100 ezer magyar munkanélküli szakadt rá a piacra: hogy van esélyük elhelyezkedni?

A munkaerőpiacon az elmúlt három évben megjelenő munkaerőhiányt ellensúlyozandó a munkáltatók egy része kapkodott, jobb esteben új módszereket, rendszereket vezettek be, hogy megtartsák az embereket, csökkentsék a fluktuációt. A toborzás helyett inkább a megtartáson volt a hangsúly, és ebbe fektettek sok időt, pénzt, energiát.

Új idők, új kihívások

Egy ilyen amúgy sem könnyű helyzetben érte a válság a munkaerőpiacot. A koronavírus-járvány nyomán kialakult helyzetre aztán nagyon eltérően reagáltak a vezetők. Látni kell, hogy multinak előnyként ott vannak az anyacégek menedzsmentje, pénzügyi bázisa, ahol kitalálják a direktívákat, és adtak rá megfelelő magyarázatot, hogy hogyan kell ezt a helyzetet kezelni a leányvállalatoknál. 

Volt olyan cég, ahol semmi nem változott, volt, ahol kimentek home office-ba, és csinálták tovább a mindennapi feladatokat, de találkoztam olyan esettel is, ahol kihasználták ezt a lehetőséget, és minőségi cseréket hajtottak végre, azaz azokat a munkatársakat, akik nem voltak beilleszthetők a jövőképükbe, elküldték. 

 - mondta el a Pénzcentrumnak Csenteri-Dénes Ildikó, HR business partner és coach, majd hozzátette, hogy sokaknak mindenkitől meg kellett vállniuk, mivel lecsökkent a megrendelésük, és nem tudtak olyan gyorsan szemléletet váltani vagy áttérni egy új termékre, szolgáltatásra, ami a munkatársaknak egy viszonylag biztos jövedelmet biztosított volna. És néhol teljesen indokolatlanul szüntettek meg akár egy egész céget, annak ellenére, hogy rendelkeztek megfelelő tartalékokkal. 

Pénzcentrum: Ön miben és hogyan tud segíteni egy friss álláskeresőnek?

CSDI: Az álláskeresést módját, körülményeit mindig az határozza meg leginkább, hogy mennyi idő áll rendelkezésre. Ha azonnal kell a munka (mert a magyar embernek átlagosan két hónapra való tartaléka van), akkor teljesen mást tudok neki javasolni, mint amikor van idő. 

Az önéletrajz az első marketinganyag rólunk, az alapján fogják eldönteni, hogy behívnak-e minket. 2 mp alatt kell eldöntenünk nekünk, HR-eseknek, hogy a következő 2,5 percet rászánjuk-e arra, hogy elolvassuk-e az önéletrajzot. Olyan meggyőző anyagot kell összeállítani, hogy ez alapján behívjam egy állásinterjúra. Én nem a múltat vizsgálom, nem az a fontos, hogy 15 éve miért döntött a jelölt egy munkahely mellett, hanem az a lényeg, hogy ma hol tart a jelentkező, milyen ember, milyen preferenciái vannak, és ki szeretne lenni a jövőben. Nagyon fontos felállítani egy preferencialistát, kezdve a munkaidőtől, a beosztáson át a fizetésig, de ennél is lényegesebb, hogy milyen élményekben akarok részesülni. Mik azok az értékek, amik miatt én szeretek egy munkahelyen lenni, illetve a másik oldalon: mik a kizáró tényezők? Ha rövid időm van, hirtelen kell a pénz, ez a fő motivációm, akkor el kell dönteni, hogy mit vagyok hajlandó bevállalni és mennyi ideig. Ha több idő van az álláskeresésre, akkor ezek előtérbe kerülnek, és nem is megyek el egy olyan helyre, ahol esélyem sincs megkapni.

Pénzcentrum: Ezeket a preferenciákat érdemes lehet beírni a cv-be?

