Sokba kerül az átláthatóság a devizahiteleseknek: jön a 11,22%-os THM

Április elsejétől él a 2011. évi CXLVIII. törvény, ami a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza. A törvény azt mondja ki, hogy egy hitel akkor átlátható, vagyis különböző banki ajánlatok akkor összehasonlíthatóak, ha az ügyleti kamat legalább 3 évre fixálva van, vagy valamilyen referenciahozamhoz kötve.

Forinthitelesek forintra, euróhitelesek euróra vagy forintra, a frankhitelesek mind a három devizanemre válthatják tartozásukat, aminek akkor van a legnagyobb értelme, ha valamilyen mértékben csökken is ezzel a törlesztőrészlet. Ez viszont nincs így, annak ellenére sem, hogy a bankoknak már rendelkezésére áll az a pozitív adóslista is, amiből még pontosabb képet kaphatnának az ügyfeleik esetleges kockázatairól. Persze saját ügyfeleit eddig is jól ismerték a bankok, de a lista alapján akár kedvezményekben is részesíthetnék a legjobb, jól fizető ügyfeleiket, akik kisebb kockázatot jelentenek számukra.

Logikus lépés is lehetne a jó ügyfelek megtartása és kedvezmények nyújtása. Legalábbis akkor, ha a hitelintézetek arra számítanának, hogy más bankok kedvezőbb ajánlatokkal csábítják majd a jól fizető adósokat. Eddig erre példát nem látni, pedig sokan számítottak arra, hogy a végtörlesztés alatt egekbe szállt hiteldíjakkal felvett kölcsöneiket majd a nyáron kedvezőbbre cserélik.

Mit mondanak a bankok?

A bankok általánosságban azt mondták a Pénzcentrum.hu kérdésére, hogy eddig elenyésző számban jelentkeztek szerződésmódosításra az ügyfelek közül. Több bank számolt be 10 fő alatti érdeklődőről. Legtöbben úgy látják, hogy ez a jövőben sem fog változni. A kevés módosítással élő ügyfél díjai sem változhatnak egy banknál sem jelentősen. Egy banki válaszban mellékelt táblázat szerint jelenleg a nem kiemelt ügyfélnek számító devizahitelesek például 11,22 százalékos THM-re számíthatnak, a kiemelt ügyfelek ennél némileg alacsonyabbra 9,22 százalékra. Nem csoda hát, hogy nem rohannak az ügyfelek átláthatóbbá tenni hitelüket, hiszen egy átlagos euróhitel esetén az MNB adatai szerint 7,65 százalék az átlagos évesített kamatláb (a THM tartalmazza mind az évesített kamatlábat, mind az egyéb költségeket is). Ilyen feltételek mellett tehát nem csökkenhet a havi törlesztőrészlete, még a kiemelt ügyfeleknek sem.

A bankok többségében legfeljebb egyeztetés folyik a pozitív adóslistán lévő ügyfelek kedvezményéről, de döntés még szinte sehol nem született. Az átváltást a legtöbb hitelintézetnél az aktuális kondíciók szerint végzik.

Új kockázatok

Új kockázatok jelenhetnek meg a szerződésmodosításkor,a például a referenciakamatozásra váltással. Referencia kamathoz (LIBOR, EURIBOR) kötött ügyletek esetében ugyan a kamatfelár mértéke a futamidő végéig nem változhat (csak a jogszabályban meghatározottak szerint pl.:késedelmes fizetés), azonban a referencia kamat mértéke módosulhat, ami kamatfordulókor befolyásolja az ügyfél által fizetendő kamat és egyben a törlesztőrészlet mértékét. Tehát ha az EURIBOR a jelenlegi szintről emelkedik 1%-ot, akkor az 1%-kal magasabb ügyleti kamatot eredményez. Ennek okán az ügyfélnek megfontoltan és körültekintően kell döntést hoznia, változtat-e a jelenlegi szerződésén. Érdemes tisztában lenni avval is, hogy a kölcsön futamideje alatt az ügyfél által választott hiteltípusnak megfelelően 1 vagy 3 éves kamatrögzítést alkalmazunk, amely azt jelenti, hogy a kölcsön kamatlába évente / háromévente, a szerződés évfordulójakor kerül felülvizsgálatra.