló diáknak. Ezt valójában sokan meg is teszik, egy a munkaerőpiacon jól értékesíthető diploma reményében.
Miután átrágtuk magunkat az aktuális „sztárszakok” költségein, felhívtuk a Debreceni Egyetemet, ahol azt kérdeztük meg, hogy mennyiért tanulhatnánk történelmet náluk. A válasz meglepő volt, hiszen szinte olcsóbban végezhetünk el egy egyetemi félévet, mintha a legtöbb főiskolán, gazdálkodási szakon tanulnánk.
A következő célpontunk az agrárképzés egyik fellegvára, a gödöllői egyetem volt. Ahol azután érdeklődtünk, hogy mennyiért képeznének belőlünk mezőgazdasági szakembert. A válasz 99 ezer forint / félév. Ezért főiskolai mezőgazdasági mérnök diplomát szerezhetünk. Aki viszont egyetemi képzésben szeretne részt venni és agrármérnöki diplomával a zsebében szeretne belevágni a nagybetűs életbe, annak már félévente 130 ezer forintot kell fizetni.
Az utolsó állomásunk a Nyugat Magyarországi Egyetem volt, ahol a főiskolai szakoktatói képesítés árai felől érdeklődtünk. A 90 ezer forintos tandíj félévente szintén teljesen átlagosnak mondható egy főiskolai képzésért, és a mellette felmerülő, esetlegesen fizetendő díjak sem mondhatók borsosnak.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy aki belevág a tanulásba s azt költségtérítéses szakon kezdi, annak nem árt gyűjtögetni vagy valamilyen bevételi forrás után nézni, mivel nem lesz egy olcsó mulatság megszerezni a diplomát.
Kapcsolódó cikkek: