Több százezer magyarnak emelkedhet a törlesztőrészlete: ők vannak veszélyben

2016 vége óta stabilan 4,5-5% között mozog a meglévő lakáshitelek átlagkamata Magyarországon, érdemi sokk fél évtizede nem érte az adósságszolgálat terén a magyar lakosságot. A jegybank legfrissebb adatai szerint egy átlagos lakáshitel kamatlába 4,54% volt decemberben. A bankközi kamatok ekkor még az előző évek átlagának megfelelő szinten tartózkodtak, azóta azonban sok minden megváltozott.

A jegybank az elszabadult (januárban már évi 4,7%-os) infláció miatt szép csendben monetáris szigorításba kezdett, ami megtette hatását a bankközi piacon olyannyira, hogy az MNB a kereskedelmi bankoknak állítólag jelezte is: túlzottnak tartja, ami a bankközi kamatlábakkal történt. A budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR a 2019 végi szintről e hét szerdára

• 3 hónapos lejáraton 45 bázisponttal 0,61%-ra,
• 6 hónapos lejáraton 44 bázisponttal 0,65%-ra,
• 12 hónapos lejáraton pedig 50 bázisponttal 0,77%-ra emelkedett.

A hosszabb lejáratokon (BIRS, ÁKK-hozamok) egyelőre ennél kisebb hozamemelkedés következett be, így a mostani jelenség elsősorban azokat érinti, akik változó kamatozású (vagyis 3, 6 vagy 12 hónapos kamatperiódusú) lakáshitellel rendelkeznek. Közülük is rövid távon azokat, akiknek mostanában van a kamatperiódusuk fordulónapja. A 2009. évi CLXX. törvény értelmében a kamatot a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes BUBOR-hoz kell igazítani.

Mennyivel nőhet a törlesztőrészlet?

Átlagos (4,54%-os) kamatozású lakáshitelekre néztük meg, hogy a már bekövetkezett és a még lehetséges bankközi kamatláb-emelkedés mekkora törlesztőrészlet-emelkedést idézhet elő. Ábráinkon 8 millió forintos fennálló hitelösszeg szerepel, de ez a relatív emelkedés szempontjából nem lényeges. Alábbi ábránkon látható, hogy egy 5 éves hátralévő futamidejű lakáshitel esetében 2,5%-os, egy 20 éves hátralévő futamidejű lakáshitel esetében viszont 8,7%-os törlesztőrészlet-emelkedést jelentene egy 1 százalékpontos kamatemelkedés. Az eddig 2019 vége óta bekövetkezett közel fél százalékpontos bankközi kamatemelkedés 1,2-4,3%-os törlesztőrészlet-emelkedést okozhat, ha a mostani kamatszint a törvényben meghatározott, említett napig fennmarad. 8 millió forintos példánkban havi 1800 és 2200 forint közötti törlesztőrészlet-emelkedést jelent ez.

Nagy kérdés, hol állhat meg a kamatemelkedés. A bankközi kamatok további emelkedése előtt az elsődleges korlátot a 0,9%-os jegybanki alapkamat jelenti, hiszen ekkora kamatláb mellett a jegybanktól is vehetnek fel hitelt jelenleg a kereskedelmi bankok egy napra (overnight hitel kamatláb, a kamatfolyosó teteje). A várakozásokat is tükröző piaci határidős kamatláb-megállapodások (FRA) viszont azt mutatják, hogy a piac némi jegybanki kamatemelést is elképzelhetőnek tart. Messze vagyunk a több százalékpontos kamatemelkedéstől, de alábbi ábránkon ezeknek a törlesztőrészletre gyakorolt lehetséges hatását is bemutatjuk.

A kérdéssel a Magyar Nemzeti Bank elemzői is foglalkoztak a jegybank legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentésében. Ők úgy számolták, hogy mostanság egy 3 százalékpontos kamatemelkedés a medián esetében 12%-os törlesztőrészlet-emelkedéssel járna a változó kamatozású jelzáloghiteleknél (nyilvánvalóan nagy szórás mellett). Mivel a hátralévő futamidő csökkenésével fokozatosan csökken a törlesztőrészlet kamattartalma és ezzel a kamatérzékenység is, ez a szám hosszabb távon 6-8% környékére csökkenhet.

Mennyien vannak az érintettek?

Megkérdeztük az MNB-t az érintettek számáról és tartozásának összegéről, a jegybank a hitelintézetek szeptember végi KHR-adatai alapján válaszolt kérdéseinkre. Eszerint 1906 milliárd forintnyi változó kamatozású jelzáloghitel (lakáscélú + szabad felhasználású) van a hitelintézeteknél, a szerződések darabszáma 396 ezer. Számításaink szerint az összeg szerinti arányuk 43%, a darabszám szerinti pedig 47% a hitelintézeti jelzáloghitel-állományon belül.

Közülük a jegybank tavalyi tájékoztatása szerint 129 ezren vannak azok, akik különösen veszélyeztetettek (10 évnél hosszabb hátralévő futamidő), így ajánlott mielőbb fix kamatozású hitelre váltaniuk. Ezirányú lehetőségeikről a bankoknak január 31-éig kellett levélben tájékoztatniuk őket, a felügyelet legutóbbi tájékoztatása szerint 2 ezren éltek eddig a lehetőséggel. A forintosított devizahitelek a 2015. évi forintosítás után 3 havi kamatperiódussal futottak tovább, így a devizakockázatok után a kamatkockázatoknak ők most szintén erőteljesen ki vannak téve. Az érintett állomány és vele együtt a probléma nagysága persze fokozatosan csökken, hiszen az adósok törlesztenek, törlesztőrészletük kamatérzékenysége fokozatosan csökken, az újonnan hitelfelvevők között pedig ma már 2% környékén van a rövid kamatperiódusú lakáshitelt választók aránya.

Az MNB kérésünkre további számokat is elárult:

• az említett 1906 milliárd forintnyi rövid kamatperiódusú jelzáloghitelből 1372 milliárd forintot tesz ki a lakáscélú hitelek állománya, szerződésszámuk 253 ezer,
• utóbbin belül 620 milliárd forint a forintosított lakáshitelek állománya, ezek szerződésszáma a jegybanki tájékoztatás szerint 111 ezer,
• a forintosított szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya most 486 milliárd forint, 120 ezres szerződésszám mellett,
• további 403 milliárd forint azoknak a nem jelzálogfedezetű hiteleknek az aránya, amelyek rövid kamatperiódusúak, szerződésszámuk 171 ezer,
• a változó kamatozású kkv-hitelek állománya pedig (2019 végén) 3115 milliárd forint volt Magyarországon, szerződésszámuk 158 ezer.

E számok talán nagynak tűnhetnek, egy korábbi összehasonlításból azonban kiderül: szép számmal akadnak országok az EU-ban, amelyekben sokkal magasabb a változó kamatozású lakáshitelek aránya, mint nálunk. Hozzátehetjük, hogy a monetáris politika szigorításának szükségessége és ezzel a kamatkörnyezet emelkedésének a valószínűsége viszont a legtöbb országban kisebb mostanság, mint Magyarországon.