Igen. Legyen benne egy "Rólam" rész: milyen ember vagyok, mit gondolok magamról. Nálam a tudatos munkavállaló képzésben az önismereten van a hangsúly. Nem arról van szó, hogy HR-es vagyok vagy beszerző, hanem milyen értékeket képviselek, hol tartok most, milyen szerepeim vannak, ezeket hogyan tudom összhangba hozni. Milyen működési mechanizmusaim vannak, ezeket hogyan tudom kontrollálni? Milyen értékeim, kompetenciáim vannak, amik segítenek abban, hogy jó munkavállaló legyek? Szeretek-e csapatban dolgozni, vagy önálló harcos vagyok stb. Ezeknek a megjelenítése az önéletrajzban mindenképpen célravezető. Az, hogy 15-20 évvel ezelőtt szereztem egy diplomát, annak nincs akkora jelentősége, nagyon sok a szakmaváltó, főleg most, és lesz is a jövőben. Történelem szakos tanárként is lehet valaki beszerzési vezető, a lényeg az észjárás, hogy mit is akarok valójában. És ezek nyilván változhatnak. 

Pénzcentrum: Az elmúlt 10 év során ezek szerint nagyon megváltoztak önéletrajzok, és az álláskeresés módja is.

Igen. Ma már a social medián keresztül javasolt elsősorban munkát keresni, és nagyon fontos, hogy a LinkedInen is meg legyen jelenítve a profilunkba, hogy állást keresünk. Tudunk karriersite-okon is regisztrálni, önéletrajz-adatbázisokba betenni a cv-nket, és a karrieroldalakon is vannak hirdetések, de nem szabad megfeledkezni a cégek honlapjairól sem. Nyilván a nyomtatott sajtó is jelen van, azonban az online felületeik sokkal gyorsabbak, sokkal több információt el tudunk rajta helyezni, ezért jobban is szeretjük. 

Pénzcentrum: A közeljövőben nagyon sokan kénytelenek lesznek nem csak új állást keresni, de szakmát is váltani. Ennek mi a módja, erre hogyan lehet felkészülni?

Egyrészt váltani kell, és nem mindig saját elhatározásból, hiszen vannak olyan munkakörök, amelyekre egészen egyszerűen már nincs igény. De előfordulhat az is, hogy valaki már nem érzi jól magát az adott a munkakörben. 

Az, hogy milyen munkakört fogok betölteni, harmadlagos. Nekem, mint munkavállalónak kell tudnom, hogy mit akarok, és utána megjönnek azok a lehetőségek. Figyelni kell magunkat, hogy mik azok a hirdetések, amik megszólítanak, és miért. Nagyon sokszor siklanak félre pályák egy-egy ki nem beszélt konfliktus miatt. Az önismeret megszerzésének ma már rengeteg formája van, a könyvek is sokat tudnak segíteni, illetve a kommunikáció saját magunkkal és másokkal. A személyes kapcsolatokból, kommunikációból most azért kevés van, de nézzük a jó oldalát: megszűnt az utazási idő, és így egyik megbeszélésből a másikba egy perc alatt át tudok állni.

Pénzcentrum: A március közepén elrendelt kényszer home office sok ember életét változtatta meg egy csapásra, és várhatóan nem múlik el nyom nélkül, sokunk munkavégzése módosulni fog. Ön hogy látja az otthoni munkavégzés jövőjét?

Azt gondolom, hogy sok esetben a home office és a személyes munkavégzés párosítása lenne a célravezető. A mai munkavállalóknak hatalmas az igényük a munka és a magánélet egyensúlyára, és főleg arra, hogy elég szabadidő álljon a rendelkezésére, ne kelljen annyit utazni. Sokunk vágya, hogy magunk oszthassuk be az időnket, hiszen mi tudjuk a legjobban, hogy vagyunk hatékonyak: vannak, akik egyedül sokkal jobban tudnak dolgozni, másoknak kell a társaság. A munkáltatóknak a jövőben az lesz feladatuk, hogy megteremtsék ennek a lehetőségét. Ha megszűnnek például a lelkiismeret-furdalások, amit otthon érez a benti munka miatt, amit bent érez az otthoni teendők elhanyagolása miatt, akkor nagyon sok feleslegesen elpocsékolt energiánk felszabadulna, és sokkal inkább egységben tudnánk érezni magunkat. Ez boldogabb munkavállalókhoz és munkahelyekhez is vezetne.